Az internetet a véleménynyilvánítás egyik legszélesebb színtereként szokás emlegetni. Ez rendkívül jól hangzik, csakhogy a gyakorlat mást mutat. Számos weboldalon nincs hozzászólási lehetőség, így a felhasználók nem tudják kifejezni véleményüket egy adott termék, szolgáltatás vagy cikk kapcsán. A nagy hírportáloknál egyre gyakoribb, hogy azok szerkesztői bizonyos cikkekhez szándékosan nem engedik hozzászólni olvasóikat, vagy egyáltalán nincs komment szekció az oldalon. Ezt azzal magyarázzák, hogy a weboldalon megjelent hozzászólások sok esetben nem építik, hanem rombolják az olvasói közösséget. A másik és egyben legfőbb indok, hogy az oldal üzemeltetői tartanak a törvényileg kifogásolható kommentek megjelenésétől és a jogi kockázatoktól. Egy magyar startup cég azonban eltüntetné a komment-tilalmat a világhálóról. A ChimeIn nevű ingyenes alkalmazás tavaly ősszel debütált, segítségével bármely weblaphoz hozzá tudunk szólni, legyen szó politikai pártok, nagyvállalatok, hivatalok, üzletek oldalairól. De hogyan működik és hányan használják? Milyen szankciókra számíthatunk hazánkban egy jogsértő hozzászólásért? Mit gondol a magyar kommenthelyzetről Kardos Gábor, a 444.hu hírportál vezérigazgatója? Az alábbiakban az internetes hozzászólások témáját járjuk körbe.
A komment a magyar jogban
A jelenlegi magyar jogszabály szerint a kommentelő felelősségre vonható jogsértő hozzászólásáért, amennyiben a személy azonosítható. Az esetek többségében azonban nem tudják beazonosítani a kommentelőt.
– tudtuk meg Dr. Mayer Erika internetjogásztól. A magyar jogba is átültetett európai uniós irányelv alapján a kommenteknek tárhelyet biztosító közvetítő szolgáltató nem felel a jogsértő hozzászólásért, amennyiben nem tudott a komment létezéséről. Ugyancsak mentesül a polgári jogi felelősség alól az üzemeltető, ha haladéktalanul eltávolítja a kommentet, amikor tudomást szerzett annak létrejöttéről. A magyar és a strasbourgi bírói gyakorlat ezt a törvényt több módon értelmezi.
Az egyik szemlélet szerint a komment magáncélú kommunikáció. Ennek értelmében polgári jogi felelősség terheli azt a személyt, aki olyan weboldalt üzemeltet, mely lehetőséget ad a kommentelésre. A másik szemlélet az Alkotmánybíróság értelmezésében mutatkozott meg. Eszerint a weboldal a nyilvánossághoz közvetít bizonyos véleményeket, tartalmakat. Ebben az esetben az üzemeltető felelőssé tehető, függetlenül attól, hogy eltávolította-e a jogsértő kommentet. Tehát annak a szolgáltatónak, amelyik kommentelési lehetőséget biztosít saját weboldalán, számolnia kell azzal, hogy felelőssé válhat egy jogsértő hozzászólásért. Ennek oka, hogy a bírói gyakorlatban a komment a médiaszolgáltatás kategóriájába került.
Dr. Mayer Erika szerint az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy egy felhasználó bíróság elé kerül internetes kommentben elkövetett becsületsértés és rágalmazás miatt. Emellett a hozzászólásoknak felületet biztosító oldalak üzemeltetői ellen is egyre többször indul bírósági eljárás. A becsületsértés bűntettét véleménynyilvánítással, a jó hírnév megsértését pedig valótlan tény állításával, való tény hamis színben való feltüntetésével, vagy megalapozatlan állítással lehet elkövetni. Ha valaki hazugnak nevez egy másik személyt, azzal véleményt nyilvánít, ha azt állítja, hogy a másik fél hazudott, akkor már tényt állít. A személyiségi jogsértések esetében a kommentelőt eltiltással büntethetik, valamint sérelemdíj megfizetésére kötelezheti a bíróság, melynek összege általában több százezer forint, de akár a milliós nagyságrendet is elérheti.
Hogyan működik a ChimeIn?
Az alkalmazás ingyenesen elérhető szinte minden számítógépes és mobiltelefonos platformon. A chimein.co weboldalról letölthetjük Chrome, Safari, Firefox, Opera és Internet Explorer böngészőnkhöz, a mobilos verziót pedig megtaláljuk az AppleStore és a Google Play kínálatában. Az asztali változat bővítményként épül be böngészőnkbe, ahonnan egyetlen kattintással előhozhatjuk a kezelőfelületet. A ChimeIn használatához be kell jelentkeznünk, ezt megtehetjük Facebook-, Google-, LinkedIn-, Reddit- és Twitter-fiókunkkal, vagy akár egy regisztrált e-mail címmel is. Bejelentkezés után a képernyő jobb szélén már látjuk is az aktuálisan megnyitott weboldalhoz írt kommenteket. Ahogy azt a Facebookon megszokhattuk, a ChimeIn-ben is válaszolhatunk mások kommentjeire, felfelé és lefelé mutató hüvelykujjal reagálhatunk, valamint jelenthetjük a kifogásolt kommenteket. Az applikáción keresztül ötcsillagos skálán minden weboldalt értékelhetünk, azok tulajdonosai így visszajelzést kapnak a látogatóktól. A ChimeIn-t használó internetezők láthatóan észre is vették a programban rejlő lehetőségeket, ugyanis számos olyan weboldalra kommentelnek, ahol eddig nem volt hozzászólási lehetőség.
Megkerestük a ChimeIn alapító-cégvezetőjét,
Kovács-Bernárdt Tamást, aki a Szilícium-völgyben élő innovációs tanácsadóként tevékenykedő Tilesch Györggyel, három veterán fejlesztővel és egy UX dizájnerrel dolgozik az alkalmazáson. Az ChimeIn fejlesztői nem csak a hírportálokra tekintenek úgy, mint interaktivitást igénylő oldalakra. Kovács-Bernárdt Tamás elmondta, hogy a márkák folyamatosan kapcsolatot keresnek fogyasztóikkal. Ezért más közösségi hálózati szolgáltatókhoz kénytelenek küldeni őket, ahelyett, hogy saját honlapjukon oldhatnák meg az interakciót. Természetesen nem a ChimeIn az első és egyetlen olyan alkalmazás, mellyel bármelyik oldalra szabadon kommentelhetünk. Kovács-Bernárdt Tamás szerint azonban a hasonló kezdeményezések nem, vagy kis mértékben igyekeztek a honlapok tulajdonosait bevonni az interakcióba.
A ChimeIn egyik újdonsága, hogy külső tartalomszolgáltatóként felel a saját felületén létrejövő felhasználói tartalomért. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a honlaptulajdonosok felelőssége nem terjed ki azon jogsértő kommentekre, amik a ChimeIn-en keresztül érkeznek. Mint Kovács-Bernárdt Tamástól megtudtuk, a ChimeIn fejlesztői a Microsoft BizSpark Plus startup programjának köszönhetően gépi támogatással is képesek keresni és jelenteni az oda nem illő, illetve illegális hozzászólásokat. Ezek törlésre kerülnek, ismétlődés esetén pedig a fejlesztők eltávolítják a felhasználó ChimeIn–fiókját. Az alkalmazást eddig 2000 felhasználó töltötte le, és Kovács-Bernárdt Tamás szerint eddig rendkívül kevés hozzászólást kellett törölniük a rendszerből, valamint már több hazai honlap is a ChimeIn külső komment felületét használja sajátja helyett. A fejlesztők olyan partnereket keresnek, akik közvetlenebb kapcsolatot szeretnének márkájuk, szolgáltatásuk közösségével, vagy a fenti okokból mondtak le a honlapjukon a kommentelésről. A szolgáltatással magyarországi, mindemellett a hazainál lényegesen nagyobb piacokat is meg szeretnének célozni.
A ChimeIn üzleti modellje azon alapszik,
hogy a cégek, márkák, szervezetek folyamatosan keresik a visszajelzést és kapcsolatot a közönségükkel. Ezt a kapcsolatot nyújtja a ChimeIn a saját honlapjukon, úgy, mintha a honlapnak minden része, például minden termék saját kommunikációs fallal rendelkezne. A látogatóknak nem kell elhagyniuk a cég honlapját, az oldalt nem kell áttervezni, és a weblap tulajdonosának nem kell állandóan moderálnia. Egy kis összegű előfizetésért a ChimeIn fejlesztői megteszik ezt. A nagyobb előfizetési csomagokban már felhasználói analitikákat, szentiment analízist, statisztikákat és figyelmeztetéseket is nyújtanak. Kovács-Bernárdt Tamás szerint a cégek nagyban növelhetik az irántuk érzett bizalmat a nyitott kommunikációval, még akkor is, ha negatív vélemények is megjelennek. A kezdeti fejlesztésekhez szükséges tőkét privát angyalok biztosították.
Nincs tökéletes megoldás
Megkérdeztük Kardos Gábort, a 444.hu hírportál vezérigazgatóját, miként látja a kommentelés kérdéskörét. Kardos Gábor szerint az elmúlt években nem csökkent az érték, amit a híreket tartalmasan kiegészítő, érdemben véleményező, az érvekkel vitázó vagy szellemesen megszólaló kommentelők termelnek. Nőtt viszont az ártalmatlan, de a szerkesztőségi tartalomtól teljesen független (offtopic), illetve az öncélú vagy irányított, ártalmas, sokszor elfogadhatatlan hangvételű vagy tartalmú megszólalások száma. A 444.hu szerkesztőségében megoszlanak a vélemények a cikkek alatt megjelent hozzászólásokról, és mint Kardos Gábor rámutatott, egy ideje többségbe kerültek a kommentelés megszüntetését pártolók. Ennek egyik oka, hogy a kommentelők gyakran személyükben is támadják a szerzőket, interjúalanyaik, informátoraik némelyikét pedig is elbizonytalanítja a verbális lincseléstől való félelem, és összességében is ronthatnak a 444 nyújtotta élményen. A helyzet azért korántsem egyoldalú, a 444.hu nem szívesen mondana le a kommentelés biztosította kapcsolatról és olvasói szabadságról, ezért eddig nem hoztak radikális döntéseket. A portál 2016. januárjában megváltoztatta kommentelési szabályait, bevezette az előmoderációt. Ennek értelmében a hozzászólások csak azután jelennek meg, hogy a moderátor jóváhagyta őket, egyes megbízható kommentelők pedig úgynevezett szabadlistára kerülnek, az ő hozzászólásaik hamarabb megjelennek a cikkek alatt. Hogy pontosan kik és milyen formában felelnek a 444.hu moderálásáért, az műhelytitok, mindenesetre Kardos Gábor úgy látja, hogy az új szabályrendszer bevezetése óta sokat javult a helyzet. A portál komment-kezelési stratégiája próbálja minimálisra csökkenteni a jogi esetek előfordulási valószínűségét. A 444.hu vezérigazgatója nem állítja, hogy teljes a siker, szerinte az ügy nehézségének fő oka maga a mennyiségi kezelhetetlenség. Ugyanakkor az erős szabályoknak és a moderálásnak köszönhetően az utóbbi időszakban nem volt jellemző, hogy eljárás indult volna egy cikk alatt megjelent komment nyomán. Ez már csak azért is szerencsés, mert a portál vezetői a sajtóperek és személyiségi jogi perek tapasztalatai alapján nem számítanak teljesen egységes, kiszámítható jogalkalmazói gyakorlatra az ellentmondásos kérdésekben. Kardos Gábor úgy véli, hogy a szélmalomharc a kommentdömping moderálásával illetve a komment lehetőség teljes leállításának szélsőséges válaszai mellett észszerű megoldás lehet alternatív, külső platformok bevonása is.
Persze nyilván minél közelebb van hozzánk a kommentelés (felületben, technológiában), annál inkább magunkénak éreznünk az értékeit és a veszélyeit, annál szervesebb része az élménynek, amit nyújtunk. Ha távolabb kerül, kisebb a gondunk vele, és ez akár út lehet a lezülléséhez és megsemmisüléséhez is. Ezzel gyengülne az a kapcsolat is, ami a felhasználók között és kiadó-felhasználó viszonylatban fennáll, tehát le is mondanánk erről a szebb napokat látott műfajról. Ezeket a csatákat vívjuk már jó ideje. Elég egyértelmű, hogy nincs tökéletes megoldás.
– jelentette ki a 444.hu vezérigazgatója, aki szerint fontos lenne megőrizni a kommentelés szabadságát és tartalmi értékeit, ha ez lehetséges a veszélyek kezelhető szintre való szorítása mellett.
Nincs olyan nap hogy ne szeretnék odabiggyeszteni valamit egy cikkhez, akár kiigazítást, akár kérdést, akár gratulációt. Jó lenne ha ezt mindenütt meg lehetne tenni.
Nyilvánvaló, hogy az lenne az értelme az Internetnek, hogy meg lehessen osztani a gondolatokat egymással, de ha a tartalomszolgáltatók csak a saját szempontjaikat és a saját igazukat hajtják, akkor az egyfajta információs diktatúra.