+ Tudomány

A Föld-szerű bolygók ifjú csillagásznőjének tiszteletre méltó sikere

A világ minden tájáról érkezett, mintegy 1500 pályázatból kiválasztott nyertesek 15 ezer euróval (4,6 millió forinttal) járó díjat vehettek át.

Kóspál Ágnes csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa csütörtök este átvette Párizsban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a L’Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díja fiatal tehetségeknek szóló elismerését.

A L’Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű elismerés ünnepélyes díjátadóját 19. alkalommal rendezték meg.

Az életműdíjak mellett négy éve 15 fiatal tehetséges kutatót is elismernek.

A világ minden tájáról érkezett, mintegy 1500 pályázatból kiválasztott nyerteseknek a 15 ezer euróval (4,6 millió forinttal) járó díjat egy 12 tudósból álló zsűri ítélte oda.

A nemzetközi elismerésre azok a kutatónők pályázhattak, akik hazájukban már elnyerték a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíját, Kóspál Ágnes ezt 2015-ben érdemelte ki.

Ez a díj elismerése az eddigi munkámnak, és biztatás ahhoz, hogy még több energiával és lelkesedéssel végezzem a jövőbeli munkámat. Ez felelősség is ahhoz, hogy példaképet nyújtsunk a következő generációknak

– mondta Párizsban Kóspál Ágnes.

A 36 éves csillagász az ELTE-n végzett, majd külföldön dolgozott. Az MTA Lendület-ösztöndíjnak köszönhetően három éve tért haza Hollandiából, ahol hat évig dolgozott kutatóként a Leideni Egyetemen, majd az Európai Űrügynökségnél. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársaként saját kutatócsoportjával tanulmányozza a fiatal csillagok titkait, amelyekből többek között azt is segít megérteni, hogyan született meg 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer.

A chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer segítségével vizsgálja a most születő csillagok körüli anyaghalmaz, az úgynevezett korongok szerkezetét, emellett fejleszti a mérések értelmezéséhez szükséges modellezési hátteret is. A csillagokat körülvevő por- és gázkorongokkal kapcsolatos eredményei olyan modern műszerek és távcsövek megalkotásához járulnak hozzá, amelyek előmozdíthatják a csillagászat további fejlődését. Ennek egyik bizonyítéka a NASA februári bejelentése, miszerint hét Föld-szerű és nagyságú bolygót fedeztek fel, amik közül három ráadásul a lakható zónában van.

A fiatal kutató szerint további

nagyon izgalmas felfedezések várhatók az új műszerek megjelenésének köszönhetően, s az adatok azt mutatják, hogy nagyon sok, a Földhöz hasonló bolygó létezhet.

A csillagászat azért is különleges, mert a műszerek többsége annyira drága, hogy egyetlen ország vagy intézmény sem engedheti meg magának, hogy egyedül építsen egyet, ezért a műszerek és az obszervatóriumok többsége nemzetközi összefogásban épül – hívta fel a figyelmet.

A pénzdíjat ezért a számítástechnikai beruházások mellett az együttműködési hálózatok bővítése érdekében vendégkutatók meghívására kívánja fordítani a fiatal kutató.

Kóspál Ágnes 2014-ben nyerte el az MTA 2019-ig szóló Lendület-ösztöndíját, amelyből a csillagközi korongok tanulmányozására felállította a kutatócsoportját, tavaly pedig az Európai Kutatási Tanács (European Research Council- ERC) öt évre szóló ösztöndíját is megkapta. Az 1,3 millió euróból létrehozott újabb kutatócsoport nyáron kezdi meg a munkát az MTA-ban.

Kóspál Ágnes reményei szerint az ösztöndíj-programok végével a sikeres munkának köszönhetően egy végleges kutatói állással már hosszabb távra is tervezhet Magyarországon, otthon képzeli el ugyanis a tudományos jövőjét.

Magyarország ott van a nemzetközi porondon, nemzetközi partnereink vannak, nemzetközi obszervatóriumok műszerparkjait használjuk

– mutatott rá.

Elmondta, hogy soha nem tapasztalta hátrányát annak, hogy nőként csillagász lett. Gyerekkorától érdekelte ez a pálya, a szülei mellett a tanárai is mindig támogatták és bíztatták, hogy képezze tovább magát.

Mindig egyértelmű volt számomra, hogy bíznak és hisznek bennem, úgy gondolják, hogy nincs előttem semmiféle korlát, ha elég energiát és elszántságot mutatok a téma iránt. Ez a fajta visszajelzés és bizalom nagyon fontos mindenkinek, de különösen a lányoknak

mondta a kutató.

Sasvári Tünde, a L’Oreal PR-menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy Kóspál Ágnes a harmadik magyar kutató, akit beválasztottak a Nemzetközileg Kiemelkedő Tehetségek közé – a díjat korábban Czöndör Katalin neurobiológus (2014) és Farkas Eszter agykutató (2016) vehette át.

Nagyon nagy dolog, hogy egymást követő évben magyar díjazottakat is kiválasztottak. Ők olyat alkottak, amivel a nemzetközi színtéren is elismerésre méltó a munkásságuk, ez példaértékű lehet a fiatal lányoknak, s az önbizalmukat is növelheti, hogy hasonló kutatói pályát válasszanak – mondta Sasvári Tünde.

Az Európai Bizottság adatai szerint az EU tagországaiban átlagosan 33 százalék a női kutatók aránya, Magyarország elmarad ettől az átlagtól. Hazánkban 2010-ben a felsőoktatásban végzők 60 százaléka volt nő, a PhD-fokozatot szerzőknél ez az arány 46 százalékra csökkent, az ugyanebben az évben kinevezett MTA-doktoroknál pedig 15 százalékra. Nem ad okot optimizmusra az sem, hogy míg az EU-ban 2005 és 2011 között évente 4,8 százalékkal nőtt a női kutatók száma, addig nálunk 1,5 százalék volt ez a növekedési ütem.

A nők sokszor fordítanak hátat a tudományos pályának: elvesztik hitüket abban, hogy sikeres kutatói karriert építhetnek, vagy a gyermekvállalás miatt nem érzik biztosnak helyüket a tudományos szférában. A „L’Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért” ösztöndíj azért fontos kezdeményezés, mert fiatal nőket ösztönöz kiemelkedő tudományos eredmények elérésére.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top