+ Történelem

A Trianonban elcsatolt területek visszavételének ma is élő szemtanúit keresik

Kérdezik őket az idegen uralom alatt, majd ismét magyar állampolgárként töltött évek mindennapjairól, eddig el nem mondott történeteiről…

Az 1938 és 1941 közötti országgyarapítások, azaz az első világháború után Magyarországtól elcsatolt területek visszavételének ma is élő szemtanúit keresi most induló projektje során a várpalotai Trianon Múzeum.

Szabó Pál Csaba igazgató elmondta: nevében mutatja meg lényegét a 23 óra 59 perc projekt, hiszen talán napjainkban van az utolsó pillanat, amikor még szóra bírhatók azok, akik látták a magyar csapatok bevonulását a Felvidékre, Kárpátaljára, Észak-Erdélybe vagy a Délvidékre.

A Trianon Múzeum megkettőzött erővel és figyelemmel készül a sorsfordító, nagy magyar történelmi események következő években esedékes évfordulóira. Jövőre az első világháború befejezése, majd a következő évben a történelmi Magyarország elbukása, 2020-ban pedig a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója ad számos lehetőséget és feladatot – mondta a szakember.

Erre készülve előkészítenek egy, a Magyarország 1918-20 közötti szétszakítását bemutató, új szellemű, 21 részes ismeretterjesztő televíziós sorozatot, hozzáférhetővé teszik a magyar jelenlétet kézzelfoghatóan megmutató Kárpát-medencei magyar turisztikai applikációt, “Magyar web 2020” címmel pedig 101 Kárpát-medencei külhoni város magyar nyelvű weboldalát készítik el.

Emellett 2019-re egy szép és hatásos – könyvet, kézi térképet, DVD-t és mobil applikációt tartalmazó – ajándékcsomagot terveznek elkészíteni és eljuttatni a Kárpát-medence valamennyi magyar középfokú közoktatási intézménye végzős diákjainak.

A külhoni magyar közösségek hatalmas nyomás alatt kénytelenek megfogalmazni 20. századi emlékezetpolitikai premisszáikat.

A Kárpát-medencei impériumváltásokra vonatkozó szakmailag megalapozott, kiegyensúlyozott és félelemmentes kommunikációnak ma alig van színtere és hátországa az utódállamokban.

A kétévesre tervezett, adományokból finanszírozott programról így nyilatkozott:

Ilyen körülmények közepette számunkra minden más szempontot megelőző kötelesség, hogy a +kis magyar világ+ még élő, emlékező és bátor magyar szemtanúit megszólaltassuk és megőrizzük a visszacsatolás történelmi pillanatait a magyar utókornak. Mindazonáltal egyáltalán nem zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy idővel egyre több nem magyar ajkú szemtanú is elmondja emlékeit, megközelítéseit az 1938-1944 közötti különleges időszakról.

Köő Artúr, a 23 óra 59 perc programvezetője elmondta: legalább kétszáz, az események idején tizedik életévét elért, így a történésekre a fiatalabbaknál jobban emlékező embert szeretnének megszólaltatni másfél-kétórás, videóra vett interjúikkal.

Kérdezik őket az idegen uralom alatt, majd ismét magyar állampolgárként töltött évek mindennapjairól, eddig el nem mondott történeteiről, egyaránt kutatva a helyi magyar közösség belső viszonyait és a nemzetek közötti kapcsolatok alakulását. Eközben pedig gyűjtenek vagy elektronikusan lemásolnak minden olyan dokumentumot, amely segítheti a jövőben a korszak történetének feltárását.

22 interjúalany már jelentkezett, de azt tervezik, hogy külhoni idősek otthonait megkeresve vagy a konzulátusok segítségét kérve kutatnak majd az egykori események még megszólaltatható szemtanúi iránt.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top