+ Képzőművészet

Visszakerül Leonardo félbehagyott festménye az Uffizibe

Leonardo Da Vinci egyik legkülönösebb festménye a Háromkirályok imádása. A barnás-sárgás képen torz fejek, romok és hadi jelenetek között látható a kisded, jászol és Szent József nélkül.

Hat évig tartó restaurálás után visszatér Leonardo da Vinci Háromkirályok imádása című fiatalkori remekműve a firenzei Uffizi Képtárba, ahol idén láthatók lesznek a közép-olaszországi földrengések területéről kimenekített műalkotások, valamint Szergej Mihajlovics Eizenstein szovjet filmrendezőnek az olaszországi reneszánsz inspirálta rajzai is.

Leonardo da Vinci (1452-1519) a firenzei San Donato a Scopeto kolostor oltára számára készítette a festményt, amelyet 1482-ben félbehagyott, amikor a milánói udvarba költözött. Az alkotás a Mediciek kezébe került, akiknek magángyűjteménye szolgáltatta később az Uffizi Képtár alapját – írta a The Art Newspaper című kulturális hírportál.

A kolostorba végül Filippino Lippi festménye került, amelyet ma az Uffiziben láthatnak az érdeklődők, hamarosan ismét Da Vinci fiatalkori remekművének társaságában.

A 246-szor 243 centiméteres Leonardo-festmény a 15. század egyik leggyakoribb témáját, a gyermek Jézus születését és a három napkeleti bölcs Betlehembe érkezését dolgozta fel. Kortársaihoz képest azonban Leonardo újított is: a kép közepén levő Szűz Máriát és gyermekét számtalan alak, közöttük lovas harcosok veszik körbe, és a festményen építkezés és természeti táj is látható.

Az addigra már teljesen megbarnult, “láthatatlan” képet 2011-ben vitték el a világhírű Opificio delle Pietre Dure (OPD) firenzei restaurátorlaboratóriumba, ahol az első egy évben a kép állagának felmérése folyt. Az elmúlt hat év eredményét március 28. és szeptember 24. között vehetik szemügyre az érdeklődők.

Ugyancsak megmentett alkotások lesznek a főszereplői az intézmény március végétől látható másik új kiállításának is. A tárlaton a közép-olaszországi Marche tartományt sújtó tavalyi földrengésekben megrongálódott templomokból és múzeumokból kimenekített műalkotások kapnak helyet. A művek a középkor és a 18. század közötti időszakból származnak. A belépők árának egy részéből a földmozgások sújtotta területek kulturális örökségeinek helyreállítását támogatják.

Az Uffizi Képtár igazgatója, Eike Schmidt szerint az intézmény három olyan kiállítással zárja az évet, amelyek a képtár gyűjteményéhez valamilyen módon kötődő “forradalmárokra” fókuszálnak.

Az egyik ilyen személy Luther Márton, akit idősebb Lucas Cranach tett halhatatlanná; a másik Leopoldo de’ Medici bíboros, akinek magángyűjteményét még ma is őrzi az Uffizi; nem utolsó sorban pedig Eizenstein, akinek az olaszországi reneszánsz művészet iránti rajongása kerül terítékre.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top