Sebész szakorvosoknak tartottam előadást az emlőbetegségek szövettanáról. Unhatják már, mennének ebédelni, gondoltam, és megköszöntem a figyelmüket. Pakolás közben odajött egy kolléga: ’Jaj, úgy izgultam, hogy ne hagyja még abba, mert annyira olyan, mint az édesapja!’ Elképesztő! A gesztusok idéznék őt? János is egyre jobban hasonlít apánkra.
Kulka Janina
1925-ben ezen a napon született Prof. Dr. Kulka Frigyes, Prof. Dr. Kulka Janina, az emlődaganatok patológiai vizsgálatának specialistája, a Magyar Patológusok Társaságának volt elnöke, és a Kossuth-díjas színész, Kulka János édesapja. Felesége, gyerekei édesanyja Boleman Eszter, az első tévébemondó, majd Kulka Eszter néven fordító és színházi dramaturg volt.
Kitűnő előadó, a diákok kedvence – így jellemezték egykori hallgatói Kulka Frigyes mellkassebészt, aki 20 éven át dolgozott a szegedi klinikán. Betegeket gyógyított, kutatott és tanított. A szegedi Klebelsberg Könyvtárban ma még megtekinthető az a Kulka Frigyes-emlékkiállítás, amelyet a Petri Tanítványok Baráti Köre a könyvtár Egyetemi Gyűjteményével közösen rendezett. (TIK).
- Professzor Frédi
Az orvosokkal készülő portrékban mindig kísért a romantika. ,,Nem is indokolatlanul, hiszen a mesterség élet-halál mezsgyéjére kényszerítő, s hozzá még önfeláldozást kíván. Ma is. Könnyen lehet hát a munkát és elismerést érzelmekbe csomagolni, egy kis fennköltséggel körítve. A Ki is dr. Kulka Frigyes? című portréfilm készítői – a rendező Horváth Ádám és a szerkesztő-riporter Hortobágyi Éva – elkerülték ezeket a csapdákat. De még ha hajlottak volna is efelé, az Országos Mellkassebészeti Intézet igazgatója, az 1. sz. sebészeti klinika professzora nem lett volna alkalmas hozzá. Más alkat, más egyéniség. Eredendően, és a körülmények hatására. A felszabadulás utáni – de még a fényes szellők előtti – nemzedékhez tartozik, azokhoz, akik az egyetemi évek alatt romot takarítottak, falut jártak, állandó kapcsolatban voltak a kinti élettel. A pálya elején kétszer Korea, majd húsz év a szegedi klinikán. Azután Budapest. Általános és mellkassebészet. Briliáns sebész, remek diagnoszta, kül- és belföldi hírnév. Hihetetlen munkabírás, jó kedély, közvetlenség. „Szólítsatok Frédinek!”, idézte a sok megszólaltatott munkatárs közül az egyik, s hozzátette: szólítják is, de ez sohasem ártott a tekintélyének, ő maga munkájáról, életéről rokonszenves egyszerűséggel s derűvel beszélt, hangja csak akkor forrósodott föl, amikor az egészségügyi ellátás ingyenességét vette védelmébe. Mert ehhez ragaszkodik.” Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
Prof. Dr. Kulka Frigyes SZOTE-évkönyv 1977-1982
Kulka Frigyes 1925. január 31-én, Ipolyságon (ma Szlovákiához tartozik) látta meg a napvilágot. 1945–1950 között a budapesti egyetemen végezte orvostudományi tanulmányait. Első munkahelye az Országos Korányi TBC Szanatóriumban volt, 1950–1959-ig. Ebben az időszakban két alkalommal, 1951–53-ig (a koreai háború idején) és 1955-56-ig Koreában, a Magyar Kórházban dolgozott. Folyamatosan tette le a szakorvosi vizsgákat tüdőgyógyászatból (1953), sebészetből (1955), tüdősebészetből (1959).
1959-ben kinevezték a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. számú Sebészeti Klinikájának docensévé, 1969. július 1-jén pedig egyetemi tanárává. Időközben egy tanévet a Müncheni Egyetem Sebészeti Intézetében töltött Humboldt-ösztöndíjjal. 1960-ban megvédte A pleura szerepe és jelentősége a tüdőtuberculosis excisiós sebészeti kezelésében című kandidátusi értekezését; 1972-ben az orvostudományok doktora lett.
Kulka Frigyes az Orvostovábbképző rektoraként
1979-ben a budapesti Orvostovábbképző Egyetemen folytatta működését, párhuzamosan látva el a Mellkassebészeti Tanszék és az I.sz. Sebészeti Klinika igazgatói teendőit. 1986. július 1-jétől haláláig az Orvostovábbképző rektora volt. Pályafutása alatt számos tanulmányutat tett Európában és az USA-ban. Sebészi gyakorlata elsősorban a daganatos mellkas sebészeti kérdéseire terjedt ki. Elnöki tisztséget viselt a Magyar Sebész Társaságban és az Európai Sebésztárságban. A Nemzetközi Sebészeti Kollégiumban hazánk képviselője volt. Elnöke volt az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Orvostechnikai Bizottságának és az Országos Sebészeti Kollégiumnak. Mintegy 170 közleményt jelentetett meg a daganatos, a mellkasi és a sebészeti diagnosztikával kapcsolatban. Briliáns szakmai tudásával és különleges kapcsolatteremtő képességével világszerte elismerést szerzett magának és a magyar sebészetnek. Munkássága elismeréseként Korányi- és Semmelweis-emlékéremmel tüntették ki. Megkapta a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét (1989).
A fiatal Kulka Janina és Kulka János
Egy érdekes dokumentum
A Szabad Tér Kiadó 1990-ben megjelentetett El nem égetett dokumentumok I. című kötetében közreadta a Kádár János egészségi állapotáról készült orvosi jelentést, amely addig az irattárban „Szigorúan Titkos! 9/1989/Ig/I/Tük.” jelzet alatt volt. Ebben az 1989. április 26-án kiadott orvosi jelentésben a következők olvashatók:
Kulka Janina
„Központi Állami Kórház és Rendelőintézet (Bp. XII., Kútvölgyi út 4.)
A mai napon megejtett alábbi összetételű, aláírók által hitelesített konzílium megállapítja, hogy Kádár János elvtársat egészségi állapota pártmunkájának ellátására alkalmatlanná teszi. A 77. életévében lévő betegnél hosszabb kórelőzménnyel idült ér-, szív-, tüdő- és keringési elváltozások állnak fenn. A jelen állapot alapján, véleményünk szerint, ebben érdemi változás a jövőben sem várható.”
A jelentést aláíró orvosok: prof. dr. Kállay Kálmán, prof. dr. Hutás Imre, prof. dr. Kulka Frigyes, valamint prof. dr. Echhart Sándor. Ennek ismeretében határozott 1989. május 8-án az MSZMP egynapos zárt ülésén arról, hogy felmenti Kádár Jánost pártelnöki tisztségéből és központi bizottsági tagságából. (Magyar Nemzet, 1989. szeptember 23.)
Kulka János a Szomszédokban mint Mágenheim doktor
Prof. Dr. Kulka Frigyes lenyűgözően művelt úriember és legendásan emberséges, a betegeivel mélyen együtt érző orvos volt. Janina egy 2009-es Népszabadság-interjúban azt mondta: édesapja kedvessége, az, ahogy bánni tudott az emberekkel, utolérhetetlen. ,,Legfeljebb egy-egy pillanatra. Sebész szakorvosoknak tartottam előadást az emlőbetegségek szövettanáról. Unhatják már, mennének ebédelni, gondoltam, és megköszöntem a figyelmüket. Pakolás közben odajött egy kolléga: ’Jaj, úgy izgultam, hogy ne hagyja még abba, mert annyira olyan, mint az édesapja!’ Elképesztő! A gesztusok idéznék őt? János is egyre jobban hasonlít apánkra.”
Kulka János Gárdos Péter Zsidó mesék című sorozatának egyik epizódjában arról mesélt, miként tudták meg édesapjuktól zsidó származásukat és azt, hogy a legtöbb felmenőjüket megölték a nácik.
Kulka Frigyes 1989. szeptember 23-án hunyt el Budapesten. 1994. júniusában portrészobrot emeltek tiszteletére a szegedi Sebészeti Klinika előcsarnokában (a szobor alkotója Szathmáry Gyöngyi), s emlékére a Szegedi Egyetem Kulka Frigyes-emlékplakettet hozott létre.
A Kulka testvérek, Janina és János
Volt szerencsém ismerni Kulka professzor urat, a cikk minden szava igaz. Kivételes ember volt.
Mint egykori tanítványa,munkatársa, bizalmasa írom le a következőt. Frédi bátyám mondta el. Az esemény igazi nagyságára világít rá. Amikor Ipolyságon a nyilasok terelték a vagonokba a hitsorsosokat az állomáson Kulka Frigyes elbújva – közelről figyelhette az édesapját durva szavakkal noszogató csendőrt, akinek durva vonású arcát, dühtől eltorzul ábrázatát egy életre megjegyezte.Évtizedekkel később a „hegyen” a Korányi Intézet mellkas sebészetén bemutat a tanársegéd egy idős, tüdő folyamat miatt operálandó alakot. Kulka átható tekintettel nézi – és csalhatatlanul felismeri az ipolysági emberszerű lényt. Annak szeme se rebben, hisz sohasem látta a professzort. Kulka sóhajt, -vigyék a műtőbe! A komplikált eset hosszú műtét nyomán sikerrel oldódik meg. A g.zember gyógyultan távozik…
Köszönöm, hogy megosztotta.
Erre tényleg nincsenek jó szavak. Minden tiszteletem az övé, én nem biztos hogy képes lennék ilyen helyzetbe ilyen döntést hozni
Akkor legyen itt még egy kedves történet drága Frédi Bátyámról.
Cselédkönyvesként a Zsidókórházban – Szabolcs utcai Kórházként ismert, sok nevet megélt, magas szinvonalú intézmény – sebészetén ügyel K.F. jó barátjával Robicsek Ferenccel – ma is éló, a kilencvenedik évét taposó, nagyhírű szívsebész, ma az USA-ban.
Az ügyeletes az alagsorban tanyázik. Két szoba. A belsőben tartózkodik kettejük közül az, aki aznap nincs szolgálatban. A két szobát összekötő ajtó előtt egy régi, míves szekrény áll, amelyet a hitközség nem akart kidobni. Frédi az ügyeletes. Többször elmondja a belső szobában lévő barátjának, csak akkor jöjjön ki, ha kopog neki. Merthogy erőteljes udvarlásban vala az igen szemrevaló műtösnő személyét illetően, akit persze, hogy a szobájába invitál. Zajlik a „fűtés”- ahogy akkor ezt nevezték, amikor kopogás a külső ajtón, s jelzi a segédnővér, hogy a dotor úr ugyan már menjen fel az osztályra, mert ott valaki nincs jól. Frédi el, majd vissza. Azt látja, hogy a hevült leányka az ágy sarkába húzódva reszket és szaggatott hangon tudatja a kérdésre: hát mi történt az ég szerelmére??!- miközben a szekrényre mutat. EGy torzonborz alak kijött a szekrényből, belepisilt a mosdóba és visszament…
Édesapám, Néhai Dr Satori Ódon a Professzor úr barátjának mondhatta magát, 1953-54-Ben együtt voltak Koreában. Nekem is megadatott, hogy többször találkozhattam és beszélhettem vele, valóban nagyszerű ember és orvos volt egy személyben . Közben én is az orvosi hivatást választottam, az egyike példaképeimnek, akire egész életemben felnéztem .