Minden idők egyik legnagyszerűbb orvosa: Kulka Frigyes

Kulka_Frigyes

Sebész szakorvosoknak tartottam előadást az emlőbetegségek szövettanáról. Unhatják már, mennének ebédelni, gondoltam, és megköszöntem a figyelmüket. Pakolás közben odajött egy kolléga: ’Jaj, úgy izgultam, hogy ne hagyja még abba, mert annyira olyan, mint az édesapja!’ Elképesztő! A gesztusok idéznék őt? János is egyre jobban hasonlít apánkra.

Kulka Janina

1925-ben ezen a napon született Prof. Dr. Kulka Frigyes, Prof. Dr. Kulka Janina, az emlődaganatok patológiai vizsgálatának specialistája, a Magyar Patológusok Társaságának volt elnöke, és a Kossuth-díjas színész, Kulka János édesapja. Felesége, gyerekei édesanyja Boleman Eszter, az első tévébemondó, majd Kulka Eszter néven fordító és színházi dramaturg volt.

Kitűnő előadó, a diákok kedvence – így  jellemezték egykori hallgatói Kulka Frigyes mellkassebészt, aki 20 éven át dolgozott a szegedi klinikán. Betegeket gyógyított, kutatott és tanított. A szegedi Klebelsberg Könyvtárban ma még megtekinthető az a Kulka Frigyes-emlékkiállítás, amelyet a Petri Tanítványok Baráti Köre a könyvtár Egyetemi Gyűjteményével közösen rendezett. (TIK).

  • Professzor Frédi

    Az orvosokkal készülő portrékban mindig kísért a romantika. ,,Nem is indokolatlanul, hiszen a mesterség élet-halál mezsgyéjére kényszerítő, s hozzá még önfeláldozást kíván. Ma is. Könnyen lehet hát a munkát és elismerést érzelmekbe csomagolni, egy kis fennköltséggel körítve. A Ki is dr. Kulka Frigyes? című portréfilm készítői – a  rendező Horváth Ádám és a szerkesztő-riporter Hortobágyi Éva – elkerülték ezeket a csapdákat. De még ha hajlottak volna is efelé, az Országos Mellkassebészeti Intézet igazgatója, az 1. sz. sebészeti klinika professzora nem lett volna alkalmas hozzá. Más alkat, más egyéniség. Eredendően, és a körülmények hatására. A felszabadulás utáni – de még a fényes szellők előtti – nemzedékhez tartozik, azokhoz, akik az egyetemi évek alatt romot takarítottak, falut jártak, állandó kapcsolatban voltak a kinti élettel. A pálya elején kétszer Korea, majd húsz év a szegedi klinikán. Azután Budapest. Általános és mellkassebészet. Briliáns sebész, remek diagnoszta, kül- és belföldi hírnév. Hihetetlen munkabírás, jó kedély, közvetlenség. „Szólítsatok Frédinek!”, idézte a sok megszólaltatott munkatárs közül az egyik, s hozzátette: szólítják is, de ez sohasem ártott a tekintélyének, ő maga munkájáról, életéről rokonszenves egyszerűséggel s derűvel beszélt, hangja csak akkor forrósodott föl, amikor az egészségügyi ellátás ingyenességét vette védelmébe. Mert ehhez ragaszkodik.” Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

Prof. Dr. Kulka Frigyes SZOTE-évkönyv 1977-1982

Kulka Frigyes 1925. január 31-én, Ipolyságon (ma Szlovákiához tartozik) látta meg a napvilágot. Apja Kulka János színész volt, akinek hivatását az unoka, János követte, az orvosi pályát pedig lánya, Janina, aki rákkutató patológus  lett.

Kulka Frigyes 1945–1950 között a budapesti egyetemen végezte orvostudományi tanulmányait. Első munkahelye az Országos Korányi TBC Szanatóriumban volt, 1950–1959-ig. Ebben az időszakban két alkalommal, 1951–53-ig (a koreai háború idején) és 1955-56-ig Koreában, a Magyar Kórházban dolgozott. Folyamatosan tette le a szakorvosi vizsgákat tüdőgyógyászatból (1953), sebészetből (1955), tüdősebészetből (1959).

1959-ben kinevezték a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. számú Sebészeti Klinikájának docensévé, 1969. július 1-jén pedig egyetemi tanárává. Időközben egy tanévet a Müncheni Egyetem Sebészeti Intézetében töltött Humboldt-ösztöndíjjal. 1960-ban megvédte A pleura szerepe és jelentősége a tüdőtuberculosis excisiós sebészeti kezelésében című kandidátusi értekezését; 1972-ben az orvostudományok doktora lett.

Kulka Frigyes az Orvostovábbképző rektoraként

1979-ben a budapesti Orvostovábbképző Egyetemen folytatta működését, párhuzamosan látva el a Mellkassebészeti Tanszék és az I.sz. Sebészeti Klinika igazgatói teendőit. 1986. július 1-jétől haláláig az Orvostovábbképző rektora volt. Pályafutása alatt számos tanulmányutat tett Európában és az USA-ban. Sebészi gyakorlata elsősorban a daganatos mellkas sebészeti kérdéseire terjedt ki. Elnöki tisztséget viselt a Magyar Sebész Társaságban és az Európai Sebésztárságban. A Nemzetközi Sebészeti Kollégiumban hazánk képviselője volt. Elnöke volt az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Orvostechnikai Bizottságának és az Országos Sebészeti Kollégiumnak. Mintegy 170 közleményt jelentetett meg a daganatos, a mellkasi és a sebészeti diagnosztikával kapcsolatban. Briliáns szakmai tudásával és különleges kapcsolatteremtő képességével világszerte elismerést szerzett magának és a magyar sebészetnek. Munkássága elismeréseként Korányi- és Semmelweis-emlékéremmel tüntették ki. Megkapta a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét (1989).

A fiatal Kulka Janina és Kulka János

Egy érdekes dokumentum

A Szabad Tér Kiadó 1990-ben megjelentetett El nem égetett dokumentumok I. című kötetében közreadta a Kádár János egészségi állapotáról készült orvosi jelentést, amely addig az irattárban „Szigorúan Titkos! 9/1989/Ig/I/Tük.” jelzet alatt volt. Ebben az 1989. április 26-án kiadott orvosi jelentésben a következők olvashatók:

Kulka Janina

„Központi Állami Kórház és Rendelőintézet (Bp. XII., Kútvölgyi út 4.)

A mai napon megejtett alábbi összetételű, aláírók által hitelesített konzílium megállapítja, hogy Kádár János elvtársat egészségi állapota pártmunkájának ellátására alkalmatlanná teszi. A 77. életévében lévő betegnél hosszabb kórelőzménnyel idült ér-, szív-, tüdő- és keringési elváltozások állnak fenn. A jelen állapot alapján, véleményünk szerint, ebben érdemi változás a jövőben sem várható.”

A jelentést aláíró orvosok: prof. dr. Kállay Kálmán, prof. dr. Hutás Imre, prof. dr. Kulka Frigyes, valamint prof. dr. Echhart Sándor. Ennek ismeretében határozott 1989. május 8-án az MSZMP egynapos zárt ülésén arról, hogy felmenti Kádár Jánost pártelnöki tisztségéből és központi bizottsági tagságából. (Magyar Nemzet, 1989. szeptember 23.)

Kulka János a Szomszédokban mint Mágenheim doktor

Prof. Dr. Kulka Frigyes lenyűgözően művelt úriember és legendásan emberséges, a betegeivel mélyen együtt érző orvos volt. Janina egy 2009-es Népszabadság-interjúban azt mondta: édesapja kedvessége, az, ahogy bánni tudott az emberekkel, utolérhetetlen. ,,Legfeljebb egy-egy pillanatra. Sebész szakorvosoknak tartottam előadást az emlőbetegségek szövettanáról. Unhatják már, mennének ebédelni, gondoltam, és megköszöntem a figyelmüket. Pakolás közben odajött egy kolléga: ’Jaj, úgy izgultam, hogy ne hagyja még abba, mert annyira olyan, mint az édesapja!’ Elképesztő! A gesztusok idéznék őt? János is egyre jobban hasonlít apánkra.”

Kulka János Gárdos Péter Zsidó mesék című sorozatának egyik epizódjában arról mesélt, miként tudták meg édesapjuktól zsidó származásukat és azt, hogy a legtöbb felmenőjüket megölték a nácik.

Kulka Frigyes 1989. szeptember 23-án hunyt el Budapesten. 1994. júniusában portrészobrot emeltek tiszteletére a szegedi Sebészeti Klinika előcsarnokában (a szobor alkotója Szathmáry Gyöngyi), s emlékére a Szegedi Egyetem Kulka Frigyes-emlékplakettet hozott létre.

A Kulka testvérek, Janina és János



6 hozzászólás

Írd le a véleményed!
  1. Anna Kisfaludiné Baán

    Volt szerencsém ismerni Kulka professzor urat, a cikk minden szava igaz. Kivételes ember volt.

  2. Ferenc Tarr

    Mint egykori tanítványa,munkatársa, bizalmasa írom le a következőt. Frédi bátyám mondta el. Az esemény igazi nagyságára világít rá. Amikor Ipolyságon a nyilasok terelték a vagonokba a hitsorsosokat az állomáson Kulka Frigyes elbújva – közelről figyelhette az édesapját durva szavakkal noszogató csendőrt, akinek durva vonású arcát, dühtől eltorzul ábrázatát egy életre megjegyezte.Évtizedekkel később a “hegyen” a Korányi Intézet mellkas sebészetén bemutat a tanársegéd egy idős, tüdő folyamat miatt operálandó alakot. Kulka átható tekintettel nézi – és csalhatatlanul felismeri az ipolysági emberszerű lényt. Annak szeme se rebben, hisz sohasem látta a professzort. Kulka sóhajt, -vigyék a műtőbe! A komplikált eset hosszú műtét nyomán sikerrel oldódik meg. A g.zember gyógyultan távozik…

  3. Ferenc Tarr

    Akkor legyen itt még egy kedves történet drága Frédi Bátyámról.
    Cselédkönyvesként a Zsidókórházban – Szabolcs utcai Kórházként ismert, sok nevet megélt, magas szinvonalú intézmény – sebészetén ügyel K.F. jó barátjával Robicsek Ferenccel – ma is éló, a kilencvenedik évét taposó, nagyhírű szívsebész, ma az USA-ban.
    Az ügyeletes az alagsorban tanyázik. Két szoba. A belsőben tartózkodik kettejük közül az, aki aznap nincs szolgálatban. A két szobát összekötő ajtó előtt egy régi, míves szekrény áll, amelyet a hitközség nem akart kidobni. Frédi az ügyeletes. Többször elmondja a belső szobában lévő barátjának, csak akkor jöjjön ki, ha kopog neki. Merthogy erőteljes udvarlásban vala az igen szemrevaló műtösnő személyét illetően, akit persze, hogy a szobájába invitál. Zajlik a “fűtés”- ahogy akkor ezt nevezték, amikor kopogás a külső ajtón, s jelzi a segédnővér, hogy a dotor úr ugyan már menjen fel az osztályra, mert ott valaki nincs jól. Frédi el, majd vissza. Azt látja, hogy a hevült leányka az ágy sarkába húzódva reszket és szaggatott hangon tudatja a kérdésre: hát mi történt az ég szerelmére??!- miközben a szekrényre mutat. EGy torzonborz alak kijött a szekrényből, belepisilt a mosdóba és visszament…

  4. József Sipos

    Rendkívüli ember volt, olyan ami nélkül ilyen szakmai karriert nem is lehet befutni…….akkor 9 éves kislányom Neki köszöni az életét…és még biztosan sokan mások is.


Új hozzászólás