+ Képzőművészet

Csodálatos Ország Lili-kiállítás nyílt

Ország Lilit szinte az egyetlen magyarországi klasszikus szürrealista festőként tartják számon; nagy hatással volt rá De Chirico és Toyen, akik munkáival a tárlat közönsége is találkozhat.

Több mint háromszáz munkát vonultat fel Árny a kövön címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) szombattól látható Ország Lili-kiállítása, melyhez felépült a 90 éve született képzőművész által elképzelt labirintus is.

Az MNG tárlata Ország Lili művészetének eddigi legteljesebb bemutatása. Ország Lili nem tartozik a könnyed képek alkotói közé; minden munkáját mély gondolati tartalom és feszítő élmények inspirálták.

Az Ungváron született művészt 1944-ben családjával a helyi gettóba zárták, majd feltették az Auschwitz-ba tartó halálvonatra, de Kassán sikerült megszökniük.

Ország Lili művészetének visszatérő elemei a jelek, szimbólumok. A szürrealizmus számára nem öncélú játék volt, hanem a megélt történelmi traumák tragikus kivetülése.

A tárlat szenzációja, hogy Ország Lili halála előtt festett, 48 festményből és 60 monotípiából álló Labirintus-sorozata több mint harminc év után most először látható ismét egyben.

Egy látogató az egyetlen magyar klasszikus szürrealista festőként számon tartott, 90 éve született Ország Lili munkásságát bemutató Árny a kövön című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) épületében, a Budavári Palotában 2016. december 15-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Egy látogató az egyetlen magyar klasszikus szürrealista festőként számon tartott, 90 éve született Ország Lili munkásságát bemutató Árny a kövön című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) épületében, a Budavári Palotában 2016. december 15-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Egy nagyszerű kurátor több évtizedes álma valósult meg, hiszen Kolozsváry Marianna édesapja, Kolozsváry Ernő Ország Lili egyik első és legnagyobb gyűjtője, mecénása volt.

A kiállításon végigkövethető az út, ahogy Ország Lili a megsemmisítésre összegyűjtötteket körbezáró téglagyári falaktól a városfalakon át eljut a labirintus faláig.

Kolozsváry Marianna elmondása szerint Ország Lili egész életében festőnek készült, gyerekkorában is a rajzolásban találta meg a békéjét, az 1944-ben átélt szorongás és félelem azonban örökre a lelkébe vésődtek. Ki kellett festenie magából vízióit, hogy szembe tudjon fordulni félelmeivel.

Ország Lilit szinte az egyetlen magyarországi klasszikus szürrealista festőként tartják számon; nagy hatással volt rá De Chirico és Toyen, akik munkáival a tárlat közönsége is találkozhat.

Országh Lili: Önarckép fal előtt

Ország Lili: Önarckép fal előtt

Szürrealista korszakának lezárultával, a szorongások képi újraélése helyett Ország Lili a transzcendenciában keresett feloldozást, és az ikonfestészet motívumaiból nyert inspirációt, később pedig a prágai temető sírkövei ihlették meg.

Országh Lili (1926-1978)

Ország Lili (1926-1978)

Az 1970-es évek elején városalaprajzokat kezdett festeni, majd egyre inkább a falak felületére koncentrált, különböző írások jeleit elhelyezve képein. Festészetében mindig az idő távlatait karolta át, az ősi falakba épülő nyomtatott áramkörök már jelzik a jövőt képein.

Földény F. László esszéíró szerint Ország Lili művészete nehezen építhető a magyar képzőművészeti hagyományba, “az övé az oppozíció festészete”.

Első korszakának főszereplői a falak. Ország Lili a falakkal súlyos terhet is rakott festészetére, a piktúrától elmozdult a pszichológiához tartozó területekre. Tehetsége azonban nem engedte, hogy leragadjon a szürrealizmusnál: falaiból városok lettek, majd a városok labirintussá alakultak – mondta Földény F. László.

Az Árny a kövön címet viselő kiállítás 2017. március 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top