+ Zene

Itt az ideje ünnepelni az improvizációt

Budapest formateremtő szabadzenei koncertsorozata, a JazzaJ öt éves tervének végéhez érkezett. Ideje elmélyülni, meghallgatni a mestereket, és az emberi lét alapvető gyakorlatát, az improvizációt ünnepelni.

Budapest formateremtő szabadzenei koncertsorozata, a JazzaJ öt éves tervének végéhez érkezett. Ideje elmélyülni, meghallgatni a mestereket, és az emberi lét alapvető gyakorlatát, az improvizációt ünnepelni.

A műsort a legendás AMM (Keith Rowe, John Tilbury és Eddie Prévost közelmúltban újjáalakult triója) nyitja. A zenekar 1965 óta a közös hangkeltés legpuritánabb lehetőségeit kutatja. Az eredeti felállásban Lou Gare (szaxofon) és a zeneszerző Cornelius Cardew is játszott. Máig érvényes célkitűzésük a jazz formuláitól és más prekoncepcióktól mentes szabad játék. Prévost, a műfaj egyik legradikálisabb teoretikusa „meta-zenének” nevezi ezt az ember és anyag dialógusára épülő hangfolyamot, melyet ideális esetben úgy kell játszanunk és hallgatnunk, mintha ez lenne az első koncert a világ történetében. Hogyan játszik történelem nélküli zenét egy szinte történelminek mondható zenekar?

AMM: Keith Rowe – elektromos gitár, John Tilbury – zongora, Eddie Prévost – ütőhangszerek

A JazzaJ alapításának egyik fő célja az volt, hogy az improvizáció szabad terében találkozzanak egymástól elszigetelten alkotó zenészek. Az elmúlt öt évben bevett gyakorlattá vált az első estés zenei találkozások szervezése, ahol a résztvevők korábban nem játszottak egymással.

Az AMM után fellépő Backer-Somló-Bolcsó-Hock-Porteleki kvintett is ilyen felkérésnek tesz eleget. A négy budapesti tag több zenekarban is együtt dolgozik (Dorota, Hiketnunk, 12z, rubik.erno.quintet), de ebben a kombinációban most játszanak először. Valamennyien erős színpadi jelenléttel bíró, autentikus zenét játszó zenészek. Munkáikban személyes történetek részeként sajátos harmóniába rendeződik a népzenei hagyomány, a free jazz, az avantgárd és az elektro-akusztikus improvizáció.

Ehhez az organikus alaphoz csatlakozik Andreas Backer, a norvég szcéna nem-énekes énekese. A Siedsel Endresenéhez hasonlítható technika jóval absztraktabb gondolkodással párosul, így Backer vokális hangjai bármely hangszerrel egyenrangúan vesznek részt a kamarazenei rögtönzésben.

Andreas Backer – ének, Bolcsó Bálint – elektronika, Somló Dávid – elektromos gitár, Hock Ernő – bőgő, Porteleki Áron – dob

Az este második felében Halmos Andris és a Dupla Clave lát el minket hiphop- és afro-grúvok improvizatív elegyével, az ünneplést pedig a nélkülözhetetlen JazzaJ munkatárs Pap Dávid aka. DJ Popdavec zárja.

Halmos András – dob
Boros Levente – dob
Sági Viktor – elektromos gitár
Hock Ernő – basszusgitár

A koncertek előtt Somló Dávid Mandala c. performatív hanginstallációja készít föl a hangok és az intenzív emberi jelenlét befogadására.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top