+ Színház

A Magyarország elleni szovjet invázió hatvanadik évfordulójára időzítették az előadást

A Hubertusz című egész estés dráma forradalom és szerelem, hűség és csalás örök témájának forgatagában tárja elénk a huszadik század második felének magyar történelmét. Utolsó szava az ‘igen’.

Az 1956. november 4-ei, Magyarország elleni szovjet invázió hatvanadik évfordulójának előestéjén tartja Zelei Miklós Hubertusz című drámájának ősbemutatóját a beregszászi társulat, így emlékezve az ellenállókra, s megmutatva a hazugságnak azokat a nyomorító lelki technikáit, amelyekkel az ellenállást az emberek szívében is, elméjében is meg akarták törni. Az előadás megidézi a rendszerváltás idejét, a változásra, az új világra készülő emberek vágyait és gyanútlanságát…

Történik Budapesten: 1957-ben és 1989-ben. Gyors egymásutánban követik egymást az események. Könyörtelenül tolja őket előre valami.

Temetéssel kezdődik a váratlan fordulatokban gazdag dráma: temetik a forradalmi harcok tevékeny résztvevőjét, a meggyilkolt csepeli martinász Montág Ernőt. (1932–1957. Élt 25 évet.) Koporsója mellett szerelmese, Kapás Juli, az újpesti Törekvés kenyérbolt tizenhét éves eladója olvassa föl az elbúcsúztató imát.

A temetés után az 56-os forradalom vérbefojtását követő idők embervadászai lelkileg kerítik kézre Kapás Julit, azzal a céllal, hogy vezesse el őket a még szabadon lévő, fiatal forradalmárokhoz.

Hamarosan kiderül azonban, hogy nem Montág Ernőt, hanem helyette egy felismerhetetlen halottat temettek el, Montág Ernő pedig disszidált és Nyugaton él.

Ezzel módosul a Julihoz kapcsolódó cél: vele akarják kinyíratni a szerelmesét; manipulálják abból a célból, hogy csalja haza Montágot, akivel mindenképpen le akarnak számolni a megtorlók, mert a fiatal csepeli munkás irányítóként – az elsőtől az utolsó percig – bátor és szellemes akciókkal vett részt a harcokban.

Juli manipulációjának folyamata bemutatja a megtorló gépezet finommechanikájának működését, a visszaélés-technikát, a „hazugságtudományt”, az emlékezet, az emlékek átalakítását: a konszolidáció megnyomorító mókáját. A manipuláció azonban így is csak részben „sikeres”.

A Hubertusz című egész estés dráma forradalom és szerelem, hűség és csalás örök témájának forgatagában tárja elénk a huszadik század második felének magyar történelmét. Utolsó szava az „igen”. Kitartásra és küzdelemre buzdít, miként Az ember tragédiájának utolsó szava is.

Ősbemutató, Beregszász, 2016. november 3.

A budapesti Gózon Gyula Kamaraszínház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közös produkciója

Díszlet: Sebők Júlia, Rendező: Berettyán Nándor, Producer: Szabó Ágnes

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top