+ Zene

Mi lehetett Isten terve, amikor a magyaroknak ilyen katartikus forradalmakat adott? – interjú Gyöngyösi Levente zeneszerzővel

A kantáta negyedik tételében pedig, melynek Kádár János dala a címe, tumultuózus áriajelenetben köt ismeretséget a hallgató a forradalom negatív hősével. A tétel fő gondolatképe a sárgaborsó-főzelék, amely gúnyos jelképe Kádár megvetésének a magyar lakosság iránt. – meséli Gyöngyösi Levente.

A kantáta negyedik tételében pedig, melynek Kádár János dala a címe, tumultuózus áriajelenetben köt ismeretséget a hallgató a forradalom negatív hősével. A tétel fő gondolatképe a sárgaborsó-főzelék, amely gúnyos jelképe Kádár megvetésének a magyar lakosság iránt.

A CAFe Budapest Nemzetközi Kortárs Fesztiválon mutatják be Gyöngyösi Levente Istenkép című öttételes kantátáját a Kortárs romantikusok című előadáson. Az estén Hollerung Gábor vezényletével három posztromantikus darabot ismerhet meg a közönség. – Gyöngyösi Leventével az Istenkép című mű üzenetéről és arról beszélgettünk, hogyan próbál új kapcsolódást találni a közönséghez a posztromantika segítségével.

Mesélne egy kicsit a darab keletkezésének körülményeiről? Hogyan épül fel a kantáta?

Tíz évvel ezelőtt Hollerung Gábor felkérésére írtam meg az Istenkép című darabomat, amely első nekifutásra bonyolult és nehéz feladatként tornyosult előttem. Ám, ahogy minél jobban megismertem Szőcs Géza nagyszerű, 1956-ról szóló drámakötetét, annál jobban magával ragadott a munka. Szőcs Géza – a forradalom ötvenedik évfordulóján bemutatott, és filmváltozatban is elkészült – drámája, a Liberté 1956 soraiból állítottam össze a kantáta szövegét, amelynek mind az öt tétele a forradalom egy-egy aspektusát mutatja be.

Az első tétel nem más, mint egy Nostradamus-prófécia kombinálva Dante Isteni színjátékából a Pokolból vett idézetekkel. Himnikus, invokációszerű indítás ez, mint amikor egy előadás előtt felmegy a függöny.

Majd a második tételben felvonulnak a “Pesti srácok”, a forradalom jellegzetes figurái – gondoljunk csak a Nyomorultak Gavroche-ára! Egy csapat kamasz, akik forradalmat robbantanak ki és majdhogynem akaratukon kívül válnak hőssé: nekik nem fegyvert kellett volna fogniuk, hanem haza kellett volna érniük vacsorára. Ezeknek a gyerekeknek állít emléket a második tétel.

A harmadik tétel sirató, Ima az elesettekért. Barokk koloratúrária voltaképpen, de számos más hatás is felfedezhető benne.

A kantáta negyedik tételében pedig, melynek Kádár János dala a címe, tumultuózus áriajelenetben köt ismeretséget a hallgató a forradalom negatív hősével. A tétel fő gondolatképe a sárgaborsó-főzelék, amely gúnyos jelképe Kádár megvetésének a magyar lakosság iránt. Szőcs nagyon pontosan mutat rá az ‘56 utáni megtorlás éveinek egyik legfájóbb következményére, arra, hogy a magyar társadalom nemcsak elfogadta, hanem ad absurdum meg is szerette hóhérát, aki ereje teljében lévő, könyörtelen, cinikus vezérként irgalom nélkül elfojtotta a forradalmat a szovjet csapatok segítségével.

Az utolsó tétel korálfeldolgozás, melynek vezéranyaga a koráldallamként funkcionáló Boldogasszony anyánk magyar népének.

A teljes mű alcíme – Istenkép, avagy a jelen mint a múlt és a jövő közti szerződés tárgya – nagyon pontosan kifejezi, mi foglalkoztatja Szőcsöt: azon elmélkedik, hogy hogyan lehet lelkileg túlélni egy ilyen furcsa forradalmat. Mi lehetett Isten terve, amikor a magyaroknak rendre ilyen katartikus forradalmakat adott, amelyek sorra mind elbuktak. Ha belegondolunk: nemzeti ünnepeink legtöbbje bukásokról szól. Bukott hősöket ünneplünk.

A koncert összefoglaló címe Kortárs romantikusok. Miért fordulnak a kortárs zeneszerzők újra a romantikához?

Legelőször is fontos megjegyezni, hogy „neo”-irányzatok mindig is voltak. Mint tudjuk, a romantika zeneszerzői is örömmel fedezték fel a régebbi korok zenéjét. Minden zenetörténeti korszakban megújították a korábbi korszakokat és a célok között ott volt a reprodukció is, elég csak a reneszánszra és a barokkra gondolni, amikor mindenben az antik görög eszményhez nyúltak vissza.

Engem személyesen mindig is nagyon zavart, hogy a mai világban, ahol elönt minket a mindenünnen szóló zene, a kortárs komolyzenének egyszerűen esélye sincs eljutni a hallgatókhoz. Ezen persze az sem segít, hogy ők pedig nem értik a kortárs zene nyelvét. Én azért használok bizonyos stíluselemeket és harmóniákat, mert tudom, hogy jó eséllyel ugyanazt jelenthetik a befogadó számára is, mint számomra, így legalább esély mutatkozik a gondolatcserére.

Leginkább akkor a kortárs komolyzenében is azon múlik egy alkotás sikere, hogy mennyire találja a közönség szépnek?

Nincs önmagában jó vagy rossz stílus, szép vagy csúnya zene. A lényeg, hogy a csúnya zenének is legyen művészi célja. A kérdés az, hogy ha elvész egy zenéből az úgynevezett „szépség”, akkor mit kapunk cserébe? Bartók zenéje sokszor kifejezetten szándékoltan „csúnya”, „primitív”, cserébe viszont a zenetörténet egyik legkomplexebb ritmusvilágát halljuk. Én próbálom magam olyan nyelven kifejezni, amelyhez a hallgatók kapcsolódási pontokat találhatnak. Nehéz vállalkozás ez, mert ha rosszul csinálom, akkor a hallgatók úgy érezhetik:

Hallottunk már ilyet egy régebbi korból, csak az jobb volt.

Akkor dolgoztam jól, ha nem az jut az eszükbe, hogy egy gyenge, kissé elhangolt utánzatot hallanak, hanem olyan zenét, amelynek szuverén zenei stílusa van, még ha olyan harmóniákat is használ, amelyek ismerősként hatnak. Nekem nem az a célom, hogy olyan nyelvet alkossak, amit senki sem ért, én a mai közönségnek írok, és az a célom, hogy az a zene, amely belőlem katarzist vált ki, hasson arra is, aki hallgatja. Hogy megértsük egymást.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top