Történetek a romagyilkosságokról – színház és könyvbemutató

szorol-szora

Egyszeri alkalommal újra látható Budapesten a PanoDráma előadása, amelyben a legkisebb változtatás nélkül hangzanak el interjúk és talált szövegek a 2008-2009-es romagyilkosságokkal kapcsolatban. Az előadás különleges alkalomból tér vissza a Trafó színpadára: öt év kutatómunkája után elkészült Vágvölgyi B. András könyve ugyanebben a témában. A kötet az elkövetőkre és az igazságszolgáltatásra koncentrál, az előadás központjában pedig a támadások és az áldozatok állnak. A könyvet az előadás színészei és szakértő beszélgetőtársak kivételes sora mutatja be az est második felében. (Tarfó, október 9., 20 óra)

A színrevitel telibe találja a kétségbeejtő jelent, amikor Magyarország nagyságrendben harmadik pártja az ország ’cigányparazitáinak’ kifüstölésére szólít fel, és zsidókról akar listát készíteni.

(Kristina Lindquist: Dagens Nyheter, 2013.03.18.)

Színház

A Szóról szóra alapjául szolgáló interjúkat az alkotók és a színészek készítették túlélőkkel, családtagokkal, ügyészekkel, ügyvédekkel, rendőrökkel, polgármesterekkel, kisebbségi képviselőkkel, a gyilkosok munkaadójával és egyikük szerelmével a támadásokat érintő városokban és falvakban. Ezt egészítik ki az utca emberének, illetve a közszereplők és a média megnyilvánulásai, melyek tükröt tartanak annak a hazai közösségnek, amely nagyban hozzájárult a történtekhez.

Ebből a hatalmas anyagból a legkisebb változtatás vagy stilizálás nélkül – vagyis a verbatimszínház elvei szerint – állt össze a PanoDráma előadása, melyet itthon mintegy négy-, külföldön további kétezer ember látott már.

Noha a Szóról szóra bemutatója óta több díjnyertes alkotás is született a témában (Fliegauf Bence: Csak a szél, Hajdú Eszter: Ítélet Magyarországon), továbbra is ez az előadás az egyetlen, mely a túlélők és hozzátartozóik, másrészt egyes, bizonyos mértékig a felelősök saját szavaival számol be az utóbbi évtizedek legelvetemültebb rasszista bűncselekmény-sorozatáról.

A premier óta felnőtt egy nemzedék, amely akkor még túl fiatal volt a témához, s amely számára épp oly fontos a szembenézés. Az alkotók várják őket is, ahogy mindenkit, aki annak idején lemaradt az előadásról, vagy szívesen megnézné újra.

Színészek: Bánki Gergely, Feuer Yvette, Orsós Róbert, Ördög Tamás, Schermann Márta, Simkó Katalin, Szamosi Zsófia, Urbanovits Krisztina. Dramaturgia: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna, Videó: Bíró Dénes, Korán Gabriella Fénytervező: Vida Zoltán Világosító: Payer Ferenc. Koncepció és kreatív producer: Lengyel Anna

Könyvbemutató

Az arcvonal keleten szintén dokumentarista szemszögből vizsgálja a témát, ha nem is szó szerinti szövegeken keresztül. Vágvölgyi B. András öt év oknyomozó kutatásának eredményét foglalja össze a kötet, melynek középpontjában elsősorban az elkövetők állnak. Így a négy elítélt, a gyanúba került, el nem fogott háttérember, a titkosszolgálati szál, a tárgyalások és az igazságszolgáltatás egyaránt boncasztalra kerülnek a kötetben. Mellettük felmerül még a terrorizmus kérdése, valamint a nemzetközi, össztársadalmi összefüggések is a Keleti Arcvonal 1944-es megalakulásától a Lángoló Missisippin át a Németországban 2011-ben leleplezett, törökök ellen irányuló rasszista sorozatgyilkosságig.

A Konkrét Könyvek gondozásában, Szűcs Teri szerkesztésében megjelenő könyv bemutatóján a PanoDráma színészei olvasnak fel.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői között olyan vendégekkel is találkozhat a néző, akik nyilvánosság előtt a legritkább esetben szólalnak meg, noha a téma egy-egy aspektusának páratlan tudással bíró szakemberei, illetve olyanokkal is, akik a támadások hatására életük egyik fő céljának tekintik a romák ügyének felkarolását és a cigányellenesség leküzdését.

Résztvevők:

Baranyi Krisztina, ferencvárosi képviselő, aki a támadások miatt vált politikussá, Gulyás József, nemzetbiztonsági szakértő, Lengyel Anna, az előadás rendezője, dr. Miszori László, az első fokú tárgyalás bírója, Vágvölgyi B. András, író, filmrendező, Moderál: Varró Szilvia, oknyomozó újságíró, az XKK alapító ügyvezetője

Részletek a könyvből

Az biztos, hogy három ember bent volt a házban. Én a mai napig is azt mondom: a rendelkezésemre álló bizonyítékokból levonható, hogy volt egy negyedik ember, a gépjármű ugyanis nem a későbbi cselekményeknél használt Opel Astra volt. A háztól távolabb állt egy kisteherautó, és – meggyőződésem szerint – volt benne egy negyedik ember.

(Miszori bíró)

A vád szerint az érintett vezetők az ORFK és a Pest-megyei Ügyészség megkeresésére is letagadták azt, hogy Csontos a katonai szolgálat besúgója. (…) Ha Hódos kapitány jó titkosszolgaként végezte volna a munkáját, akkor a halálbrigádba 2009 tavaszán beszervezett, oda belépő ügynöke révén tudomást szerezhetett volna Kiss Árpádék intencióiról, így a kislétai Balogh Mária, de akár a tiszalöki Kóka Jenő is még köztünk lehetne.

(Vágvölgyi B. András)

Az interneten jegyet vásárlók a helyszínen 20% kedvezménnyel vásárolhatják meg a könyvet.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!