+ Irodalom

Sacha Batthyany az újságból tudta meg, hogy a családja érintett a rohonci mészárlásban

Sacha Batthyany nagynénje a II. világháború végének egyik legszörnyűbb náci bűntettébe, a rohonci mészárlásba keveredett bele, melynek részletei a mai napig nem tisztázottak. A magyar származású író-újságíró És nekem mi közöm ehhez? című kötetében saját családjának múltját eleveníti fel. A könyv bemutatóján jártunk.

Néhány héttel a II. világháború befejezése előtt Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendezett az ausztriai Rechnitzben (régi magyar nevén Rohoncon). Éjfél körül a vendégek elhagyták a kastélyt, és agyonlőtték a vasútállomáson továbbszállításukra várakozó 180 magyar zsidó munkaszolgálatost. Sacha Batthyany egy újságcikkből tudta meg, hogy családja is érintett a rohonci mészárlásban. De hogy neki mégis mi köze ehhez? És nekem mi közöm ehhez? című, a Helikon Kiadónál megjelent könyvében többek között erre keres választ. A 43 éves szerző Svájcban született, jelenleg Washingtonban él.

Sacha Batthyany szeptember 19-én ellátogatott a Katona József Színház előterébe, ahol bemutatták új kötetét. Beszélgetőtársa Al Ghaoui Hesna újságíró volt, Mészáros Blanka és Kovács Lehel pedig részleteket olvasott fel a könyvből.

sacha-batthyany

A képen Kovács Lehel, Tubik Zoltán, Sacha Batthyany, Al Ghaoui Hesna és Mészáros Blanka – a szerző fotója

Bár Sacha Batthyany állítólag kiválóan beszél magyarul, a neki feltett kérdésekre ezúttal németül válaszolt, amit Tubik Zoltán tolmács fordított magyarra a hallgatóságnak. Al Ghaoui Hesna elsőként arról érdeklődött a szerzőtől, rögtön tudta-e, hogy kezdenie kell valamit a rohonci mészárlás történetével.

A kezdetekben újságíróként érdekelt a téma. Ki akartam deríteni, hogy a nagynénémnek milyen szerepe volt az eseményekben és miért nem beszélt róla a családom.  Először csak dokumentumokat, tényeket kutattam, aztán később már önmagamat kezdtem keresni.

Sacha Batthyany soha sem gondolta volna, hogy hét éven keresztül foglalkoztatja majd a történet. Olyannyira, hogy a Rohoncon és Oroszországban tett látogatását követően terapeutához fordult, aki megtanította arra, miként nézhessen a saját magában megfogalmazódó kérdések mélyére.

Adta magát a pszichoanalízis, mint megoldás. Egyrészt azért, mert a feleségem is ezzel foglalkozik, másrészt imádom Woody Allen filmjeit, aki köztudottan sok időt tölt terapeutáknál.

– mondta a szerző, aki nagymamája naplójából is nyilvánosságra hozott részleteket.

Az elején úgy éreztem magamat, mint egy behatoló, aki bemegy más szobájába és a fiókokban kutakodik. De aztán úgy gondoltam, a nagymamám nem fejezett be valamit, amit útravalónak akart nekem adni. Amit én igazságnak gondolok, azt ki kell mondanom.

Sacha Batthyany a napló olvasása közben folyamatosan valamilyen állathoz hasonlította magát, a legtöbbször a vakondokhoz, ami a föld alatt él és behunyja a szemét, mert nem akar látni semmit.

Később felmerültek a naplóban olyan gondolatok, melyekből magamra ismertem. Előfordult, hogy olyat olvastam, amiről hetekkel előtte a pszichoanalízis során én is beszéltem. Ezek a gondolatok hidat kovácsoltak közém és nagyanyám közé. Gyerekként kellemetlenül gondoltam rá, mi lenne, ha négy órán keresztül kéne vele egy autóban ülni. Miután megismertem a naplóját, ma már óriási érdeklődéssel ülnék mellette négy órát.

– emlékezett vissza a szerző. Al Ghaoui Hesna arról érdeklődött Sacha Batthyanytól, hogy vajon mennyire tartott elé tükröt a naplóban megismert életút.

Ha a mostani svájci életemre gondolok, nyilván nem merülnek fel olyan helyzetek, amikkel nagyanyámnak szembe kellett néznie. Ennek ellenére ma is előfordulnak hasonló esetek. Például amikor a munkahelyen a főnök zaklatással ki akarja készíteni az egyik alkalmazottját, a kollégák pedig némán tűrik ezt saját egzisztenciális félelmeik miatt. Nagymamám szívesen írt a történelemről és a család egykori dicsőségeiről. Ebben nem ismerem fel magam, nekem ez nem jelent sokat. A belső konfliktusok már sokkal jobban érdekelnek és tükröződnek bennem. Nagyanyám a naplójában nem ismeri el, hogy édesapja követte el a szörnyű tettet. Számomra az derült ki az írásaiból, hogy nagyon szenvedett, amiért nem tett semmit, nem szólalt fel.

Szóba került a kollektív felelősségvállalás kérdése is: miért kéne az unokáknak, dédunokáknak bármiért is szégyent, felelősséget érezniük, amit felmenőik követtek el? Mint Sacha Batthyany mesélte, a mai napig sokat kérdezik tőle, miért is foglalkozik a múlttal.

Nekem fontos a történelem ahhoz, hogy saját magamat megértsem. Ismernem kell a gyökereimet. Tudnom kell, ki volt a nagyanyám, ki volt az édesapám.

sacha-batthyany-3

Kovács Lehel olvas fel Sacha Batthyany kötetéből a Katona József Színházban megrendezett könyvbemutatón – a szerző fotója

Sacha Batthyany szerint a közösségi médiában manapság villámgyorsan hozunk ítéletet, ám fel kell tenni a kérdést: mit teszünk majd akkor, amikor tényleg szükség lesz arra, hogy cselekedjünk? Az És nekem mi közöm ehhez? kötet a szerző és az édesapja közti viszonyába is betekintést enged. A kötet megírása erősítette a generációk közötti megértést, és sikerült közelebb kerülnie édesapjához, aki egyébként szintén jelen volt a könyvbemutatón, az első sorból követte a beszélgetést.

A könyv helyszíneitől való távolság erősíti a pozitív reakciókat. Az uruguayi rokonság például nagyon pozitívan fogadta a kötetet.

– nevettette meg a közönséget Sacha Batthyany, amikor a könyv fogadtatásáról számolt be. Elmondása alapján a kötet megjelenése után érték támadások: egy újságíró szerint Sacha nagynénje tevőlegesen részt vett a rohonci tömeggyilkosságban. A könyvnek szinte biztos, hogy lesz utóélete. Zárásként a szerző megjegyezte, van törekvés arra, hogy a magyar és osztrák kormány támogatásával ásatásokat kezdjenek és megkeressék az áldozatok tömegsírját.

Sacha Batthyany  És nekem mi közöm ehhez? című kötetét megrendelheted a Helikon Kiadónál

2 hozzászólás

2 Comments

  1. Darázsvarázs

    2016-09-23 - 19:57

    Márai naplója 1946-ból: “Ez a nyávogás hamis és rosszhiszemű; de ez ma a
    közszellem; akit nem sütöttek meg Auschwitzban, annak nincs joga élni, utazni,
    nincs joga semmihez; ezek helyeslik a Bé-listát, mert „a zsidókkal is ugyanez”
    történt, s ha megmondod nekik hogy amit a zsidókkal csináltak, aljasság volt, de
    aljasságot nem lehet igazságtalansággal kiegyenlíteni, akkor reakciós vagy;
    ezek árulják meggyilkolt rokonaik és családtagjaik mártíriumát állásért, sápért
    és koncért; s az egész ország kezd nagyon fáradt lenni ettől a hangtól és
    magatartástól.”

    Márai naplója 1947-ből: A zsidóság. Két frontja van ma: egyik kapitalista, másik bolsevista;
    egyik a vagyonát védi minden áron, másik az életét. De mindkét tábor megegyezik
    abban az égő, olthatatlan gyűlöletben, ahogyan a magyarság egészének vesztét
    kívánják. Nem igazságot és jóvátételt kívánnak, hanem bosszút, az elszenvedett,
    valóban irtózatos és kegyetlen gyötrelmek és veszteségek miatt, bosszút,
    hetediziglen, tekintet nélkül a nemzet egyedeinek személyes bűntelenségére,
    vagy felelősségére. Egyformán kívánják, hogy pusztuljon el a nemzet, olvadjon
    be az orosz szovjetbe; ez a legkevesebb, amit kívánnak. A kapitalista zsidók
    ezenfelül azt kívánják még, hogy valamilyen külön csoda mentse meg a
    vagyonukat.

    Márai naplója 1955-ből:
    A zsidóság nem múló, izzó gyűlölettel emlékezik a hitleri időre, s ezt
    meg lehet érteni, mert a hitleri gaztetteket nem lehet feledni. De a zsidóság
    megmaradt rétege, – különösen azok az értelmiségi zsidók, akiket a hitleri
    tragédia elől elvitt jósorsuk biztonságosabb tájakra, – ugyanakkor feltűnően
    elnéző és hallgatag egy másik gaztett, a bolsevista diktatúra gaztettével
    kapcsolatban. Ennek a türelmes elnézésnek nem lehet más oka, mint az, hogy a
    bolsevisták megengedik a zsidóknak a részvételt a maguk gaztettében, míg a
    nácik nem engedték meg. Mindinkább hiszem, hogy a nácik lelkes támogatást
    kaptak volna a zsidóságtól, ha megengedik nekik, hogy részt vegyenek a
    fasizmusban.

    Nincs kedvem tovább szemelgetni.

  2. Darázsvarázs

    2016-09-23 - 21:05

    Na végre. Nem semmi, hogy 1 óra alatt észbe kaptak.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top