Esterházy próféciája: Mindenhová kerítéseket húzunk, a kerítést is bekerítjük

ep-kultmocsok1

Nekünk határok kellenek. Mindenhová kerítéseket húzunk, a kerítést is bekerítjük. Belül vagyunk mi, kívül… hát azok nem mi vagyunk. Talán most először nincsen mit mondanunk a jövőről.

− írta Esterházy Péter a Halleluja című oratórium szövegkönyvében 2011-ben.

Esterházy-emlékesttel indította új szezonját a Hadik Irodalmi Szalon. A nagy érdeklődésre való tekintettel – a szalon történetében először – nem csak a teremben és a galérián, hanem – hangosítás révén – az utcai teraszon is követhette a közönség az eseményeket.

Fotó: Vörös Dávid

Fotó: Vörös Dávid

Juhász Anna, a szalon programjainak fő szervezője és háziasszonya felidézte, hogy a Hadiknak 2013-ban volt szerencséje vendégül látni Esterházy Pétert és Marcell fiát, Dés László és fia, András társaságában. Az idei első estet nem így tervezték, szomorú aktualitását az író halála adta. Egy vele készült interjúfilmmel, a pályatársak elbeszéléseivel és írásainak felolvasásával emlékeztek rá.

Esterházy Péter, Esterházy Marcell, Dés László és Dés András a Hadikban, 2013 (fotó: Gordon Eszter)

Esterházy Péter, Esterházy Marcell, Dés László és Dés András a Hadikban, 2013 (fotó: Gordon Eszter)

Závada Pál és Szüts Miklós (A Bűnös című kötetben Esterházy alkotótársa) a Holmi , illetve a 2000  folyóirat szerkesztőjeként idézte fel a múltat. Závada arról beszélt, hogy milyen volt a Holmi (ahol negyed századot töltött Réz Pál főszerkesztése alatt) és Esterházy viszonya, és hogyan került ő maga barátságot is melengető kapcsolatba Esterházyval. ,,A Holmi le akarta fölözni az irodalmi életet, mindent elsőként akart közölni, és persze Pétertől is kértek írást. Rögtön a legelején, az 1991. májusi számban  meg is jelent A kékszakállú herceg csodálatos élete című  fantasztikus műve. (Akkor én még nem voltam a lapnál.) Örültek neki, ezért kértek tőle újabb írásokat. A következő évben elküldte az Így gondozd a magyarodat! című magyarhang-játékát” – mesélte Závada.

Závada Pál és Szüts Miklós (fotó: Veres Dávid)

Závada Pál és Szüts Miklós (fotó: Vörös Dávid)

,,Óriási vita volt róla, és a végén elutasította a szerkesztőség, főleg Domonkos Mátyás, aki azt mondta, hogy rossz vért fog szülni, a Holmira nem kívánt árnyat fog vetni, ha olyan szöveg jelenik meg benne, amelyik a magyart mint olyat metaforikusan ugyan, de kifejezetten a háziállatok közé sorolja. Mondta, hogy ismeri és tiszteli a magyar irodalom önostorozó vonulatát, de hát ami sok, az sok. Inkább ne! Kérdeztem: Matyi, hát nem olvastad szívesen, nem ismertél rá magunkra? Azt mondta: dehogynem, de inkább más lapokban szeretné ezt olvasni.”

Esterházy Péter, Dés László a Hadikban, 2013-ban (fotó: Gordon Eszter)

Esterházy Marcell, Esterházy Péter és Dés László a Hadikban, 2013-ban (fotó: Gordon Eszter)

  • Az Így gondozd a magyarodat ezzel kezdődik: Mottó 1. Az oly nemzet, mely gyanúval és haraggal nézi, ha írói a nemzeti érdekeknél szentebbnek tartják az erkölcsöt és igazságot, elsősorban a saját igazsága iránt költene gyanút. – Babits Mihály, 1939
  • Mottó 2. Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a „magyar” szó – potom száztizenöt év alatt – igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal. „Magyarni” franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: „Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam.” És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: „Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és …” (Itt egy csúnya szó következik.) – Örkény István
Reén Gitta, Esterházy Péter felesége és Kilián Katalin, Juhász Ferenc felesége (fotó: Veres Dávid)

Reén Gitta, Esterházy Péter felesége és Kilián Katalin, Juhász Ferenc felesége az emlékesten (fotó: Vörös Dávid)

,,Akkor nagyon megijedtem – folytatta Závada –, hogy Péter meg fog sértődni, és majd mindent a Jelenkornak ad, nem a Holminak. Úgy gondoltam, majd ha találkozom vele, megkérem, hogy ezt nézze el a Holminak, és továbbra is adjon nekünk írásokat. Ő hihetetlenül kedvesen azt mondta, hogy természetesen, nincs semmi probléma, különben is Réz Pált imádja. Így kerültünk közelebbi kapcsolatba. Péter nagyvonalú volt. És valóban imádták egymást, abban a sajátos formában például, hogy leveleztek. Képeslapokat írtak egymásnak. Réz boldogan fel is olvasta Péter leveleit a szerkesztőségben.” – És mikor küldött legközelebb írást a Holminak? – kérdezett közbe Szücs Miklós. – Jó tíz év múlva – válaszolta Závada, a jelenlévők derültségére.

Fotó: Veres Dávid

Fotó: Vörös Dávid

A Szüts Miklós által is szerkesztett 2000 folyóirat, csakúgy, mint a holmi, szilárdan tartotta magát ahhoz, hogy regényrészletet nem publikál, csak novellákat, azokból is csak olyanokat, amelyeket a szerző kifejezetten nekik szán. Így esett meg, hogy például a Harmonia Caelestis részleteit sem közölték.

Juhász Anna és Radnóti Zsuzsa (fotó: Veres Dávid)

Juhász Anna és Radnóti Zsuzsa (fotó: Vörös Dávid)

Radnóti Zsuzsa dramaturg Esterházy drámaírói működéséről szólt, mint mondta, arról keveset tudnak az olvasók. ,,1984-ben találkoztam vele először, akkor, amikor egy operalibrettót írt Daisy címen. Nagyon izgalmas a mű, a Kabaré című filmre emlékeztet. Különös, démonikus, transzvesztitalokálban játszódik, és arról szól, hogy hogyan adjuk meg magunkat a hatalomnak, hogyan leszünk szervilissé, hogyan próbálunk túlélni. Ez az akkori életérzés a Kádár-korszakra vonatkozott.

Esterházy Péter és felesége az egri könyvhét megnyitóján, 2011-ben (fotó: heon.hu/Gál Gábor)

Esterházy Péter és felesége az egri könyvhét megnyitóján, 2011-ben (fotó: heon.hu/Gál Gábor)

Az Így gondozd a magyarodat! egy szatirikus hangjáték, ami elképesztő szellemességgel és durvasággal beszél arról, hogy milyenek vagyunk mi magyarok. Nagyon erős, nagyon izgalmas szöveg, csupa bon mot-val – folytatta Radnóti Zsuzsa – , egyet mondok: ’A magyar géniusznak két archetípusa van. A bartók és a puskás. A bartók sovány, a puskás kövér’. Ennél sokkal durvább szövegek is vannak benne. Politikailag is olyan kemény, hogy amikor Péter 2011-ben megnyitotta volna a 82. Ünnepi Könyvhetet Egerben, e miatt az írása miatt  tüntetni kezdtek ellene, még egy táblát is fölmutattak, hogy ,,nem kérünk a kultúrmocsokból”. Biztonsági őröknek és rendőröknek kellett vigyázniuk rá és a feleségére, Gittára. Nagyon kevés olyan kortárs magyar író lehet, akinek a könyvheti jelenléte, a megnyitóbeszéde ilyen indulatokat vált ki. És akkor még nem tudtuk, mi következik utána.”

Feleségével, Reén Gittával az egri könyvhéten 2011-ben (fotó: heol.hu/Gál Gábor)

Feleségével, Reén Gittával az egri könyvhéten 2011-ben (fotó: heol.hu/Gál Gábor)

  • Esterházy arról beszélt, hogy ,,az ünnep fogalma számára a barátságos nyugalmat jelenti, mellyel a hétköznapjainkra tekinthetünk”. Egy ’Nem kérünk a kultúrmocsokból’ feliratú transzparensre utalva megjegyezte: abból ő sem kér. Sokáig reménykedett abban, hogy Magyarországon kialakul egy civil társadalmi öröm, ami erőt ad, amitől könnyebb lesz reggel felkelni, és jobb lesz élni az országban. Azt mondta: ,,nem szeretne arról beszélni, kié ez az ország. Se Kádáré, se Horthyé, ez a magunk országa, csak azt nem tudjuk, kik vagyunk”. (heol.hu)

,,Ez után a politikailag is lázadóbb korszak után írta a színdarabjait, amiket be is mutattak a Vígszínházban, a Pestiben, a Nemzetiben, a Bárkában. Nagyon jó előadások voltak, de a színház még mindig nem aknázta ki azt a lehetőséget, hogy a szövegek a maguk hallatlanul izgalmas és sokszínű módján szólaljanak meg. Mindig erősebb volt a teatralitás, mint maga a leírt szöveg. Reméljük, azt is megtanuljuk, hogyan kell az Esterházy-darabokat előadni.

A Hadikban, 2013 (fotó: Gordon Eszter)

2013-ban (fotó: Gordon Eszter)

2006-2015-ig megszületett négy egész estét betöltő darab. A Búcsúszinfónia volt az első. Itt indult el az a csodálatos családtörténet, ami előtte, alatta, utána is nagyon erős családi, magyar történelmi mítoszokkal és motívumismétlésekkel találkozott. A Búcsúszinfóniában már dominált az apafigura, de még sok volt a fikció és kevés a valóság az apa történetében. A 2015-ben megjelent Mercedes Benzben, a Harmonia caelestis és a Javított kiadás után már a maga komplex személyiségével és a besúgómúltjával együtt elevenedik meg az apa.

Esterházy-emlékest, Hadik, 2016 (fotó: Veres Dávid)

Esterházy-emlékest, Hadik, 2016 (fotó: Vörös Dávid)

A Mercedes Benzből tavaly év végén született egy felolvasószínházi előadás, de nem ez volt Esterházy utolsó megszólalása drámaíróként, hanem a Halleluja című oratórium, amit Eötvös Péter számára írt. Az idén július 30-án, már a halála után mutatták be Salzburgban. Az ünnepi játékokon Eötvös Péter vezénylete a Bécsi Filharmonikusokat, és az előadást Péter emlékének ajánlották. Csodálatos este volt. Ez a műve az Alföld című folyóiratban jelent meg 2011-ben. Mint mindegyik zenére írt műve, önmagában is teljes értékű ez is, és Adyt idézően látnoki.

  • „Esterházy rábukkant egy Sankt Gallen-i bencés szerzetes, Notker Balbulus (Dadogós Notker) történetére. A Halleluja főszereplője rendkívül izgalmas életű próféta, aki a IX. században zenészként, költőként és történetíróként is tevékenykedett. Dadogása, mely az utókor szemében egyfajta védjegyévé vált, az oratóriumnak is központi motívuma. „A főszereplő próféta a jövendöléseit csak dadogva tudja elmondani, amiből aztán némi bonyodalom keletkezik” – fogalmazott Eötvös Péter. „A dadogás egyrészt akusztikailag érdekes. Másrészt, akinek nehezére esik, annak fontos a szó, és minden lélegzetvételével felmutatja ezt a fontosságot” – mondta Esterházy. Szóval, képzeljünk el egy dadogós tenor profétát és egy füstös hangú, alkoholproblémákkal küzdő angyalt. Utóbbi leginkább Marlene Dietrichre hasonlít.” A zeneszerző a Hallelujáról nyilatkozva Esterházy Péter jövendöléseiről is beszélt, és „igazi prófétának” nevezte az írót.

A 2011-ben megjelent darabban azt kérdezik: mi lesz a jövővel, mi lesz 2016-ban? 2016-ban! Van kézenfekvő magyarázat, hogy miért épp 2016 merül fel: akkorra volt kitűzve az előadás, de azt nem lehetett tudni, mi történik majd 2016-ban. Ám a narrátor azt mondja: ‘Nekünk határok kellenek. Mindenhová kerítéseket húzunk, a kerítést is bekerítjük. Belül vagyunk mi, kívül… hát azok nem mi vagyunk. Talán most először nincsen mit mondanunk a jövőről’ ”– idézte Radnóti Zsuzsa.

Grecsó Krisztián (fotó: Vres Dávid)

Grecsó Krisztián (fotó: Vörös Dávid)

Kovács Lehel, Grecsó Krisztián, Simon Márton és Pion István megrendítő írásait is meghallgathattuk az emlékesten. Sokunknak az volt az érzése, hogy jelen van maga Esterházy is, a félhomályból egyszer csak a pódium fénykörébe lép, és mond valami jellegzetesen szellemes esterházysat. ,,Őt elveszítettük, de műveit olvashatjuk, olvassuk, személye pótolhatatlan, de műveiben mindig itt marad velünk nagysága, gondolatai, humora, nyelve. Az a dolgunk, hogy a műveit megismertessük a szépirodalmat alig ismerő emberekkel” – zárta a programot Juhász Anna.

  • A Kékszakállú herceg csodálatos élete a linkre kattintva meghallgatható a szerző előadásában.
  • A Mercedes Benz – történelmi revü két részben – itt olvasható.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!