A civil szervezeteknek lökést, indulási lehetőséget adhat, ha látják, hogy van értelme a munkájuknak. Szükség van az összefogásra épülő kreativitásukra és a helyismeretükre. Nem szégyellem, hogy hatvannégy évesen van mit tanulnom tőlük.
Nem először fordul elő, hogy – a közönség érzete szerint legalábbis – hirtelen kinő a földből egy fesztivál. Ez történt akkor is, amikor 2008-ban a pulai Bárka Kikötő levált a Művészetek Völgyéről, és Ördögkatlan néven, másfél hónap alatt saját összművészeti fesztivált szervezett. Baranyában, nem messze onnan, ahol most a legújabb, Márta István nevével fémjelzett háromnapos program debütál. Az ország gazdasági szempontból egyik legszegényebb, de értékekben gazdag kistérségének ,,alapkő-letételi fesztiválját” szintén másfél hónap alatt szervezték meg. Márta István igazgatóval beszélgettünk.
Márta István (fotó: Lantai József)
– A te ötleted volt, hogy legyen egy összművészeti fesztivál az Ormánságban is?
– Az Ormánság-Bőköz Fesztivált Bőköz polgármestereivel és Hoppál Péterrel közösen találtuk ki.
– Kapolcsi mintára?
– Nem falunapok, nem Ördögkatlan, amit nagyon szeretek, és nem is Kapolcs. Ez a fesztivál a az Ormánság adottságait, lehetőségeit veszi alapul, a helyi emberekre és hagyományokra épül, és amennyire tudja, bevonja a helyi egyes embereket és civil szervezeteket is. Struktúrájában is más, itt nem párhuzamosan zajlanak a programok, hanem egymást követik. Ezenkívül olyan elemei is vannak a fesztiválnak, amelyek egyfajta missziót teljesítenek. Ilyen például az, hogy a negyedik napon, amikor már nincs kulturális program, az ormánsági gyerekek Budapestre utaznak: a felső tagozatos általános iskolásokat vendégül látja a Nemzeti Színház egy Csongor és Tünde előadásra, az alsó tagozatosok pedig az Állatkertbe mehetnek. Fontos program, hogy gyűjtést szervezünk a szaporcai templom 1888-ban készült Angster orgona felújítására. Varnus Xavér itteni koncertje lesz az egyetlen belépődíjas esemény, egyébként teljesen ingyenes a fesztivál.
– Azért ez nagyon hasonlít a kapolcsi kezdetekhez. A falvak is épp olyan kis lélekszámúak.
– Ez teljesen véletlen. Vagy tán nem egészen..Az elmúlt években Pécsett dolgoztam, és rengeteget jártam Baranya megye faluit, természeti és épített értékeit. Nem csak a turistalátványosságokat ismertem meg, hanem a rejtettebb látnivalókat is. Elvetődtem az Ormánságba , többek között a Duna-Dráva Nemzeti Park miatt. Felfedeztem a festett fakazettás templomokat, és később már tudatosan ismerkedtem Kémessel, Szaporcával és Tésenfával. Megismerkedtem a polgármesterekkel, és a falvak kívánságára kezdtem el a tél végén azon gondolkozni, ötletelni, hogy érdemes-e Budapesttől 280 kilométerre csinálni egy minőségi fesztivált, és ha igen, hogyan. Azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Művészetek Völgye, a Zsolnay Fesztivál, a gyerekeknek szóló Szamárfül Fesztivál és több más rendezvény kitalálásával és részbeni szervezésével megszereztem, most szeretném a Bőköz Fesztiválon hasznosítani. De nagyon sok olyan újdonság is van a programokban, amik számomra is kísérletet jelentenek. Itt a nullából kell megteremteni valamit. Egyfelől kinyílt a világ, az internet és a televízió jóvoltából az Ormánságban is, másfelől ez a virtuális világ teljesen más, mint a valós. Úgy gondolom, hogy a mi feladatunk az, hogy a valós kulturális világ értékeit megmutassuk, lehetőséget adjunk minőségi produkciók megismerésére. Ez – talán – újabb pozitív folyamatokat indíthat el Magyarország egyik utolsó „fehér foltos” részén. Ez is benne van ebben a fesztiválban.
Fotó: Lantai József
– A Művészetek Völgye falvai rengeteget fejlődtek a fesztivál jóvoltából; a kultúra lett a gazdaság mankója. Ez megtörténhet az Ormánságban is?
– Nem elég hozzá a „klottgatyás” emberek akarata (Veszprém megyében „gyüttmeteknek”, az Ormánságban pedig így emlegetik az idegeneket), hanem a helyieknek kell nagyon-nagyon akarniuk. A civil szervezeteknek lökést, indulási lehetőséget adhat, ha látják, hogy van értelme a munkájuknak. Szükség van az összefogásra épülő kreativitásukra és a helyismeretükre. Nem szégyellem, hogy hatvannégy évesen van mit tanulnom tőlük. Tanulom az Ős-Drávát, a természeti csodákat, a helyiek érzés- és motívumvilágát. A Bőköz Fesztiválnak köszönhetem, hogy új barátságokra tettem szert, olyan értékeket fedeztem fel, amik eddig – mint budapestitől, de kapolcsitól is – távol álltak tőlem. Egészen pontosan 280 kilométerre.
– Az új fesztiválon Szirtes Edina Mókus a közvetlen munkatársad. Miért rá esett a választásod?
– Több éve figyelem mind a hangszeres, mind a zeneszerzői pályafutását. Mindig csodáltam ennek a tőlem távoli generációt képviselő muzsikusnak a tehetségét. Úgy adódott, hogy a nyáron együtt dolgoztunk: Székesfehérváron a Koronázási szertartásjáték zenéjét közösen csináltuk. Úgy érzem, Mókussal tudunk egymástól tanulni. És van még egy kapocs köztünk: tavaly vásárolt egy házat Kapolcson, így tizenhatodik szomszédok lettünk.
Szirtes Edina Mókus
- Márta István: A barátságok véget érnek és van, hogy újrakezdődnek
- Hogyan tűnt el Galkó Balázs a Művészetek Völgyéből?
- Márta István nyilatkozata Galkó Balázs kijelentésére
- Galkó Balázs: Ordítani kell!
A „nulladik alkalommal” rendezett Ormánság-Bőköz Fesztivált 2016. szeptember 23. és 25. között tartják három apró településen. A minőségi, hagyományőrző és -teremtő rendezvénynek Kémes, Szaporca, Tésenfa (összlakosságuk 885 fő), valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Ős-Dráva Látogatóközpontja ad helyet.
A három falu 23 helyszínén mintegy 60 eseményre kerül sor, közel 300 közreműködővel.
Pál István Szalonna és Bandája
Fellép többek között Pál István Szalonna és Bandája, Szirtes Edina Mókus, Gryllus Vilmos, Ferenczi György és a Rackajam, Hobo, Varnus Xavér, Boros Misi, Sipos Mihály, a Hagyományok Háza, a Filharmónia Magyarország, a Pécsi Balett, a Kaposvári Egyetem színművész szakos hallgatói, a Tanac- és a Forrás Néptáncegyüttesek, Szőke András, David Yengibarian és még sokan mások.
A koncertek mellett lesznek kiállítások, konferencia, ökotúra, kézművesvásár, gasztropiac, és dokumentum-, illetve játékfilmeket is vetítenek.
Bővebb információ a fesztivál Facebook-odalán.
