+ Mese

Kis ember a mesében is nagy szerszámmal jár

A Fehérlófia szereplője nevének etimológiai fejtegetés nem gyerekmesébe való.

Egyik legrégibb mesénk a Fehérlófia, ami valószínűleg urál-altaji eredetű, legalábbis a változatait megtalálni az eurázsiai sztyeppe más népeinél is. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint több mint ötven változatban él – ezek közül a legismertebb Arany László elbeszélése, illetve Jankovics Marcell ebből készült, szimbólumokkal telepakolt rajzfilmje, amit 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző.

Az alvilágot megjárt hős eposza tele van remek akcióelemekkel – Fehérlófia hol fejtúltengéses sárkányokat mészárol, hol a saját karjával etet egy griffmadarat – de az egyik legemlékezetesebb szereplő mégis a Hétszünyű Kapanyányimonyók (más változatokban külön írva, esetleg Koponyányiként vagy Kaponyányiként).

Ő a hosszú szakállú, manószerű emberke, aki azzal alázza meg Fanyűvőt, Vasgyúrót és Kőmorzsolót (más változatokban Hegyhengergető), hogy kásástányérnak használja őket – aztán persze Fehérlófia móresre tanítja őt.

A mony finnugor eredetű szó, ami eredeti jelentésben tojás volt – sőt, egyes falvakban ma is mondják még a tyúktojásra, hogy tikmony (a monyatüske pedig a hímvessző, ha már itt tartunk). A kapanyányi megfejtése nem nehéz: a szó a koponyányi egy régies változata, vagyis a Kapanyányimonyók egy olyan emberke, aki koponya méretű herékkel lófrál.

A teljes cikk az eredeti környezetében a az index Ma is tanultam alamit blogjában
http://index.hu/tudomany/til/2016/08/29/miert_hetszunyu_a_kapanyanimonyok/

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top