Naptár, amelyben nincsenek ünnepek, progresszív fesztiválok közönségének hajnalig való táncoltatása, fényfestés középületekre, lankadatlan életkedv: ha ebben az országban friss szellemű eseményekre jársz, előbb vagy utóbb belebotlasz dj. Zöldbe, a székesfehérvári élménygyáros polihisztorba.
– A kilencvenes években egyre jobban lehetett minőségi lemezeket kapni, és ezzel együtt kezdett kialakulni a party-kultúra is, ami messze nem ugyanaz volt, mint amikor a lakótelepi disco-ban szól a Modern Talking. Volt benne egy csomó dzseszes tánczene, ami nekem marhára tetszett, mert én a dzseszből is a könnyebb vonalat szerettem. (…)
Nem lehet tudni pontosan, hogy melyik nap mit hoz. Vannak azok a napok, amikor muszáj ünnepelni, pedig esetleg púp a hátadon – és van, amikor egy nap spontán ünneppé válik, mert valami úgy sikerül.
– És jöttek a kommentek, hogy „úgy nézel ki, mint Tom Waits”, meg ilyenek. Én meg visszaírtam, hogy „ahhoz nem iszom eleget” – de onnantól kezdve megbarátkoztam a korommal, a ráncaimmal. Azóta vállalom. De nem lesznek ilyen évfordulós bulik, mint Palotai Zsoltnál…
- A teljes interjút dj Zölddel a Nyolcezer.hu oldalán olvashatod
