Kétszer ugyanabban a folyóba? – Nemzetközi italianisztikai konferencia a Bölcsészkaron

_Cimlapterv_B1_nezo-1

Augusztus 31. és szeptember 3. között La stessa goccia nel fiume – il futuro del passato, azaz “Kétszer ugyanabba a folyóba – a múlt jövője” címmel nemzetközi tudományos konferenciát rendez az ELTE BTK-n az Italianisztikai Doktori Program és az Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék. A négynapos esemény lebonyolításával az 1975-ben alapított AIPI, azaz Associazione Internazionale dei Professori di Italiano, vagyis az italianista egyetemi oktatók nemzetközi szervezete adott megbízást. Az AIPI kétévente a világ más-más  városában tartja kongresszusát, egyszer olaszországi (ilyen volt például legutóbb Bari, előtte Cagliari, Ascoli Piceno, Perugia vagy Brescia), egyszer Itálián kívüli (ilyen volt legutóbb Salzburg, előtte Krakkó, Split, Oviedo vagy Bonn) városban. A XXII-et ezúttal most először Magyarországon. A kongresszushoz tartozó tudományos ülésszakon mintegy 240 előadás hangzik el, közel harminc országból és öt kontinens több mint száz egyetméről érkezett, illetve hazai kutatók részéről.

Az AIPI elnökének, Peter Kuon professzornak a szavai szerint ez az első, ilyen kiemelkedő részvétellel zajló kongresszusa a szervezetnek. A szervezők eredeti elképzelését is igazolni látszanak az adatok – mintha az olasz kultúra tágas és kimeríthetetlenül invenciózus gyakorlata valóban egyfajta koiné mondialként, egyetemesen kedvelt közös nyelvként működne a világ számára.

Néhány érdekesség: a legnépesebb „tábort” a lengyel kollégák alkotják 19-en, létszámban őket a horvátok követik (14-en), a harmadik helyen a franciák és – némileg meglepő módon – a brazilok osztoznak a maguk 8-8 résztvevőjével. Más szempontból kuriózum, hogy jelen lesz egy japán és egy kameruni italianista is, valamint jönnek kollégák Izlandról, Írországból, Macedóniából, Tunéziából és Litvániából is.

Az italianisztikai stúdiumokat a hagyomány és a modernség jegyében vizsgáló konferencia helyszínei a Romanisztikai Intézet, illetve a Germanisztikai Intézet előadótermei, valamint a Centre Français Sauvageot-terme lesznek, és a négy nap alatt tíz különféle szekcióban adnak elő a kutatók. Ezek tematikáiban egyszerre van jelen a folyamatosan változó olasz kultúra, a tradíciók és a történelem folytonos feldolgozása és elkerülhetetlen (illetve szükséges) újraértelmezése, valamint a kutatás új vagy viszonylag periférikus területeinek bemutatása. A dialektális kultúra, az olasz város urbanisztikai átalakulása, a “transzkulturális Olaszország”, valamint az “olasz dél” épp úgy témái a konferenciának, mint az első világháborútól egyre csak velünk élő “gyűlölet-kultúra”, vagy a huszadik század második felének avantgárd nyelvei. Ugyanígy a digitális nyelvoktatás jelene és jövője, az irodalmi kánonok folyamatos válsága, megújulása és dekonstrukciója az italianisztikában, valamint – a konferencia címére reflektálva – a folyók szerepe az olasz irodalomban.

A konferencia védnökei az Olasz Köztársaság Külügyminisztériuma, Prőhle Gergely, az EMMI helyettes államtitkára, valamint rektorunk, Mezey Barna professzor. Az ülésszak társrendezője az Olasz Kultúrintézet, támogatói között van az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, a Bölcsészkar Hallgatói Önkormányzata, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetségének Irodalomtudományi Osztálya. A rendezvény lebonyolításában a Studio Italia működik közre.

A konferencia hivatalos nyelve az olasz, így az előadások olasz nyelven hangzanak el. De mindenképpen izgalmas lesz, ha kiderül, hogy mégiscsak léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, avagy lépni ugyan léphetünk, de az már nem ugyanaz a folyó lesz. Vagy pedig a folyó ugyanaz vagy sem, mindenesetre mi már nem vagyunk ugyanazok. Örök kérdés, de a választ mindig újra kell fogalmazni.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!