+ Képzőművészet

Tudtad? Az első magyar olimpikon zsidó volt

És tudtad, hogy a legeredményesebb magyar női olimpikont zsidó származása miatt minden sporttevékenységtől eltiltották?

– Tudta, hogy az első magyar olimpikon zsidó volt?
– Tudta, hogy a legeredményesebb magyar női olimpikont zsidó származása miatt minden sporttevékenységtől eltiltották?
– Ismeri az 1972-es müncheni olimpia izraeli sportolóinak tragikus történetét?
– Tudja, hogy mikor és miért indult útjára a zsidó olimpia a Maccabiah?

Zsidók és az olimpia címmel szabadtéri kiállítás nyílt Budapest belvárosában, a Madách téren.

A csütörtöki megnyitón Szalai Kálmán, a tárlatot megszervező Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) munkatársa elmondta: a kiállítás az olimpiákon elért magyar sportsikerek mellett a zsidóság és a sport történetét, valamint a zsidó származású magyar sportolók számos világraszóló eredményét is bemutatja, amelyeket mostanáig méltatlanul elhallgattak.

Kemény Ferenc, az újkori ötkarikás játékok egyik kezdeményezője, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára is zsidóként, a mai Szerbia területén, Nagybecskereken, Kohn Ferenc néven látta meg a napvilágot.

MTI Fotók: Koszticsák Szilárd

MTI Fotók: Koszticsák Szilárd

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija emlékeztetett arra, hogy a második világháborúig több mint 40-re tehető a zsidó származású magyar olimpiai bajnok sportolók száma, köztük van az 1896-ban Athénban az első aranyérmet nyerő úszó, Hajós Alfréd (született Guttmann Arnold) is. Hozzátette: a múlt század közepén lezajlott zsidóüldözés következtében közülük sajnos több sikeres sportember élete tragikus véget ért.

A kiállításból kiderül, a legeredményesebb magyar olimpikonok közül többek között Kabos Endre, Elek Ilona és Petschauer Attila vívók, valamint a legidősebb magyar élő olimpiai bajnok, Keleti (Klein) Ágnes is izraelita származású, utóbbi csak hamis papírokkal tudta megúszni az üldöztetést.

A tárlat ezen kívül képet ad több, olyan kevésbé ismert témáról, mint a Hitler rendszerének felsőbbrendűségét hirdető 1936-os berlini ötkarikás játékok, az izraeli válogatott tagjai ellen az 1972-es müncheni olimpia ideje alatt elkövetett terrorcselekmény, valamint a Makkabi Játékok – vagyis a zsidó olimpia – története.

Ezzel kapcsolatban Jusztin Ádám, a Maccabi VAC elnöke elmondta, hogy a magyarországi zsidó közösségen belül egyre fontosabb szerepet kap a sport, majd hangsúlyozta, hogy 2019 nyarán Budapest ad otthont a Makkabi Európa Játékoknak, így a csütörtöki kiállítás megnyitása tulajdonképpen egyben a nagyszabású esemény felvezetésének a kezdete is. Elmondása szerint a magyar csapat kimagaslóan szokott szerepelni a Makkabi Világjátékokon, legutóbb 20 érmet nyert.

A szabadtéri tárlat egy hónapon keresztül tekinthető meg.

6 hozzászólás

6 Comments

  1. Szabados Gábor szerint:

    Remélem, alaposan őrzik a kiállítást. Attól tartok, szükség lesz/van rá. (Ne legyen igazam.)

  2. Baranyai László szerint:

    Ordenáré szöveget olvastam az előbb. Aki írta, nyilván nem hallott arról, hogy a magyarság nem származás, hanem vállalás kérdése. Ezek a kiváló, zsidó származású emberek magyarnak vallották magukat. Olimpiai bajnokként dicsőséget szereztek hazánknak, majd többen közülük foglakozásukban is kiemelkedő teljesítményekkel járultak hozzá a fejlődéséhez. Hogy csak egyet, Hajós Alfrédot, első olimpiai bajnokunkat, a kitűnő építészt, a Nemzeti Sportuszoda tervezőjét említsem.
    Egy nagyszerű kardvívó viszont hiányzik a névsorból. Fuchs Jenő, négyszeres olimpiai bajnok. London 1908, Stockholm 1912, mindkétszer egyéni és csapat bajnok. Lehet, hogy nem véletlenül. Talán a II.világháború alatt munkaszolgálatosként tanúsított hőstette, és német kitüntetése miatt? Amiről a mandinerben a következők olvashatók: „Egy hideg őszi napon történt 1942-ben, hogy Fuchs aknamentesítő rajára szolgálat közben szovjet erők támadtak. A melléjük rendelt négy honvéd a tűzharcban hamarosan elesett, majd Fuchs társaival az elesett keret tagjainak fegyvereit megszerezve tovább védekezett, és egy ellentámadással visszaverte a támadó szovjet alakulatot. Azzal együtt, hogy Fuchs a maga és társai életét megmentette, illetve nem került szovjet fogságba, még a birtokukban lévő értékes műszaki eszközöket sem engedte át az ellenségnek. Az akció híre eljutott az azonos arcvonalon harcoló 323. német gyaloghadosztály egyik századosához, bizonyos Hoffmann századoshoz, aki Fuchs Jenőt a fenti cselekedetéért saját hadosztályparancsnokánál kitüntetésre terjesztette fel. A hadosztályparancsnok Friedrich Trompeter ezredes volt, egykori vívó és öttusázó, aki megdöbbenve szembesült azzal a ténnyel, hogy a felterjeszteni kívánt munkaszolgálatos, Dr. Fuchs Jenő az ő egykori vívótársa, akivel még az 1936-os berlini olimpiai játékok vendégeként barátkozott össze. Végül Fuchs tettéért megkapta a másodosztályú német vaskeresztet. Közben Jány Gusztáv vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnoka Fuchs kitüntetését felterjesztette viselési engedélyre a kormányzónál. A viselési engedélyt Horthy azonnali hatállyal jóváhagyta. A kitüntetés után Jány hazarendelte az akcióban részt vett alakulatot, amely egy budapesti hadikórházban teljesített a továbbiakban szolgálatot. A háborút és a vészkorszakot a források szerint mindannyian túlélték. További, abszurdba illő történet, hogy közvetlenül a háború után, 1945-ben Fuchsot – mint az egyik jelentős német katonai kitüntetés fasisztának minősített birtokosát – az ÁVO elődje, a Péter Gábor vezette Politikai Rendészeti Osztály azonnal letartóztatta, így Fuchs egy darabig a Pestvidéki fogház lakója lett. Szabadulása után teljes nélkülözésben és elfeledve élt egészen 1955-ben bekövetkezett haláláig. Állami elismerésben saját hazája nem részesítette, azonban 1982-ben az International Jewish Sports Hall of Fame a tagjai közé választotta.”

    Dr. Fuchs Jenő ügyvéd, négyszeres olimpiai bajnok magyar kardvívó Budapesten nyugszik feleségével, a rákoskeresztúri Új köztemetőben.

    Fuchs Jenő nyilvánvalóan nem volt fasiszta. Katona volt munkaszolgálatosként is, és annak megfelelően viselkedett. Fuchs Jenőnek a magyar kardvívás máig tartó sikereiben múlhatatlan érdemei vannak. Posztumusz kitüntetése még mindig nem volna késő.

    • nazgul szerint:

      Aztán Péter Gábornak mi is volt az eredeti neve, és mi volt a szármatása / vallása, ha önnek így jobban hangzik /?

  3. nazgul szerint:

    Sőt, igazából az első magyar is zsidó volt, de lehet, hogy zsidók vagyunk, csak flancolunk.

  4. László Pálházi szerint:

    Két féle ember van :az egyik zsidózik, a másik nem.

  5. BruceStark szerint:

    Látnád a többi hozzászólását, szerinte pl. azért építi Orbán a stadionokat, hogy azokba zárják be a magyarságot, és izraeli rohamrendőrök felügyelnék ezeket a gettókat.

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top