Szabó Marci, a Művész mozi legendás vezetője a filmesek otthonát teremtette meg, most állás nélkül, ki kell mondani, hontalan. Gül Togay azzal a szándékkal készített vele interjút, hogy a Facebook segítségével állást szerezzen neki. A reményt megosztással és ajánlatokkal tudjátok éltetni.
Hogy lássátok, ki is volt a filmesek számára Marci, Salamon András rendező szavait idézzük:
Nincsenek erre szavak. De mi sokan boldogok lehetünk, mert szerencsések lehettünk annyira, hogy Marci gondozta a filmjeinket a 90-es évek elejétől. Akkoriban még hónapokig ott lakott, ott élt a Művészben egy-egy magyar film. Elképesztő odaadással, szenvedéllyel és szaktudással védte, gondozta, támogatta a filmeket és közben hihetetlen igényességgel felnevelt egy egész mozis generációt. Jegyszedőiből később a mozis szakma legjobb emberei váltak. Totálisan életképtelen az a szakma, amelyik a magyar film iránt ennyire elkötelezett és a magyar filmet ennyire értő embert elengedett, lassan már 10 éve. Muszáj tenni valamit. Legalább annyit, hogy gondolkozunk.
Áldja meg az Isten (ha van) az ilyen embereket ! Nekünk kellene hálásabbnak lennünk, de hát ez az ország nem fogékony az ilyesmire. egyre kevésbé. Azért mégis, állásajánlatal ugyan nem szolgálhatok, de ha van valami más módja a segítségnek …..
Kb. tíz éve történt, hogy beültem egy filmre, és az ülés velem együtt leszállt a padlóra a Művész nézőterén, a jelenlévők nagy derültségére. Nem vagyok túlsúlyos, nem is huppantam rá kifogásolható módon. Kimentem az előtérbe, hogy szóljak valakinek. Ez a faszi jött, és mindössze annyi hozzáfűznivalója volt, hogy valaki majd rendberakja a széket. Némi éllel megjegyeztem, hogy esetleg egy „elnézést a kellemetlenségért”, neadjisten jegyár-visszatérítés elkézelhetetlen volna-e, mire az ürge a szemeit a plafonra vetve elsikkantotta magát, hogy „micsoda emberek vannak!”, azzal elhúzott. Hát ennyit róla.
Gratulálok!Sikerült „felnőnöd” a feladathoz!Mit kerestél ott?