Van élet a halál után. Bizonyos fajta élet. És csak bizonyos ideig. Egy friss kutatás eredményeként arra jutottak a tudósok, hogy a vizsgált egerek és zebrahalak bizonyos génjei a halál után újraélednek és aktívvá válnak. Ettől persze nem kell feléledő zombikat vizionálni, de a szervátültetések kapcsán ez egy hasznos ismeretnek tűnik.
A Washingtoni Egyetemen végzett kutatás vezetője, a mikrobiológus Peter A. Noble erre a meglepő felismerésre akkor jutott, mikor azt vizsgálta, miként és mikor aktivizálódnak a gének – számolt be a Science. Kutatók már korábban figyelmesek lettek arra, hogy emberi holttestek vér- és májszöveteiben vannak olyan gének, amelyek továbbra is aktivitást mutatnak. A mostani felfedezéstől azonban, mint Noble fogalmazott, leesett az álla.
Noble és csapata azt vizsgálta, miként viselkedik a vér a halál után, és ezért kezdték el egerek és zebrahalak egyes génjeit vizsgálni. Előzetesen arra számítottak, hogy a gének a halál után fokozatosan lekapcsolódnak, ám nem ezt találták. Azt vették észre, hogy a halaknál mintegy 548 gén, az egereknél pedig 515 gén kapcsolódik vissza. A legtöbb gén ezek közül a halált követő első napon leállt, viszont voltak olyan gének, amik még négy napig mutattak aktivitást.
A halál után is aktív gének a külső ingerekre érkező válaszokért és az immunrendszer szabályozásáért voltak felelősek. Illetve voltak olyan gének is, amik az embrió kifejlődésében játszanak szerepet, és amikre azután már nincs is szükség. A kutatók feltételezése szerint a gének posztmortem újra bekapcsolódásának oka az lehet, hogy a holttest sejtjeinek állapota nagyban hasonlít az embrió sejtjeiéhez.
Továbbá olyan gének is működésbe léptek, amelyeknek szerepük van a rák kialakulásában. Így ez a kutatás talán választ adhat arra kérdésre, miért olyan magas bizonyos rákosmegbetegedések aránya a szervtranszplantáción átesett betegek körében. Az átültetés esetében ugyanis, ahogy Anna Williams írja, a transzplantált szerv egy kicsit meghal, bizonyos szövetek meghalnak, de a szerv maga még képes tovább működni, mert még elég a kémiai sejtenergiája, hogy tovább funkcionáljon. Az elhalt szövetekben azonban a kutatás szerint újraélednek azok a gének, amelyek a rákos megbetegedéskerét lehetnek felelősek.
Az ember az agyának mindössze tíz százalékát tudja aktívan használni! Majd ha sikerül aktivizálni a nem használt részeket is, na akkor írhat a halál utáni életről mert akkor talán lesz rálátása!
ez konkrétan hülyeség. számtalanszor cáfolták már ezt a tévhitet!
A félreértésre az ad okot hogy nem az agy egy elszeparált 10% ról van szó, hanem a kapacitás tíz százalékáról – és valóban, pro és kontra vitatott!
„– arra a következtetésre jutottam…, hogy valójában nincs olyan dolog, mint halál.
Csak egy látszat, egy korlátozott látáson alapuló látszat. Nincs gyökeres változás a tudatosság rezgésében. Ez jött, mint egy válasz, egyfajta szorongás – a sejtekben egyfajta szorongás volt, hogy nem tudják, mi a halál valóban; egyfajta szorongás, ilyesmi. És a válasz egyértelmű és tartós volt: az, hogy a tudatosság önmagában képes tudni mert… mert az állapot különbözőségéhez kapcsolt felszínes fontosság csupán a tényleges jelenség nem ismerésén alapszik. Valaki (egy elhunyt személy) aki valami fajta kommunikációs eszközt képes megtartani elmondaná, hogy számára nem jelent nagy különbséget.” Bővebben: http://mother.supramental.hu/hu/1967-8-kotet/1967-marcius-7