Mind a magyar, mind a világsajtó a Brexittől, azaz Nagy-Britannia EU-ból való kilépésétől zeng, melynek komoly gazdasági és politikai hatásai lesznek, a kulturális vonatkozásokról már nem is beszélve. A 444 információi szerint jelenleg majdnem 1,2 millióan csatlakoztak ahhoz a petícióhoz, mely egy új népszavazást hozhat magával. A petíció olyan törvény meghozatalát várja az alsóháztól, hogy ha a Brexit-népszavazáson a részvétel nem éri el a 75 százalékot és a győztes nem kapja meg legalább a szavazatok 60 százalékát, akkor új népszavazást lehessen kiírni a kérdésben – írja a portál. A 444 külön kitért arra is, hogy a petíciót még a népszavazás előtt indították, nem pedig annak végeredménye után.
A petíció időközben már 1,8 millió aláírásnál jár, itt lehet követni az alakulását.
Egyébként arra is gondoltam, hogy Cameron nem is akarta igazán kivinni a Briteket az UNIO-ból.
Hiszen követte Matolcsyt! Blöff, blöff, blöff ..heheee..
Nagybritannia jobban teljesít?
Nem, mi sokkal jobban, ezért követik példánkat….heheee..
Kés villa olló gyermek kezébe nem való
Egyértelmű… Cameron álmában sem gondolta, hogy ez lesz a végeredmény,
csak zsarolta az Uniót folyamatosan és fenyegetőzött… Most valahogy ez
jutott eszembe: zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, nagyot koppan
akkor, azután elhallgat…”
Háááát, koppant. Kurva nagyot. Nem csak a bogár borult, de dőlt a fal is….höhöööö.
Csak egyetlen adat. Tegnap a britek gazdasága annyival értékelődött le,
amennyi pénzt 40 év alatt kellett volna betenniük a közösbe!
És még nem tudni, hogy a gazdasági tárgyalások hogy alakulnak. Tehát
tegnap előttről tegnapra semmi nem változott a gazdaságban, de ők már
most ennyit vesztettek.
A konzervatív párton belül, ahol ő is tag, nagyon megerősödtek a
radikális hangok, s úgy érezte hogy már a pozícióját veszélyeztetik.
Ezeket akarta egy népszavazással elhallgattatni, lesöpörni, evvel saját
pozícióját megerősíteni, s megmaradni miniszterelnöknek. Az eu- ban
mindig is keréktörőnek számítottak az angolok, Cameron sem volt ez alól
kivétel, csak a szigetország okedvezőbb kiharcolásán
dolgozott, hiányzott belőle ( ugyan úgy mint az angolokból) az “európai
gondolat”, (megbonthatatlan egység = béke, együtt vagyunk egy egész,
egymásért lemondás = együtt nyerni= közös gazdasági kapcsolatok- közös
gazdasági előnyök, ezt együtt hoztuk létre, ezen együtt dolgozunk, előre
egy kontinens békééért, büszke európaiság stb.), vagyis képtelen volt
magát európainak tekinteni, megmaradt végig pusztán angolnak, akinek az
unió csak eszköz volt…
A nyugati médiák tele vannak evvel. Miért, az orbáni médiaúgy állítja be hogy Cameron maga is ki akart volna lépni?
Csak nagyobb hatáskört akart Angliának kiharcolni. Blöffölt a népfaszolásal.
Csak arról az apróságról feledkezett el, hogy ha a pókerben blöfföl,
akkor arra is kell számítani, hogy esetleg mégis teríteni kell. Kellett
és ezzel nagyon nagy bajba sodorta Angliát.
Már szívják az eredményen a fogukat rendesen, és nemcsak a politikusok hanem az utca embere is.
A reggeli Font leértékelődés, alaposan felébresztette, majd felrázta az országot.
Keserűnek tűnik az ébredés….az angolok a választási eredmény
kihirdetése után kezdtek el tömegesen rákeresni arra, hogy mivel is jár a
Brexit!! no okos egy társaság, majd elkezdtek aláírást gyűjteni egy
újabb népszavazásra!! Cameron bedig beledölt saját kardjába, hát nem
jött be a blöff!! Van ilyen a pokerben is, csak ott a saját pénzét bukja
a delikvens és nem egy nemzet jövőjét!
Végre legalább tiszta víz van a pohárban. Most lesz alkalmuk az
angoloknak és walesieknek lemérni, valóban előnyös-e a számukra az, amit
ma szabadságként ünnepelnek. Véleményem szerint hamar kezdik
megtanulni, hogy a szigetország népei közt komoly feszültségek vannak és
hogy szerencsétlen dolog volt a skótokra, írekre rákényszeríteni az
angol-walesi akaratot. A font drámai zuhanása máris mutatja a gazdasági
károkat. A gazdasági hanyatlás és a társadalmi feszültség a különböző
etnikumok között és a nemzedékek között nagyon veszélyes, robbanni képes
elegy. Ezt megtanultuk már Jugoszlávia szétesését követően. Cameron
póker játékát szomorú áron fizeti meg a szigetország. Íme a
hatalomtechnikára szűkült politikusok rendkívüli veszélyessége. Nem
ártana tanulnunk abból, ami London környékén történt és még idejében
lefogni Orbán kezét, de lehet, hogy az alkalmas időpontot máris
elszalasztottuk 2014-ben. Vegyük észre, hogyan játszik velünk a
felcsúti: ha a nép kívánja a népszavazást, akkor ezt neki, ha pedig ő
kívánja, bármilyen hülye kérdésre is, akkor természetesen meglesz
éspedig a nép pénzének pazarlásával.