Mit égetünk gyerekeink agyába?

korosi-zoltan-kiraly levente
8.9
Kanyarfúrót hogyha kér, / reszelőzsírt is vigyél. KL

Király Levente: Van egy kutyánk…Manó Könyvek Kiadó, 2016 – Igor Lazin rajzaival – 48 oldal, keménytáblás kötés – ISBN 978-963-403-211-3
Kőrösi Zoltán: Ami a szívedet brummja…Manó Könyvek Kiadó, 2016 – Nagy Eszter rajzaival – 40 oldal, keménytáblás kötés – ISBN 978-963-403-213-7

Vannak, akik hosszú versszakokat idéznek az iskolában bebiflázott memoriterekből, s az idősebbek között többen akadnak, akik ezt a produkciót álmukból felébresztve is elő tudják adni görögül (pl. az Odüsszeia első sorai) is. Ennél mélyebben talán csak a gyermekkor csacska versei és mondókái rögzülnek, na meg a Pajzán Toldi (de utóbbiról beszéljünk máskor).

A gyerekkori verssorok passzív állapotban ott pihennek az ember agyában, s ha a felnőtt gyerekkel akad össze, netán saját gyereke van, akkor szinte maguktól kicsíráznak és előbújnak ezek a szösszenetek. Biztos vagyok abban, hogy szinte mindenkinek a fejében ott sorakoznak Kormos István, Zelk Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Tamkó Sirató Károly, vagy akár Kassák Lajos apróbb remeklései. (Az én személyes kedvencem és örök bajnokom Végh György: A zacskót fújó mackó.) Persze, az sem ciki, ha legtöbb esetben nem is tudjuk a költő nevét, hiszen ezeket a szövegeket akkor sikerült beemelni, amikor ilyesminek még nem volt jelentősége… éppen ezért megtörténhet az is, hogy az igazán sikeres darabok, mint a népköltészet remekei, különböző változatokban terjednek.

A fenti okoskodás apropóját a Manó Könyveknél megjelent két kötet adja melyek – ha eljutnak a gyerekekhez, akkor – jó eséllyel bekerülhetnek ebbe a titokzatos körforgásba. Pláne azért, mert a célközönség – korából adódóan – talán még nincs teljesen rácuppanva a mai, erősen vizuális kultúrára.

Kőrösi Zoli kötete esetében be kell vallanom, hogy nekem meglepetést okozott ez a posztumusz medvéskedés, s meglehetős pontossággal mutat rá arra, hogy mennyi tenni- és írnivaló lett volna még a fájdalmas hirtelenséggel elhunyt szerző előtt. (Persze, ez itt nem egy nekrológ.) Kőrösi medvés gyerekversei között turkálva nem is annyira a csengés-bongás tűnik fontosnak, hanem az a kedvességgel és figyelemmel átitatott világlátás, mely még így – gyerekversben is – teljes világot rajzol… azt pedig tudjuk, hogy Kőrösi világában fontos szerepe volt (van?) a focinak is, ami most éppen aktuális:

A világon a legjobb focis a medvecsapat,
mert abban a medvék rúgják a nagy gólokat,
medvék cseleznek, védenek és indítanak,
és, ha nem ők nyernek, akkor a meccs volt rossz,
nem a medvecsapat.

– olvashatjuk a Medvefoci című versben, közvetlenül a Medvelabda című négysoros remeklés előtt.

Király Levente – akit legutóbb az Óda a sörhöz szerkesztőjeként méltattunk – versei viszont éppen csengő-bongó játékosságukkal foghatják meg a kiskrapekokat, meg persze azzal, hogy – mint az igazi gyerekek – A Költő is hozzányúl mindenhez… a versekben feltűnik a szelfi, a bigmac menü, és még Neo is a Mátrix című filmből. Közben az egész kötet egyfajta furcsa főhajtás az elődök előtt, akik a mostani felnőttek szürkeállományába égették bele kitörölhetetlenül a verseket. Nehezen hinném, hogy a kötet címe nem Osvát Erzsébet versére (Balambér) kacsint. Igor Lazin rajzai legalább annyira jól működnek ebben a kötetben, mint Nagy Eszter medvés képei a másikban. Persze, nem összehasonlítgatni és méregetni kell a két szerzőt, hanem egymás mellé tenni, s ha úgy adódik, a gyereknek felolvasni… persze előbb-utóbb a szülő már kívülről fogja tudni, hogy

Basset houndunk, Kalambó,
nem ám földi halandó!
Segít holnap
Télapónak,
vállán dundi szakajtó.

Szarvasszánról vakkangat,
integet a vadkannak.
Ilyen blöki,
írnál neki?
Nem találsz jobb alkalmat!


The Breakdown


KZ verseinek kedvessége
9.1
KL verseinek „fülbemászása”
8.9
KZ és Nagy Eszter „összecsengése”
8.7
KL és Igor Lazin „összhanjga”
9.3
KZ bármikorisága
8.6
KL maisága
8.9


Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!