Óda a sörhöz / irodalmi sörolvasókönyv – Corvina Kiadó, 2016 – szerkesztette Király Levente – 200 oldal, keménytáblás kötés védőborítóval – ISBN 978-963-13-6352-4
A XXI. században mintha komoly fejlődésnek indult volna a sörkultúra, s ráadásul a nyár hagyományosan az év legsörösebb időszaka. Persze, nincs ezen mit csodálkozni, hiszen a megrögzött antialkoholistákon kívül mindenkinek bepárásodik a szeme, ha a kánikulában megjelenek lelki – vagy valóságos – szemei előtt egy habos tetejű, hűvösen gyöngyöző korsó. A rendszerváltás előtti időszak ipari mennyiségben előállított söreit még két kezünkön fel tudnánk sorolni, de azóta fordult a kocka: szinte minden valamire való település magáénak tudhat egy-egy sörfőzdét. A bor- és a pálinka-kultúra fejlődése mellett a sörkedvelőknek sem lehet oka panaszra, hiszen egyre több a „sörös könyv” is.
A sörirodalom mai termékei között a szakkönyvek mellett megjelentek a praktikus tudást hordozó, receptekkel megspékelt alkotások, és a Corvina Kiadó a tavaly megjelent praktikus Sörkönyv (Vétek György és Rosenstein Róbert közös műve) után egy sörirodalmi antológiával állt elő.
Az Óda a sörhöz című kézhez álló kötet szerkesztője, Király Levente arra vállalkozott, hogy a sörrel kapcsolatos irodalmi alkotások közül ad át egy csokorra valót – korsónyit? – a szomjas olvasóknak. A három részre tagolt gyűjtemény a suméroktól a Kalevalán keresztül vezet el napjainkig, s tartogat jó néhány meglepetést is. A magyar szerzők között feltűnő Krúdy Gyula, Hajnóczy Péter és Petri György talán senkinek nem okoz meglepetést, ahogy – úriember biztosra nem fogad – Bohumil Hrabal vagy Charles Bukowski feltűnését is biztosra vehettük. De ennél sokkal bőségesebb a választék! Csupa olyan irodalmi alkotás, melyeket „amúgy” ismerni vélünk, csak éppen eddig nem a sörös szempontokra figyeltünk oda. Henrik Ibsen, James Joyce, Dosztojevszkij, vagy éppen Sir Walter Scott jellemzően nem a sör miatt jutnak eszünkbe!
Hrabal, Havel, Clinton, sőr
Zúdulj fogamra! parázsban remeg!
Igyalak én, mert szomjas a halál:
óriási korsó sör a nyár,
habok rajta pufók fellegek.
(József Attila)
A Király Levente által összeállított kötet – az élő szerzők csekély száma miatt is – érezhetően nem törekszik a teljességre, s mint ilyen, folytatásért kiállt. A kánikulában sör után epekedők testi igényei mellett a szellem szomjúságát is ki lehet elégíteni.
Jó lenne még egy kör ebből a világosból!
