Megtalálták a Marco Polo feljegyzéseiben szereplő csodálatos palotát

tiltott-város

Több évszázados rejtélyre kaphatnak magyarázatot kínai történészek azzal, hogy Pekingben a Jüan-dinasztiabeli Kubiláj kán legendás császári otthonának nyomaira bukkantak – adta hírül a kínai média.

A felfedezést a régészek a kínai főváros központjában lévő Téli Palota, közismertebb nevén a Tiltott Város területén tették.

A 13. századi velencei kereskedő, világutazó Marco Polo feljegyzéseiben a “valaha is létezett legcsodálatosabb palotaként” írt a később eltűnt építményről, amelynek falát állítólag arany és ezüst borította, fő csarnoka pedig oly nagy volt, hogy 6 ezer embernek is könnyedén terítettek benne. Naplójában azt írta: a palota nádszerkezetét 200 selyemkötés biztosította.

A Jüan-dinasztia  tagjai1279-től 1368-ig uralkodtak. Történelmi feljegyzések szerint a dinasztia utolsó uralkodója, Toghon Temür a 14. században a palota sürgős elhagyására kényszerült, miután a Ming-dinasztiát megalapító lázadó csapatok közeledésének hírét vette.

A dinasztia székhelye széles körben elterjedt nézet szerint Peking volt, ám a nevezetes palota nyomainak híján a szakemberek számára kevés volt a fogódzó. Egyesek úgy vélték, hogy a palotát lerombolták, míg mások szerint csak lebontották.

A Palotamúzeumra keresztelt Tiltott Városban kezdett felújítási munkálatok alkalmával a földalatti elektromos hálózati és tűzvédelmi rendszernél olyan építmény-maradványokra lettek figyelmesek, amelyek feltételezhetően visszavezetnek a 650 évvel ezelőtti időkhöz.

A Tiltott Város alapjait 1406-ban rakták le, építése további 14 éven át tartott, a hely a Ming- és a Csing-dinasztia uralkodóinak lakhelyeként szolgált 1912-ig.

Régészek egy csoportja ár bizonyítva látja, hogy a Jüan-palotának legalább egy része a Tiltott Város alatt található. A talajelemzések megkülönböztettek egy 3 méter vastag, még a Ming- és Csing-dinasztia korabeli építkezés előtti időkből származó, döngölt föld és törmelék szakaszt.

Vang Kuang-jao, a múzeum régészeti intézetének igazgatója elmondta, hogy a palota közép-nyugati részén talált “alapozás” megegyezik a Hopej tartományi Csangcsiakounál azonosított Jüan-dinasztiabeli palota romjainál talált alapozó technikával. A bizonyítékról ugyanakkor méreteiből adódóan azt feltételezik, hogy egy császári palota csarnokához készült. Vang szerint történelmi nézőpontból megállapítható az építészeti folyamatosság a Jüan-, a Ming- és a Csing-dinasztia között.

A szakértő utalt arra, hogy a szóban forgó területen egyelőre nem áshatnak tovább, de gyűjtik a leleteket, a bizonyítékokat, azonban lehet, hogy a feltárás csak generációkkal később fejeződik be. Mindenesetre az új felfedezést hamarosan a nagyközönség számára is látogathatóvá teszik – tette hozzá.

Trebitsch Péter

 



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!