+ Interjú

Varró Dániel: Elérkezett az idő, hogy befelé is figyeljek

Udvaroltam egy lánynak, aki a francia művészfilmekért rajongott, egyet megnéztünk együtt, de semmit nem értettem belőle. Szörnyű volt. Ahhoz képest az Almodóvár-film lenyűgözött, a történetmesélése, a játékossága, a humora, az érzelemvilága – Varró Dániellel beszélgettünk a Nők az idegösszeomlás szélén című darab dalainak fordításáról.

A női nemet dicsőítő díjnyertes film, az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén színpadi adaptációja az Operettszínház színésznőinek főszereplésével kerül színpadra május 20-án, Magyarországon először, az Átrium Film-Színházban. A darab fordítójával, Varró Dániellel beszélgettem a fordítói munkáról, a dalszövegekről, készülő kötetéről, illetve a nyuszikról… hol máshol, az Átriumban.

Pedro Almodóvar, a világhírű spanyol filmrendező Oscar-díjra jelölt alkotásából David Yazbek és Jeffrey Lane készített musicalt, amely 2010-ben debütált a Broadwayn, és a vegyes fogadtatás ellenére három Tony-díjra, valamint hat Drama Desk-díjra jelölték, ez utóbbiból a legjobb női mellékszereplőnek járó szobrocskát haza is vihette Laura Benanti. 2015-ben a szinte teljesen átdolgozott, és a film szellemiségét még erőteljesebben kifejező darab a West Enden mutatkozott be. A két Olivier-díj jelölés mellett a musical londoni inkarnációja elnyerte Pedro Almodóvar elismerését is. Nálunk az utóbbi verziót viszi színre az Átrium Fim-Színházban a Budapesti Operettszínház társulata, Réthly Attila rendezésében.

– Almodóvar robbanásszerűen tört be a filmes szakmába a nyolcvanas években. Az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén című film 1988-ban készült, 25 díjjal jutalmazták, és szinte azonnal belépett a kultfilmek sorába. Mit csináltál te akkoriban?

– 11 éves és focimániás voltam 1988-ban, és amire nagyon emlékszem, hogy nyáron a labdarúgó Európa-bajnokságot néztem. A döntőt a szovjetek ellen a holland válogatott nyerte 2-0-ra. A példaképem Hans van Breukelen, a válogatott kapusa volt.

– Egy év múlva, 12 évesen pedig elindult a költői pályafutásod…

– Akkoriban kezdtem el verseket írni, egyrészt testvéri féltékenységből, mert a nővérem már aktívan foglalkozott a költészettel, másrészt nagyon tetszett, hogy népszerűek a költők. Tanultunk Petőfiről, Arany Jánosról, akik elbeszélő költeményt írtak, és egycsapásra országos hírű költővé váltak. Úgy gondoltam, nekem is elbeszélő költeményt kell írnom, hogy egycsapásra híres költő legyek, így megszületett a Nyuszika, majd a Nyuszika szerelme és a Nyuszika estéje, Arany János után szabadon.

– Toldiból Nyuszika?

– Mindig is félénk, gátlásos természetű voltam, a nyulakkal éreztem lelki közösséget. Volt is nyúlgyűjteményem.

– Élő?

– Nem, nem. Plüss nyulak, fanyulak, mindenféle játéknyúl. A költészetemben egyébként a későbbiekben visszatért a nyúlmotívum. Írták is rólam, hogy ez a motivika kiemelt fontosságú a pályafutásomban, bár most már egyre ritkábban szerepelnek nyuszik a történeteimben. Ez azzal is magyarázható, hogy kevésbé vagyok félénk, gátlásos.

– Melyik Almodóvar-filmet láttad először? Milyen élmények fűződnek hozzá?

– A 2002-ben megjelent Beszélj hozzá! című filmet, moziban néztük meg. A XII. kerületben laktunk, az Ugocsa moziba és az Alkotásba jártunk, valamint ide, az Átriumba is eljöttünk néha, akkor még Május 1. mozinak hívták.

– Udvaroltam egy lánynak, aki a francia művészfilmekért rajongott, egyet megnéztünk együtt, de semmit nem értettem belőle. Szörnyű volt. Ahhoz képest az Almodóvár-film lenyűgözött, a történetmesélése, a játékossága, a humora, az érzelemvilága.

– Az Asszonyokat… láttad?

– Akkoriban nem, de most megnéztem, többször is. A kedvencem Pepa barátnője, a fotómodell lány, aki egy kicsit butácska és nagyon szenvedélyes. Összejön egy sráccal, akiről kiderül, hogy terrorista. A zenés darabban ő énekli az üzenetrögzítős dalt, amelyben hadarva, fiatalos lendülettel, már-már szlengesen hagyja egymás után az üzeneteket.

Nok_Plakat– Azért tegyük tisztába a film és a musical címét! A filmcím magyar fordításában még asszonyok vannak, a zenés darabban pedig nők.

– Az asszonyok elnevezés ma már régiesnek tűnne, illetve nem is mindenki asszony a darabban, hiszen egészen fiatal nők is szerepelnek benne.

– Miként kezdtél hozzá a női nemet dicsőítő zenés darab fordításához? Nem ismeretlen számodra ez a világ, elegendő csak az Operettszínházban bemutatott Sweet Charity nagyszerű dalszövegeire vagy az Alföldi Róbert rendezte Kabaréra gondolni.

– Ahogy megjelent az első könyvem (Bögre azúr), belecsöppentem a színházi világba, 1999-ben készítettem az első fordítást (David Harrower: Kés a tyúkban). Azóta folyamatosan érkeznek a felkérések.

Amikor megkérdezik tőlem, mi a foglalkozásom, azt mondom, költő vagyok, de a megélhetést a műfordítások, azon belül is a színházi fordítások jelentik. Ez a fő tevékenységem.

– Közelebb érzem magamhoz a verses műfajú munkákat, például a dalszövegeket, illetve a játékos, humoros szövegeket, hiszen a saját verseimben is így írok.

– Kiemelkedő, a szívemnek nagyon kedves adaptáció a Nők az idegösszeomlás szélén, túl azon, hogy nagyon jó az alapanyag, az Almodóvar-film. Hűen követi az eredetit, de a karakterek még élesebbek, jobban ki van hegyezve a drámai helyzet, már-már bohózathoz hasonlóan, nem beszélve arról, hogy dramaturgiailag feszesebb lett a történet.

Varró Dániel az olvasópróbán (Fotó: Kállai-Tóth Anett)

Varró Dániel az olvasópróbán (Fotó: Kállai-Tóth Anett)

– Mennyire kötelező a muzikalitás a dalszövegek fordításához?

– Most rátapintottál a gyenge pontomra. Semmiféle zenei végzettségem nincs, de elég sok dalszöveget fordítottam már.

– Jóval nehezebb dalokat fordítani, mint verset. Nem elegendő csak a szótagszámra, a ritmusra figyelni, hanem ott van a prozódia, amely nem biztos, hogy megengedi a játékosságot. Laikusként is hallani, ha nincs a helyén a szöveg a dalban.

– Engedjünk meg egy kulisszatitkot az olvasóknak. Miközben beszélgetünk a darabról, a fordításról, a dalszövegekről, a próbák zajlanak az Átriumban, így folyamatosan halljuk a dalokat.

– Vicces. Nem tudtam, hogy ebbe a helyzetbe csöppenünk. A közelben volt dolgom, és jó ötletnek tűnt, hogy ide üljünk be.

Az olvasópróbán már hallottam néhány dalt. Egészen libabőrös lettem, olyan bravúrosan énekelte el a maga dalát Peller Anna, Janza Kata és Mészáros Árpád Zsolt. És persze örültem, hogy működött a szöveg.

– Amikor dalszöveget fordítok, többször meghallgatom az eredeti dalokat. Ebben az esetben az angol változat volt az alap, a West Enden bemutatott előadás dalait fordítottam magyarra. Sok a szöveg, hosszabbak a sorok, mint általában, a spanyolos temperamentumnak köszönhetően pörög az egész.

– Mennyire sikerült átvenned ezt a pörgést?

A vérmérsékletem távol áll a spanyolokétól, jóval lassúbb a tempóm. Több héten keresztül a darabra koncentráltam, benne éltem. A fejemben voltak a dalok, jártamban-keltemben eszembe jutott egy-egy megoldás. Bevallom, sokat szöszmötöltem a fordítással, közben nem is foglalkoztam mással.

– Milyen munkát hagytál félbe?

– Készül egy felnőtteknek szóló verseskötetem, várhatóan az idén megjelenik. Közel a negyvenhez, amolyan „Bús férfi panaszai” jellegű verseskötet lesz, Kosztolányi után szabadon. Három kisfiam van, az utóbbi években szinte kizárólag róluk szólt az életem és a költészetem is. Úgy érzem, elérkezett az idő, hogy egy kicsit befelé is figyeljek.

Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója az olvasópróbán:

Sok nőről esett szó ebben az évadban. Bemutatkozott Sybill, Marie Antoinette, hamarosan megismerhetik a Chicagói hercegnőt. Az évad végére a hölgyeink eljutottak a teljes idegösszeomlásig.

További részletek: Nők az idegösszeomlás szélén

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top