Katasztrófához vezetne a Balaton ilyen mértékű változása!

001.balaton krieger

A modern Balatoni fürdőkultúra kezdetei a XIX. század közepére tehetők, ez szorosan összefügg az 1863-ban átadott Sió-zsilippel, ami lehetővé tette, hogy az időjárási viszonyok szerint változó vízszintet kordában tartsák. Persze, a Sió csak a magas vízállás kezelésére alkalmas, s nem is olyan régen voltak olyanok, akik a tó kiszáradásától tartva – az ökológiai következményekkel nem számolva – azt javasolták, hogy a Rába vizét vezessék a Balatonba. Szerencsére ebből sem lett semmi, a természet magától megoldotta a kérdést… ahogy korábban és később is.

Többször és többen voltak, akik a Balaton kiszáradását/kiszárítását olyan lehetőségnek tekintették, mely megfelelő módja lenne a „termőföldszükséglet kielégítésének”. Krieger Sámuel mérnök – akinek nevét utca viseli Siófokon – az 1770-es években térképezte fel a Balatont, s térképe ma felbecsülhetetlen értéket képvisel. Ennek köszönhetően a hálás utókor hajlandó megfeledkezni arról, hogy a térkép egy lecsapolási terv részeként keletkezett. (Krieger térképeiről – ld. a fenti képen – és az akkori lecsapolási tervekről részletes írás olvasható a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján.)

1866-ban, amikor a Fertő-tó és a Velencei-tó is kiszáradt, s a Balaton vízszintje is radikálisan csökkent, a termőföld iránti éhség mellett szembe kellett nézni az óriási mértékű halpusztulással is. Sokan – ahogy ez napjainkban is megesik – a Sió-csatorna kezelőit vádolták:

LOPJÁK A BALATONT!

balaton révfülöp

A szaggatott vonalak a különböző vízállásoknál keletkező partvonalat mutatják – forrás: Villa Filip (a Révfülöpi Honismereti Egyesület és a Honismereti Gyűjtemény közlönye)

Mint a révfülöpi partvonalat bemutató térképmellékleten jól látható, megesett, hogy a tó vízállása a mainál sokkal magasabb volt, s aki ismeri a Fülöp-hegy lábánál elterülő települést, az láthatja, hogy nem csak a part menti, de a beljebb található területek is víz alatt voltak. Nehéz elképzelni, milyen távol lehetett akkoriban a somogyi partvonal a jelenlegitől!

Azt a vízállást viszont már tényleg elképzelhetetlennek tartjuk, amit az ötödik osztályosoknak szánt Természetismeret tankönyv szerzői (Csákány Antalné, Hartdégenné Rieder Éva, Rugli Ilona) próbálnak a mai nebulók fejébe verni.

A Balaton hazánk legnagyobb tava.[…] Legkeskenyebb az északi partról benyúló Tihanyi félszigetnél, itt mindössze 3 km széles.

balaton

Természetismeret 5. osztály

A fenti leírás által elképzelhető Balaton nyilván a „Merjünk nagyot álmodni” szlogen jegyében foganhatott, de ez egy rémálom, s az csak a legkisebb baj, hogy távolságarányosan minimum kétszer annyiba kerülne a jegy a Tihany és Szántód közötti kompra, mint most! Ha olyan magas lenne a vízállás, hogy a Balaton legkisebb szélessége duplájára nőne, akkor eltűnne minden, amit ma balatoni fürdőkultúraként ismerünk! Nem lenne Kultkikötő sem!

***

[A cikkben található képekért és információkért
köszönettel tartozom Kellermayer Sándornak és P. Miklós Tamásnak.]



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!