Horváth Zsolt: Mozartot receptre kellene felírni a gyerekeknek!

Horváth Zsolt

Boros Misi példakép a többi pécsi tehetséges gyermek számára is, így többek között Mohai Violának vagy nővérének, Mohai Zsófiának, ő szintén a Pannon Filharmonikusokkal közösen lépett először színpadra. Horváth Zsolttal, a PFZ igazgatójával beszélgettem a pécsi tehetségekről, a tehetséggondozásról és a hétvégi szakmai konferenciáról.

A következő igazgatói periódusomban a tehetséggondozás teljes spektrumának kidolgozása lesz a célom. Ennek a folyamatnak a sokrétűségére kívánom felhívni a kollégák figyelmét az előadásomban – nyilatkozta portálunknak Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok vezetője, aki a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének május 6. és 7. között Pécsett zajló a Zenei nevelés Magyarországon az előadóművészet közvetítésével a kulturális alapellátás keretében című konferencián tart előadást.

– Mi a célja a tanácskozásnak, miért hívta életre a szövetség, amelynek önök is tagjai?

– A konferencia elsősorban azoknak a szakembereknek szól, akik a gyerekek, fiatalok zenei nevelésével foglalkoznak, legyenek művészeti társulatoknál dolgozó szakemberek, zenetanárok vagy énektanárok. A tanácskozás közös gondolkodásra hívja a résztvevőket.

Sajnos a szimfonikus zenekarok általános tapasztalata, hogy annak ellenére, hogy az iskolai nevelésben – zeneiskolában, énekórán – jelentős a zenei képzésre fordított idő és pénz, a zenét tanuló gyerekek, illetve később a felnőttek, nem jelennek meg automatikusan komolyzenei fogyasztóként a kulturális piacon. Számos okát látják a szakemberek, amin változtatni kellene ahhoz, hogy maga az oktatás is segítse a kultúra fogyasztás attitűdjének kialakítását egy gyermekben.

– Mit tehet a család, majd az iskola, hogy változzon a jelenlegi hozzáállás?

– Többéves tapasztalat, hogy a komolyzenei koncertek látogatása abban az esetben jelenik meg az egyén életében, amennyiben családon belül, a szabadidő szokásszerű eltöltési lehetőségeként van jelen a koncertlátogatás, és így szocializálódik valaki. Tőlünk nyugatra és az Egyesült Államokban – ahol a zenei oktatás nem olyan széleskörű, mint Magyarországon, és nem is tőlük vártak eredményeket az együttesek – több évtizedes hagyománya van az edukációnak. Egész osztályok foglalkoznak ezzel egy-egy zenekarnál. Nálunk sem pénz, sem humánerőforrás nem áll rendelkezésre, ezért éppen abban kell konzultálnunk, hogy melyek a legfontosabb edukációs tevékenységek, és ezeket hogyan tudjuk a leghatékonyabban végezni.

Irodalmi hasonlattal jól tudjuk, hogy nem abból a gyermekből lesz legkönnyebben könyvolvasó, aki az irodalomórán elolvassa a kötelezőket, hanem abból, aki otthon is olvasó szülőket, testvéreket látva nő fel, és természetes része az életének a könyv kézbevétele. Azonban könyvet a tanár, ismerős, rokon, illetve a könyvtár is tud kézbe adni, ha figyel a gyerekre. Mi a zenével figyelünk ugyanígy a gyermekekre, csak ez egy nehezebb és nagyobb infrastruktúrát igénylő terület.

– Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés, tehetségsegítés a PFZ gyakorlatában címmel tart előadást a konferencián. Miért van szükség arra, hogy mindhárom részével foglalkozzunk, illetve hol marad a tehetségkutatás? Az például a televízió műsorok, tehetségkutatók dolga?

– A cím arra utal, hogy melyek azok a területek, amelyeken a Pannon Filharmonikusoknak is fejlődnie kell. A tehetséggondozás három alapvető területet jelent: a tehetségek beazonosítását, gondozását és a tehetség kibontakoztatásához szükséges tanácsadást. A zenekar évek óta regisztrált Tehetségpontként működik, és számos fiatal tehetséget kutatott fel a régióban, azonban ezt a felkutatást és beazonosítást egyelőre nem követte a tehetségek munkájának nyomon követése, és az oktatókkal közös konzultációkon alapuló tanácsadás.

A Pannon Filharmonikusok (Forrás: pfz.hu)

A Pannon Filharmonikusok (Forrás: pfz.hu)

A következő igazgatói periódusomban a tehetséggondozás teljes spektrumának kidolgozása lesz a célom. Ennek a folyamatnak a sokrétűségére kívánom felhívni a kollégák figyelmét az előadásomban. Ez megválaszolja a másik kérdését is: nagyon jó kezdeményezésnek tartom a tehetségek bemutatását célzó műsorokat, azzal a szakmai meglátással, hogy a felfedezésüket a felkészítő tanárok és a gyermeket addig is körülvevő szakemberek már megtették azzal, hogy elküldték őket a műsorba.

A tehetséggondozási munka egy ilyen verseny után más dimenzióba kerül, mint a hagyományos úton járó, nem a rivaldafényben fejlődő tehetségek számára. Ne csapjuk be magunkat, hiszen ezek a gyerekek a pályájuk előtt állnak még ebben a korban.

A tehetségek korai sztárolása rossz szakmai alapokat is teremthet, ha az őket körülvevő szakemberek nem elég körültekintőek. Az előadó-művészet több a hangszeres tudásnál. Ahogy a sportolóknál, itt is szükség van számos személyiségjegyre a sikerhez, amely még csak kibontakozóban van egy-egy korán felfedezett gyereknél.

– A Zenekar a pécsi Kodály Központban a legifjabbaktól a fiatal felnőttekig mindenkinek kínál szórakoztató, a muzsikálás és a zenehallgatás örömébe beavató állandó programokat.

– Már a csecsemőktől az ovisokon át az egyetemistákig minden korosztálynak kínálunk programokat. Legtöbb fejtörést okozó sorozatunk a Segítség, komolyzene!, amelynek megújítása folyamatos feladat. Ez a sorozat célozza meg az általános iskolásokat, akik kiskamaszként elképesztően gyorsan változnak.

Sajnos a komolyzenét körülvevő trendek nem segítik ennek a műfajnak sem a befogadását, sem az elfogadását. Az elképesztően információgazdag, gyors és vizualitásra épülő világban felületessé válunk az olvasásban, zenehallgatásban. A gyerekek képekre, klipekre és történésre vágynak, mert ebben élik a mindennapjaikat. A komolyzene a trend ellen megy a mai világban, hasonlóan a gyorséttermekkel küzdő minőségi gasztronómiával. Azt üzeni: Állj meg!, Ülj le! Maradj nyugton, és csak figyelj! Meggyőződésem, hogy a mai korban Mozart hallgatását receptre kellene felírni a gyerekeknek. A kreativitás a felnőtt életünk alapja, amelynek ebben a korban kellene kialakulnia, de ez rohanás közben nem működik. Az agy kreatív fejlődéséhez szemlélődésre, ha kell, bambulásra, a fantázia elengedésére van szükség.

Egy komolyzenei koncert kiválóan alkalmas a csukott szemmel megtett lelki utazásra, amiből épülni lehet. Ezen dolgozunk.

– Mi és ki kell ahhoz, hogy a tehetségből sikeres előadóművész legyen?

A zenekar a Kodály Központ spanyol lépcsőjén (Forrás: PFZ)

A zenekar a Kodály Központ spanyol lépcsőjén (Forrás: PFZ)

– Évtizedes és sikeres tanári pályával a hátam mögött minden oldaláról jól ismerem ezt a szakmát, és mindent, ami szükséges ahhoz, hogy valakiből sikeres előadóművész legyen. Igaz a mondás, hogy a tehetség csak kiindulópont. Akinek megadatott, az olyan „mélység” lehetőségét kapta meg a művészetéhez, amely nem megtanulható. De önmagában a „mélység” nincsen. Ahhoz, hogy ez valóban kamatoztatható legyen, nagyon sok tanulásra, szorgalomra, támogatásra van szüksége egy isteni tehetségnek is.

A hangszeres tehetségek elsősorban az általános iskola végzősei és a középiskolások köréből kerülnek ki. Erre a korra már biztosan felismerhető a hangszeres kvalitás, és az is, ha valaki tehetséges, de valami miatt mégsem jó úton jár.

Sajnos a magyar zeneoktatás jelentős reformra szorulna sok területen. A zeneoktatási rendszer és szemlélet nagyon egyoldalú: 6 éves kortól szólistákat nevelünk. Nincs örömzenélés, nincs közös zenehallgatás, nincs zenetanári pályára nevelés és nincs zenekari muzsikussá képzés. Emiatt valóban szoros kapcsolatot ápolunk a pécsi egyetem művészeti karával, hiszen rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok még a diplomájuk megszerzése előtt megmérettessenek annak a munkának a világában, ami rájuk vár.

– A Pécsről származó Boros Misi pályakezdése, jelenlegi sikere példaértékű. Mit adhat ő a most induló tehetségeknek?

– Boros Misit a tanára és a PFZ fedezte fel. Kisgyermek kora óta ott ül a koncertjeinken, és a zenekarral közösen lépett először nagyzenekari színpadra, Pécsett. Ő sok tekintetben egyedülálló. Rendkívül tehetséges, ugyanakkor számára sosem tanulás volt a zongora mellé ülni, hanem kifejezésforma. Hatalmas a különbség.

Misi nem megtanult zenélni, hanem benne lakik a zene, amit megszólaltat a hangszeren. Tehetségéhez hozzájárul nagyon szerethető természete, ami olyan kapcsolatot teremt a közönséggel, ami ugyancsak nem megtanulható. Adni akar a játékával, és a közönség ezt megérzi.

Tavaly Zürichben lépett fel a zenekarral, és az ínyenc svájci publikum állva tapsolta a művészt, és nem a gyereket. Személyesen azt gondolom, hogy ahhoz a mélységhez, amivel játszik, arra a filozofikus és sokrétű gondolkozási készségre is szükség van, amelyet a szülei mellett sajátíthatott el. Példaértékű lehet Misi, és sokak számára példakép is, de azt azért hadd mondjam el, hogy ilyen tehetség ritkán születik.

Pécsről egyébként több tehetség is indult a népszerű műsorban, most éppen Kothencz Melinda kollégánk növendékéért, Mohai Violáért izgulunk, akinek nővére, a tavaly indult Mohai Zsófia is a zenekarral lépett először színpadra annak idején.

A következő Mesterek és tanítványok koncertre – amelyen annak idején Boros Misi is bemutatkozott Pécsett, a Pannon Filharmonikusokkal – ma kezdődnek a válogatók, és június 20-án lehet meghallgatni a legfrissebben felfedezett tehetségeket.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!