A börtönben vécépapírtekercsekre írta az egyik regényét

kozottunkafolyo2

Még leírva is irtózóm a szótól: körülmetélés. Ha lehetne, le sem írnám többet. Ez azonban lehetetlen, miközben Ngugi wa Thiong’o Közöttünk a folyó című könyvét olvasom. Eszembe jutnak egy tavalyi kiállítás megrázó képei, a finn fotográfusnő Meeri Koutaniemi sorozata, amelyben a kenyai maszáj törzs tagjain végzett körülmetélési szertartás látható. A kislányok 14 évesek voltak akkor.

A Kenyában 1938-ban született Ngugi wa Thiong’o, irodalmi Nobel-díjra jelölt (2015.) könyvében kulcsszerepet játszik a körülmetélés: egy, a misszionáriusok által megtérített keresztény férfi, a prédikátor és a feleségét rendszeresen megverő Józsué lánya, Muthoni elszökik Makuyuból. A folyó túl partján lévő Kamenóba menekül, a gikuju törzshöz tartozó nagynénjéhez, hogy nővé avassák, azaz körülmetéljék. A keresztények által lakott Makuyuban ugyanis már tiltják a kislányok nővé avatási szertartását, nemi szervük megcsonkítását. (Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint (WHO) több mint 140 millió nőt csonkítanak meg szerte a világon: 29 afrikai és közel-keleti országban számít még ma is bevett gyakorlatnak ez a rendkívül veszélyes és erőszakos hagyomány, amelyet az emberjogi- és nőjogi szervezetek egyaránt a nők elleni erőszak egyik legsúlyosabb fajtájaként tartanak számon. – a szerk.)

Forrás: Taranandus Kiadó

Forrás: Taranandus Kiadó

Ngugi wa Thiong’o 1965-ben megjelent regényében a gikuju törzs hagyománytisztelő tagjai a Honia-folyó (jelentése gyógyulás, újjáéledés) mentén végzik el a férfiak és nők körülmetélési rituáléját. Itt avatják be a fiatal fiút Waiyakit, és az otthonról elszökött Muthonit is. A kislány sebe azonban elfertőződik, belehal a sérülésbe, ez pedig újabb okot ad arra, hogy a folyó két oldalán élők közti ellentét fellángoljon: a gikuju hiedelmek és az európai keresztény tanok összecsapjanak. Az Amerikai Irodalomkritikusok Egyesületének (NBCC) díját 2012-ben elnyerő regényben a folyó jelenléte szimbolikus: nemcsak azért, mert itt végzik a felnőtté avatási szertartást, hanem mert elválasztja, de ugyanakkor össze is köti a két oldalán élő embereket. A fentebb emlegetett, látó felmenőkkel bíró Waiyaki maga is nagy tettekre hivatott: a folyó túloldalán tanul a fehér embernél, falujába visszatérve ugyanakkor a törzsi szokások szerint él, annak tagja marad. A nagy Tanítóként tisztelik őt, iskolákat épít, gyermekeket oktat, és a törzs tagjainak ügyes-bajos dolgait is alázattal intézi. Eközben találkozik Muthoni testvérével Nyamburával, akivel egymásba szeretnek ám házasságukat mindenki ellenzik. Nyambura ugyanis tisztátalannak számít a törzs szemében, mert keresztény és nincs körülmetélve, Waiyakit pedig azért ítélik el, mert egy tisztátalan nőt akar feleségül venni, megtagadva a törzsi hagyományt. Waiyakt Nyambura apja, a keresztény Józsué sem fogadja el, mivel a törzs tagja maradt.  Az ellentétek kiéleződnek a folyó két oldalán, Makuyuban és Kamenóban, végül pedig a törzs tagjai is Waiyaki ellen fordulnak, mert azt hiszik, szövetkezett a fehér emberrel, aki megadóztatja őket saját földjükön. Nyamburát kitagadja kegyetlen apja, amiért Waiyakihez akar férjhez menni, a lány megpróbáltatásai azonban itt nem érnek véget: a törzs tagjai elrabolják őt Waiyaki kunyhójából. A fekete messiásként is emlegetett Waiyaki célja, hogy összefogásra bírja a keresztényeket és nem keresztényeket, a dombvidék pedig újra egy virágzó, békés, élhető hellyé váljon.

Ide kattintva beleolvashatsz a könyvbe. 

Ngugi wa Thiong’o nemcsak regényeket, hanem színdarabokat, gyerekmeséket, esszéket, kritikákat is ír. Kezdetben angol nyelven, ma pedig már saját törzse, a gikujuk nyelvén alkot. A kenyai diktatúra időszaka alatt írt Akkor házasodom, amikor akarok című művének politikai üzenete miatt 1977-ben bebörtönözték, ahol vécépapírtekercsekre írta meg első, gikuju nyelven írt Ördög a kereszten című regényét. A börtönben töltött évek után emigrálni kényszerült az USA-ba, ahol a Yale Egyetemen kívül a New York-i Egyetemen és az Irvine-i Kaliforniai Egyetemen is tanított. (Utóbbin a mai napig oktat.) A kenyai diktátor, Arap Moi bukása után 2004-ben tért vissza hazájába, de két héttel érkezése után rablók törtek be a lakásába. Az írót összeverték, a feleségét pedig megerőszakolták. A házaspár azonnal visszaköltözött az USA-ba, ahol Ngugi wa Thiong’o 2006-ban megjelentette A varjú varázslója című regényét, amelyet ő maga fordított angolról gikuju nyelvre.

Ngugi wa Thiong’o: Közöttünk a folyó, Tarandus Kiadó, 208 oldal, 2016. 2890 forint helyett ide kattintva 2456 forint.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!