+ Történelem

Raoul Wallenberg több ezer zsidót mentett meg anno

A varsói gettófelkelés 1943. április 19-én tört ki a gettó nácik által tervezett felszámolásának megakadályozásáért. Az egy hónapig tartó felkelés alatt a városnegyed mintegy 70 ezer lakója közül 14 ezren haltak meg, a többieket haláltáborokba vitték.

Raoul Wallenbergről nevezték el Varsó egyik belvárosi utcáját, ez alkalomból kedden emléktáblát avattak a helyszínen a második világháború végén budapesti zsidókat mentő svéd diplomatának, és egy őt bemutató szabadtéri kiállítást is megnyitottak.

Az ünnepségen Hanna Gronkiewicz-Waltz varsói főpolgármester, továbbá Wallenberg unokahúga, Cecilia Ahlberg, a varsói magyar, svéd és izraeli nagykövetek és Bagdy Gábor budapesti főpolgármester-helyettes mellett jelen volt több tíz izraeli fiatal, valamint számos varsói lakos.
A rendezvényt a varsói gettófelkelés 73. évfordulójára időzítették, így a volt varsói gettó határán fekvő utcában a járókelők – amint ezen a napon a varsóiak közül sokan – az 1943-es felkelés jelképét, sárga nárciszt tűztek ki ruhájukra.

A varsói gettófelkelés 1943. április 19-én tört ki a gettó nácik által tervezett felszámolásának megakadályozásáért. Az egy hónapig tartó felkelés alatt a városnegyed mintegy 70 ezer lakója közül 14 ezren haltak meg, a többieket haláltáborokba vitték.

A Wallenberg utca névadó ünnepségét a varsói főpolgármester nyitotta meg, aki egyben a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform elnökhelyettese. Beszédében aláhúzta a zsidómentő diplomatára való emlékezés fontosságát.

A róla szóló tudás a mai időkben is szükséges, amikor az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a rasszizmus aktusairól értesülünk, vagy legalábbis a menekültek iránti ellenszenvről

– vélekedett Gronkiewicz-Walz.

Wallenberg budapesti tevékenységét Inga Eriksson Fogh svéd nagykövet vázolta fel, leszögezve: a diplomata erkölcsi döntés alapján saját életét kockáztatta mások megmentéséért.

Ezért tartjuk őt hősnek, ahogy sok lengyelt is, akik akkoriban zsidókat mentettek

– mondta.

Magyarország nagykövete, Gyurcsík Iván felidézte: a diplomata emlékének varsói megörökítését a varsói svéd, izraeli és magyar nagykövetek 2012-ben, a magyarországi Wallenberg-év idején kezdeményezték. Abban az évben a varsói Wilanów királyi kastély kertjében három emlékfát is ültettek, ezek azóta Wallenberg mellett a második világháborús lengyel menekülteket segítő idősebb Antall Józsefre, valamint a “lengyel Wallenbergnek” nevezett, sziléziai származású Henryk Slawikra emlékeztetnek.

A Wallenberg tevékenységét bemutató szabadtéri időszaki kiállítás megnyitóján Bagdy Gábor budapesti főpolgármester-helyettes arra emlékeztetett: 1944 és 1945 között a nácik a magyarországi zsidók kétharmadát, mintegy félmillió embert gyilkoltak meg. Ezekkel az eseményekkel szembesülve Wallenberg a mások megmentéséért saját életét feláldozó második világháborús hősök egyike lett – szögezte le Bagdy, rámutatva a Wallenberggel együttműködő más nemzetiségű diplomaták, köztük Angelo Rotta pápai nuncius szerepére is.

Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint 20 ezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top