+ Tudomány

Kiderült, mit rejt a Ceres törpebolygó kráterének rejtélyes foltja

A bolygóról készült nagyfelbontású képek összetett jelenségekről árulkodnak, ami újabb megfejtendő rejtélyeket jelent.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Dawn űrszondájának legfrissebb felvételei szerint valójában egy kupolaszerű képződmény a Ceres törpebolygó északi féltekéjén lévő kráter titokzatos fénylő foltjainak egyike. Az űreszköz jelenleg mindössze 385 kilométerre van az égitest felszínétől, és a kis távolságnak köszönhetően lenyűgözően részletes felvételeket készített a 92 kilométer átmérőjű és 4 kilométer mély Occator-kráterről, amelynek titokzatos, fényes foltjait kicsapódott sónak vélték a szakemberek.

A nagyfelbontású képek tanúsága szerint a rejtélyes foltok egyike egy kupolaszerű képződmény, amelynek oldalain törések futnak végig. A képződmény körül és a kráter alján is feltűnő repedések láthatóak, amelyek a többi fénylő foltig érnek – írta a BBC News.

Mielőtt a Dawn tavaly megkezdte a Ceres mélyreható tanulmányozását, az Occator-kráter egyetlen nagy fénylő területnek tűnt. A legújabb felvételek azonban összetett jelenségekről árulkodnak, ami újabb megfejtendő rejtélyeket jelent.

– mondta Ralf Jaumann, a német űrügynökség bolygókutatója. (Németország biztosította az űrszonda kameráit.)

A kráter belsejének bonyolult geometriája arra utal, hogy geológiai folyamatok játszódtak le a közelmúltban, de részletes földtani vizsgálatokat kell végeznünk a kráter kialakulásáról alkotott elméletek teszteléséhez.

– tette hozzá a szakember.  A kutatók szerint a fénylő foltok magnéziumszulfát-lerakódások, amelyek az egykor felszínre került sós vízjég maradványai. Mivel a törpebolygónak nincs légköre, a víz gyorsan elpárologhatott, és csupán a magnéziumszulfát maradt hátra.

A kutatók szerint a Ceres sok területén fagyott vízjég található a felszín alatt, viszonylag kis mélységben. Ezt az elméletet az űrszonda GRaND nevű eszköze teszteli, amely a törpebolygó felszínhez közeli rétegeinek összetételét vizsgálja. Az eszköz nagy mennyiségű hidrogént mutatott ki nagyjából egyméteres mélységben az égitest magasabb földrajzi szélességein fekvő területeken. A hidrogénnyomok vízjég jelenlétére utalnak.

A szakemberek a texasi hold- és bolygótudományi konferencián ismertették a Dawn-misszió legfrissebb eredményeit.  A NASA űrszondája 2015 márciusában állt pályára a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv legnagyobb – nagyjából 950 kilométer átmérőjű – égiteste körül.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top