A másik Magyarország

Karl-Markus Gauß

A Salzburgban megjelenő, Karl-Markus Gauß (fenti képen) osztrák író által szerkesztett „Literatur und Kritik“ folyóirat 500. számában dossziét közölt „A másik Magyarország“ címmel, amelyet Nagy Márta, a budapesti Goethe Intézet kulturális referense és Adamik Lajos műfordító állított össze a budapesti Goethe Intézettel együttműködésben. A dosszié szokatlan válaszokat ad a menekültpolitika és menekültügy kérdéseire.

Huszonöt évig nyitva volt az ország, nyitva volt Európa, úgy, ahogy még soha

– írja Szabó T. Anna az elhunyt nagynénjének szentelt visszaemlékezésben.

Mire kinyílt, ő már nem utazott. Mire bezárult megint, ő már nem élt. Egy korszak volt ő nekem, a szabadság ígérete, a szabadság álma. Most hűlt helye van.

Az írónő így foglalja össze korunk egyik alapvető tapasztalatát, amikor a történelem és a személyes sors között újra meg újra meghiúsul a szinkrónia.

Dragomán György – a fiatalabb nemzedék Németországban egyik legismertebb magyar írója – pozitívan közelíti meg a témát, és izgalmas választ ad arra a kérdésre, hogy mi történik az emberrel, ha elhagyja a hazáját:

Mondhatod persze, hogy ez nem jó semmire…,  de tudnod kell, hogy ha magát a lehetőséget is elutasítod, akkor valószínűleg soha nem fogod megismerni önmagad.

A két idézet jól mutatja azt a fesztávot, amelyen a dosszié szövegei elhelyezkednek. A kivárás, úgy tetszik, általános jelszó ebben a helyzetben. Már ennyi is elég volna ahhoz, hogy a „Literatur und Kritik“ magyar száma iránt érdeklődést keltsen. Az egyik legfontosabb osztrák napilap, a „Der Standard“ maga is felfigyelt a dossziéra:

Hűlt helyekről szól ez a dosszié – így Adamik Lajos – , olyan helyekről, ahonnan valaki vagy valami hirtelen eltűnt. De nem csak. Az irodalom mindig az ellenkezőjéről is szól. Olyan helyekről tehát, ahol valaki vagy valami hamarosan lesz. Másként hogyan is lehetne ilyen pontosan írni róluk?

– kérdezi lakonikusan Wolfgang Weisgram.

A dosszié – ismét csak a budapesti Goethe Intézet és a salzburgi folyóirat közötti együttműködés eredményeként – mostantól az intézet honlapján bővített formában is elérhető.

A „Literatur und Kritik“ című folyóirat 1966-ban jött létre Bécsben. 1991 óta Salzburgban készül, évente ötször jelenik meg 112 oldal terjedelemben (kiadója az Otto Müller Verlag). Elsődleges súlypontja az osztrák irodalom, a második pedig mindazon nemzetek irodalma, amelyek egykor a Habsburg-ház fedele vagy korbácsa alatt éltek – sokszor inkább egymás ellenében, mint együtt. A „Literatur und Kritik“ a legfontosabb német nyelvű irodalmi és kulturális folyóiratok egyike.

Nem csak azért, mert újra meg újra elkallódott értékeket fedez fel – írja róla a Buchkultur magazin –, hanem azért is, mert témái és cikkei az ellentmondásos kérdésekkel is ragyogó éleslátással birkóznak meg.

Kitűnő példa erre a folyóirat itt bemutatott 500. száma.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!