Március 10-én 15 órakor kísérik utolsó útjára Psota Irén kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészt, kiváló és érdemes művészt, a nemzet színészét a Farkasréti temető Makovecz ravatalozójából római katolikus szertartás szerint – közölte a Madách Színház csütörtökön.
Psota Irén életének 87. évében, február 25-én hosszan tartó betegség után, szívelégtelenség következtében, álmában hunyt el. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagját, Budapest díszpolgárát a Madách Színház, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Fővárosi Önkormányzat is saját halottjának tekinti. A művésznő tisztelői 14.30 és 15.00 óra között róhatják le kegyeletüket egy szál virággal.
Psota Irén 1929. március 28-án született Budapesten. Gyermekkorától a színészi pályára készült. 1952-ben végzett a Színművészeti Főiskolán és azonnal a Madách Színházba szerződött, ahol olyan legendás művészekkel játszott együtt, mint Tolnay Klári, Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Márkus László, Mensáros László és Gábor Miklós. 1980 és 1982 között a Népszínház, majd a Nemzeti Színház művésze volt, 1990-ben visszatért a Madách Színházba, amelynek visszavonulásáig tagja maradt.
A színházi adattár szerint 127 színházi bemutató fűződik a nevéhez, számtalan filmben és tévéjátékban játszott. Három nagylemeze jelent meg. Gazdag és színes pályájáról három könyvet is írt. Az utolsó, 2008-ban megjelent művének címe: Csak a halálom előtt olvasható el, de siess!
Utolsó színházi munkája Psota, Psota, Psota! című önálló estje volt a Madách Színházban. A 80. születésnapja után, 2009. április 11-én játszott utoljára, aznap vonult vissza a színpadtól. Munkásságának elismeréseként 1959-ben és 1962-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1976-ban lett érdemes, 1982-ben kiváló művész. A Kossuth-díjat is két alkalommal kapta meg: 1966-ban és 2007-ben. A Halhatatlanok Társulatának 1996 óta volt tagja, 2000-től volt a nemzet színésze.
A nyitókép forrása: Madách Színház