+ Irodalom

A romániai Erdély csodái

száraz miklós györgy erdély csodái helikon

Ideje lenne tudomásul vennünk, önmagunkban tudatosítanunk és elfogadnunk Erdély tényleges helyzetét. Talán ebben is segíthet Száraz Miklós György albuma.

Száraz Miklós György: Erdély csodái – Helikon Kiadó, 2015 – 216 oldal, kemény kötés, védőborító – ISBN 978-963-227-661-8

Erdélyről beszélni nem lehet, ahogy Erdélyről nem beszélni sem lehet, mégis meg kell próbálni újra és újra. Hátha lassacskán valakinek sikerül végre felvillantani egy olyan képet, mely a történelmi tények mellé nem a fájdalmat, nem a nosztalgiát, nem a durcás kisgyermek követelődzését társítja, hanem az őszinte rácsodálkozást arra, ami van, ami maradt, és ami azóta létrejött.

Molnár Zoltán fotóalbuma, a Fényerdők már felmutatott valamit abból az Erdélyből, amelyik a múltban gyökerezik, és a jelenben létezik – nem láttam, hogy hosszú sorokban kígyózva követelnének dedikációt a magukat nemzeti oldalként meghatározó búsongók. Vida Gábor erdélyi magyar író korszakosan fontos regényének könyvbemutatója is elég családias volt, pedig a regény, az Ahol az ő lelke, tényleg fontos… kellene hogy legyen! Muszka Sándort sem versei tették népszerűvé itthon, hanem Sanyi bá’! Sorolhatnám végtelenségig a maiakat és a régieket, akiket a máig ható traumának nevezett sebvakargatás közben/helyett ünnepelni kellene: Bánffy Miklós és Bánffy Katalin, Kós Károly, de lehet felőlem az unalmasságtól irtózó Orbán János Dénes is… terített asztalunk lehetne az erdélyi magyar kulturális élet, s minket mégis valami egészen más foglakoztat. (Ezen a pontos be is fejezem az Olvasók elszámoltatását, hiszen sem Száraz Miklós György, sem az Erdély csodái című kötet nem szolgált rá erre a hangnemre!)

Száraz Miklós György megpróbál utat találni a csodákra nyitott olvasókhoz, nem – illetve csak a szükséges mértékben – ontja az adatokat, évszámokat, oda-vissza sérelmeket, inkább – lévén szó egy fotóktól súlyos albumról – kedvet ébreszt, mesél, megmutat és – ha van ilyen szó – rácsodálkoztat. Mert van mire!… és van miből meríteni képet, élményt, történetet, színes érdekességeket:

Erdély nem csak hegyek és völgyek, nem csak magyar Kolozsvár és szász Nagyszeben. Erdély Európa kicsiben. A Földgolyó kicsiben. A világ. Tündérkert és Pokol. Erdély a múlt, a költészet, a mindig bizonytalan jövő. A soha be nem teljesülő vágy. Ábránd. Erdély az édesanyánk, a szerelmünk, újra és újra elhagyott s megtalált szeretőnk.

Az Erdély csodái című album nem tudományos igényű és nem rendszerező szándékú munka, hiszen alkotója nem történész, nem szociológus, nem néprajztudós és nem is építészeti- vagy agrárszakember, hanem „csak” egy nyitott szemmel – és fényképezőgéppel – járó író. Ilyenformán, szerkezetét tekintve a kötet is inkább olyan, mint egy barokk Kunst- und Wunderkammer – ahol minden érdekesség megtalálható, de semmi sem úgy, ahogy azt a rendezettségre törekvő elme megkövetelné. Ez a könyv, a látnivalóival együtt inkább nézegetésre, mint nézésre teremtetett, és az olvasás helyett is praktikusabbnak tűnik az olvasgatás és a bele-beleolvasás.

[A cigányok] régóta zenélnek, az biztos, mert egy Mátyás király korabeli oklevél is már Beatrix királyné muzsikás cigányairól regél…

– történelemmel telített mondatokon siklik az Olvasó szeme, s ebben a környezetben nem kéri az oklevél iktatási számát, ahogy a napjainkban készült fotók kapcsán sem kutakodik, hogy ez most vajon az impresszumban felsoroltak közül kinek a képe…(persze, az nagyon helyes, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumból származó régi fotográfiák ennél pontosabb adatokat kaptak!)

Téli könyv ez, otthonülős, lapozgatós, mélázós. Még szerencse, hogy tél van!

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top