A valaha látott legfényesebb galaxist fedezték fel a NASA csillagászai

mti

A NASA közölte, hogy vízjég mellett sós folyóvíz is előfordulhat a vörös bolygón a nyári időszakban, magyar kutatók pedig a szőlő gyökerében találtak olyan szerves anyagot, amely a gyógyászatban használható. Ez csupán két érdekesség mindabból, ami tavaly a tudományos életben történt.

CSILLAGÁSZAT, ŰRKUTATÁS

január

– Az Európai Űrügynökség (ESA) űrszondája, a Huygens leszállt a Szaturnusz legnagyobb holdjára. A Titán a Naprendszer egyetlen olyan holdja, amelynek számottevő légköre van, atmoszférája nitrogénben gazdag, az átlaghőmérséklet mínusz 180 Celsius-fok.

április

– Csillag születését kapták lencsevégre: az Új-Mexikóban működő rádiótávcső-rendszer 1996-ban készült felvételén a születő Nap által kilövellt forró ionizált gázok tömege, a tavalyi felvételen már a csillagszél megnyúlt áramlata látható.

május

– A valaha látott legfényesebb galaxist fedezték fel a NASA csillagászai.

július

– A világegyetem eddig észlelt legnagyobb szabályos alakzatát fedezték fel magyar csillagászok. A gigantikus gyűrűt alkotó kilenc gammakitörés – a természetben előforduló leghatalmasabb robbanás – néhány másodperc alatt annyi energiát sugároz ki, mint a befogadó galaxisok több százmilliárd csillaga.

augusztus

– A Nemzetközi Asztronómiai Társaság gyűlésén elhangzott előadás szerint az Univerzum energiakibocsátása kétmilliárd év alatt csaknem felére csökkent, mert egyre kevesebb új csillag születik.

szeptember

– A NASA közzétette, hogy a Mars-szonda adatai szerint vízjég mellett sós folyóvíz is előfordulhat a vörös bolygón a nyári időszakban. A Cassini űrszonda megfigyelései szerint a Szaturnusz holdja, az Enceladus jégpáncélja alatt az égitestet teljesen beborító, folyékony vízből álló óceán rejlik.

november

– A Vénusz „ikertestvérét” fedezték fel amerikai csillagászok. A GJ 1132b katalógusjelű sziklás bolygón, amely egy tőlünk 39 fényévnyi távolságra lévő csillag körül kering, perzselő a forróság, és egy „év” csupán 1,6 napig tart.

BIOLÓGIA

február

– Brit kutatók megállapították, hogy nem az emberi nyelv az egyetlen, amely a társaktól tanult szimbólumokkal utal egyes tárgyakra: a csimpánzok megváltoztatják hangjelzéseiket, ha idegen csoportba kerülnek, hogy jobban megértessék magukat új társaikkal.

október

– Az óriásteknősök eddig ismeretlen faját fedezték fel a Galápagos-szigetcsoporthoz tartozó Santa Crúz szigetén. Az új fajnak mintegy 250 egyede lehet.

november

– A világ egyik legrangosabb biológiai folyóirata, a Current Biology címlapon számolt be arról, hogy Bíró Dóra (Oxfordi Egyetem) és Vicsek Tamás (ELTE) együttműködő kutatócsoportja kimutatta: a rajban repülő galambok közül a vezetők nemcsak a leggyorsabbak, hanem a legjobb navigációs képességekkel is rendelkeznek, utóbbi képesség javulását az váltja ki, hogy a raj élére kerülnek.

ORVOSTUDOMÁNY

február

– Egy magyar szakemberek által vezetett nemzetközi tudóscsoport olyan új idegpályát fedezett fel, amely eddig ismeretlen módon köti össze a mozgásért, a figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat.

április

– Az ELTE Biokémiai Tanszékének kutatói a világon elsőként juttattak úgy gyógyszert egy élő állatba, hogy az mindössze egyetlen sejtben fejtette ki hatását. A „molekuláris tetoválásnak” nevezett módszerrel a hatóanyagot speciális lézerfénnyel (két-foton lézerrel) „tetoválják” a kívánt helyen és alakzatban az élő állatba.

május

– A Harvard Egyetem kutatói új vizsgálati módszert fejlesztettek ki, amely mintegy tizenhárom évvel a betegség kifejlődése előtt képes előre jelezni a rákot.

június

– A nyak és a torok rákos megbetegedéseire utaló genetikai jelzéseket fedeztek fel amerikai kutatók a nyálban és a vérben. A szűrővizsgálatok azt mutatják, hogy a nyál genetikai elemzése a legjobb módszer a szájüregi rák felfedezésére, a vérben lévő daganatos DNS hatékonyabb lehet a torokban keletkező rosszindulatú daganatok kiszűrésére.

október

– A gyógyászatban felhasználható, fontos szerves anyagot, epszilon-viniferint találtak a szőlő gyökerében a Pannon Egyetem kutatói. Ez a rezveratrol dimer az antidepresszáns gyógyszerek készítésében, a daganatos májbetegségek kezelésében és a bőr UV-sugárzás okozta károsodástól való védelmében is fontos szerepet játszik.

november

– Amerikai szakemberek először azonosítottak parazita daganatos sejtjei által okozott rákos megbetegedést embernél, a féregparazita rákja terjedt át az emberre. (A 41 évesen elhunyt beteg HIV-pozitív volt, így a tüdő- és nyirokmirigyrák kifejlődésében immunrendszerének meggyengülése is szerepet játszhatott.)

PALEONTOLÓGIA

január

– Delfinszerű tengeri hüllő 170 millió éves maradványait fedezték fel a skóciai Skye szigetén. A 4,3 méter testhosszúságú halgyík a jura időszakban élt, halakkal és tintahalakkal táplálkozott.

április

– Vegetáriánus volt a félelmetes Tyrannosaurus rex (zsarnokgyík) unokatestvére, a „mindössze” 3 méteres Chileosaurus diegosuarezi dinoszaurusz, amely 145 millió éve, a jura időszak végén élt a mai Dél-Amerikában

június

– „Pokolfajzat” dinoszaurusz maradványait tárták fel Kanadában, Alberta államban. A 68 millió évvel ezelőtt élt növényevő koponyája épségben maradt fenn: apró orrszarvai és nagy orrszarva volt, hatalmas, pajzsszerű nyakfodrát hét három- és ötszögletű tüske szegélyezte.

– Hatalmas, négy lábon járkáló denevér kövületét fedezték fel Új-Zélandon. Az eddig ismeretlen fajhoz tartozó egyed 16 millió évvel ezelőtt élt.

július

– A sisakos baziliszkusz 48 millió éves fosszíliáját tárták fel az Egyesült Államokban, Wyoming államban. A vízen járási képesség alapján Jézus-gyíknak is nevezett hüllő a Corytophanidae család tagja volt.

október

– Legalább három, még a tojásban vagy röviddel a kikelés után elpusztult dinoszaurusz csontvázát fedezték fel a mongóliai Góbi sivatag „sárkánytemető” néven közismert térségében. A Saurolophus angustirostris, más néven fejdíszes gyík nagytestű növényevő dinoszaurusz volt, hossza a tizenkét métert, súlya a két tonnát is elérte.

KÉZIRATOK, KÖNYVEK, KOTTÁK

február

– Vivaldi első, elveszettnek hitt zeneművének kéziratára találtak rá egy német könyvtárban.

május

– Egy brit filológus egy négyszáz éves növénytani könyv címlapját díszítő metszeten azonosította Shakespeare mindeddig egyetlen olyan hiteles portréját, amely még a drámaíró életében készült. A metszet 33 évesen, élete virágában ábrázolja a bárdot, amikor már megírta a Szentivánéji álom című vígjátékát, de még nem fogott hozzá a Hamlethez.

július

– A kumráni tekercsek után a legrégebbi fennmaradt bibliai részletet rejtette az izraeli Ejn Gediben talált ezerötszáz éves, égett tekercsmaradvány, amelyet CT-vizsgálattal fejtettek meg. A Kr. u. 6. században keletkezett tekercs Mózes harmadik könyvének kezdő szakaszait tartalmazza.

szeptember

– Igor Sztravinszkij orosz zeneszerző fontos fiatalkori művére bukkantak a szentpétervári Konzervatórium kéziratai között. A Chant Funebre című gyászdalt Sztravinszkij Rimszkij-Korszakov halálára komponálta 1908-ban.

RÉGÉSZETI ANTROPOLÓGIA

március

– Kétezer brit emberen végzett DNS-vizsgálat igazolta, hogy a kelták nem alkotnak egyetlen, jól elhatárolható népcsoportot Nagy-Britanniában. Az eredmények szerint a Brit-szigeteket 1500 éve meghódító angolszászok nem irtották ki az őslakosokat, inkább keveredtek velük a századok során.

május

– Az ember családfájának eddig ismeretlen tagját képviselik azok az állkapocscsont- és fogkövületek, amelyekre az etiópiai Afar-földön bukkantak. Az australopithecus deyiremedának elnevezett faj mintegy 3,3-3,5 millió évvel ezelőtt élt.

RÉGÉSZET

január

– Az eddig ismeretlen, 4500 évvel ezelőtt uralkodó III. Hentkauesz egyiptomi királyné sírját fedezték fel cseh régészek Kairótól délnyugatra, az ókori Memphisz nekropoliszában.

március

– Teljesen épen maradt 2200 éves számszeríjat és íjtartót találtak a kínai régészek a világhírű hsziani agyaghadsereg feltárási munkálatai közben. A másfél méter hosszú, 130 centiméter magas íjnak csaknem kétszer olyan ereje lehetett, mint egy átlagos gépkarabélynak.

május

– A római korból származó bronz törvénytáblát tártak fel Szőnyben, az egykori Brigetio területén. A táblán megörökített rendelkezéseket meghozó Philippus Arabs császár (244–249) 80 törvénye közül csupán kettő maradt fent feliratos formában.

július

– Huszonnégy új, csak a levegőből látható vonalat találtak a perui Nazca-fennsíkon japán régészek. A Kr. e. 400 és 200 között keletkezett geoglifák egyike egy lámát ábrázol.

augusztus

– Nagy valószínűséggel I. Géza király sírhelyét találták meg a középkori váci székesegyház feltárása során. Az 1074 és 1077 között uralkodott Árpád-házi királyhoz köthető temetkezési hely – az írott forrásoknak megfelelően – a hajdani középkori székesegyház hossztengelyében, az épület közepén helyezkedett el.

október

– Huszonkét, legalább 2500 éves hajóroncsra bukkantak régészek az égei-tengeri Fúrni görög szigetnél. Három hajónak olyan páratlan gazdag rakománya van, amilyet még sohasem találtak a Földközi-tenger mélyén.

november

– Luxorban megkezdték a radarvizsgálatokat, amelyek megerősíthetik az elméletet, amely szerint Nofertiti egyiptomi királyné a gyermekfáraó Tutanhamon sírjának egyik fala mögött nyugszik.

december

– Ezékiás júdai király (Kr. e. 727–698) pecsétjét találták meg Jeruzsálemben, a Templomhegy mellett. A mindössze 9,7 milliméter hosszú és 8,6 milliméter széles pecsétnyomót a papirusztekercset lezáró, 3 milliméter vastag agyagba nyomták bele 2700 évvel ezelőtt.

– A San José spanyol gálya maradványaira bukkantak Kolumbia karib-tengeri partjainál búvárrégészek. A legendás kincseket szállító vitorlás 1708. június 8-án süllyedt el, brit hadihajók elől menekülve. A bogotái kormány államtitoknak minősítette a roncs helyét, mert az legalább 4 milliárd dollár értékű aranypénzt és drágakövet rejt.

– I. Szulejmán szultán síremlékének (türbéjének) maradványait fedezhették fel magyar tudósok Szigetvár mellett, a turbéki szőlőhegyen – jelentették be. Most először tárták fel egy török alapítású magyarországi település maradványait.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!