Bálint András bársonyos átmenetet remél a Radnóti Színház átadásakor

radnoti-balint-andras-estje-original-58166

Megvalósult az az értelmiségi kamaraszínház, polgári művészszínház, amelyet eredetileg elképzelt, a Radnóti Színház megtalálta helyét és közönségét – erről is beszélt Bálint András, aki 30 év után január végén távozik az intézmény éléről.

Az elmúlt 30 évben mintegy 150 darabot mutattak be. A színház emblematikus előadásai között a Csehov- és Ibsen-darabok, az irodalmi és önálló estek szerepeltek. Januárban könyv is megjelenik a Radnóti Színház elmúlt 30 évéről.

A kezdetekkor az akkori gyakorlattól eltérően az igazgatói posztot pályázat útján nyerte el, akkor már 20 éves színészi múlt állt mögötte és izgalmasnak látszott más színházi feladattal is foglalkozni.

Az elmúlt időszak fontos rendezői között az első pillanattól máig a színházban alkotó Valló Péter főrendező mellett Gothár Péter és Zsótér Sándor nevét emelte ki.

Megfordult itt ebben a 30 évben a magyar színházművészet színe-java.

A színháznak a maihoz hasonlóan 13-15 tagú társulata volt, amely azonban sokat változott.

Ez természetes, mert a Radnóti mégiscsak egy kicsi színház, és bár jó az intim jelleg, egy színész szeret időnként nagyobb térben megmutatkozni.

A Radnóti Színházban nagy látványosságot, csoportos mozgásokat megvalósítani nem lehet, ehelyett az intimitás megteremtése és a beszéd a fontos.

Mindig fontos volt számomra az elhangzó irodalmi szöveg. Az eredeti magyar szöveg vagy a nagyon jó minőségű fordítás. A Lear királyt Nádasdy Ádám, a Karamazov testvéreket Morcsányi Géza fordításában mutattuk be, Carlo Gozzi Turandot című művét pedig Térey János fordítja a színház számára.

A 30 év kiemelkedő előadásai között Ibsen Nóráját, Jordán Tamás József Attila-előadását, Csehov Ványa bácsiját, Plautus A hetvenkedő katona, Gogol Háztűznéző és Gozzi A szarvaskirály című művét említette.

Nagyon sok kortárs magyar drámát mutattak be, köztük Hamvai Kornél, Darvasi László, Spiró György, Kárpáti Péter darabját. A századforduló polgári Magyarországának alkotói közül Füst Milán, Molnár Ferenc, Szép Ernő és Barta Lajos művei szerepeltek.

A fővárosi fenntartású színház vezetője a politikusokkal való viszonyáról elmondta: elfogadták, hogy a Radnóti Színház minőségi hely, egy olyan érték, amelyet nem kell bántani.

Nem volt különösebb bajom a politikusokkal. A Nemzeti Színház, az egy másik történet.

Megpályázta a Nemzeti vezetését 1997-ben, és megnyerte a pályázatot az Erzsébet téri színházra, amely azonban a kormányváltás után nem épült fel. A döntés akkor fájdalmas volt számára.

Arról, hogy az általa elképzelt terveket sikerült-e megvalósítania, azt mondta: az értelmiségi kamaraszínház, polgári művészszínház megvalósult, a színház megtalálta helyét és közönségét.

Arra a kérdésre, hogy mi a jó színház titka, úgy válaszolt: a műsorkészítésnek számos szempontja van, sokféle rendezőt hívott a színházba és természetesen mindig a legjobb előadást akarják létrehozni.

A 230 ülőhelyes színházat évente mintegy 50 ezer néző látogatja, baráti köre, székvásárlói vannak, a nézőtér átépítésekor 160 széket eladtak. A diákokkal folyamatos kapcsolatot tartanak, színházpedagógiai programot működtetnek.

A változtatás lehetséges irányáról szólva elmondta: amint a februártól a Radnótit vezető Kováts Adél is hangsúlyozta, fiatalítani kell a színházat. Eddig is jöttek új tehetségek: tavaly Horváth Csaba, az idén Juronics Tamás és Szikszai Rémusz is bekapcsolódik rendezőként a színház munkájába.

Karácsony előtt mutatták be Valló Péter rendezésében Miroslav Krleza A Glembay ház című darabját, amelyben az apa szerepét játssza. A következő bemutató a 18. századi olasz szerző, Carlo Gozzi Turandot című műve lesz Juronics Tamás rendezésében, Petrik Andrea címszereplésével. Az évad végén, májusban Szikszai Rémusz rendez, de hogy mit és kikkel, azt már Kováts Adéllal döntik el.

Bársonyos átmenetet képzelek. Konfliktusmentest, olajozottat, szakszerűt. Nem féltékenységgel, pazarlással, irigységgel és haragszom ráddal terheltet, amilyen nagyon sok volt. Ennek a színészek és a közönség látta kárát.

Kováts Adélt alkalmasnak érzi a színház vezetésére; ismeri a színházat, a társulat kedveli őt, vannak új tervei. Az új igazgató frissíteni is akar amellett, hogy a társulat döntő többségét továbbviszi.

Hogy mi lesz a jövőben? Ha hívnak máshova, megyek szívesen, akár rendezni is. A Radnóti további életében színészként veszek részt, hivatalos tanácsadó biztosan nem leszek. Ha tanácsot kérnek, akkor adok. De csak ha kérnek.

 



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!