+ Irodalom

Mit gondol a magyar író ma, ha azt mondom: Erdély?

erdély

A kegytemplomtól kőhajításnyira, a vendéglő / teraszán / magyarországi turistacsoport. Férfiak / és nők / vegyesen. / Söröznek, kávéznak, üdítőznek. / És hangoskodnak. Ha románok / volnának, talán / halkabban beszélnének. – írja Fekete Vince.

Erdély-szám az Esőben

erdélyA decemberi szám (2015/4) Markó Béla versével nyitja Az erdőn túli ország c. blokkot, majd Háy Jánostól közli az Élet és Irodalomban nemrég megjelent esszérészletének (Adjátok vissza! De mit?) teljes változatát, valamint verseket Balázs Imre Józseftől, Balla Zsófiától, Demény Pétertől, Fekete Vincétől, illetve novellát, regényrészletet, egyéb kisprózát Csender Leventétől, Gálfalvi Györgytől, Márton Evelintől, Tamás Kincsőtől, Vida Gábortól, drámát pedig Székely Csabától.

Egy másik összeállítás Molnár H. Magor Óda c. hosszúversével kezdődik, majd Aczél Géza, Barta Ágnes, Darvasi László, Filip Tamás, Nyilas Atilla versei és prózái olvashatók, illetve az először publikáló Bordás Mátéé, valamint Ferdinandy György írójegyzete (E)migránsok címmel.

A kritikarovatban Karádi Zsolt Markó Béla – Részegh Botond Passiójáték, Szarka Klára pedig Potozky László Éles c. könyvét méltatja, Fekete Marianna az Isten. Haza. Csal. c. Darvasi László-novelláskötetet recenzálja, Lapis József Jenei Gyula Mintha ugyanaz, Mohácsi Balázs pedig Toroczkay András A labirintusból haza c. verseskötetéről ír.

A lapszámot Részegh Botond Fejek c. grafikasorozatából vett képek színesítik.

Fekete Vince

Édes Erdély A, B, C

Ferenczes Istvánnak

A. A kegytemplomtól kőhajításnyira, a vendéglő
teraszán
magyarországi turistacsoport. Férfiak
és nők
vegyesen.
Söröznek, kávéznak, üdítőznek.
És hangoskodnak. Ha románok
volnának, talán
halkabban beszélnének. Itt. Mert az ő országuk,
az ő hazájuk, de mégis, soha nem lehet tudni
ezekkel a helyiekkel. „Ők” viszont
„itthon” vannak. Ez az ország az övék is.
Volt…
Valamikor. Ők tehát ide hazajöttek,
visszajöttek. Az egész teraszon, de a terasz környékén is,
talán még a templom közelében is hallani lehet
az egymást túllicitáló, túlkiabáló, egymást túlhangoskodó
beszédeiket. Meglátogathatták a csíksomlyói Szűzanya
kegytemplomát, felmentek a falépcsőkön Mária lábához is,
imádkozhattak, zsebkendőikkel megtörülgették a Szűzanya
lábát, s mielőtt kigyalogolnának
a csíksomlyói nyeregbe, megpihentek,
erőt gyűjtöttek, egy-két sörrel, üdítővel felfrissítették
a testüket a kálváriára való kimászás előtt.

A B és C verziót az ESŐben olvashatjátok, amit a folyóirat honlapján tudtok megrendelni.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top