+ Képzőművészet

Szerszámosládában, szemeteszsákban, koporsóban csempészte ki a gyerekeket Irena Sendler ápolónő

Irena Sendler szerszámosládába, ruhás- és szemeteszsákokba, dobozokba, kerekes bőröndökbe, koporsókba bújtatva 2500 gyereket mentett ki a varsói gettóból. A lengyelországi Cieszynben különleges freskóval tisztelegnek az emléke előtt.

Náci plakát, amely halállal fenyeget minden lengyelt, aki zsidót bújtat

Náci plakát, amely halállal fenyeget minden lengyelt, aki zsidót bújtat

A zsidók bárminemű segítését azonnali főbelövéssel büntették a nácik; mintegy 700 embert öltek meg ezért. Jolantát 1943-ban – egy férfi feljelentése alapján – utolérte a Gestapo. Letartóztatták, a hírhedt varsói Pawiak börtönbe vitték, amelyet a nácik szinte koncentrációs táborrá változtattak. Irenát brutálisan megkínozták, és halálra ítélték. Vallatója egy lengyelül tökéletesen beszélő fiatal német nő volt.

Amikor Irena megtagadta, hogy felfedje a Zegota hálózat tagjait és működését, a nő eltörte a kezeit és a lábait.

Mivel a kínvallatásokkal sem tudták megtörni, a Gestapo – hogy példát statuáljon – Varsó-szerte kiragasztotta Irena fotóját azzal a felirattal, hogy halálra ítélték, és a börtönből hamarosan egy erdőbe viszik, hogy kivégezzék. A földalatti mozgalom aktivistái a plakátok révén értesültek a nácik szándékáról, és hatalmas kenőpénzzel megvesztegették a kivégzőosztag vezetőjét, hogy csak ,,papíron” lőjék agyon Irenát. A németek felvették a nevét a kivégzettek listájára, de – eszméletlenül, összetört kézzel, lábbal – életben hagyták az erdőben. 1943 májusában a nácik felgyújtották a varsói gettót. Maradék lakói meghaltak, vagy Auschwitz-Birkenauba deportálták őket, így már azok a németek is elhihették, hogy Irena odaveszett, akik addig gyanakodtak volna.

Irena fája Jeruzsálemben

Irena fája Jeruzsálemben

Irena a háború végéig hamis iratokkal, bujkálva élt, ugyanúgy, mint a pártfogoltjai. De folytatta a zsidó gyerekek segítését. A háború után kiásta az adataikat rejtő üvegeket, és a zsidó egyház képviselőinek segítségével megpróbálta megkeresni a gyerekeket, hogy visszatérhessenek a szüleikhez. De kiderült: majdnem az összes szülő a holokauszt áldozata lett. Az elárvult gyerekek közül sokan annál a családnál maradtak, amely befogadta őket, és az igazi szüleikre már nem is emlékeztek, hiszen csecsemőként menekültek ki a nácik karmai közül. Mintegy 500 gyermeket Izraelbe vitt a Żegota, hogy új életet kezdjenek. További 500-nak nyoma veszett, a háború után szétszéledtek, valahol Lengyelországban vagy a világ más pontján éltek, és feladták a zsidó identitásukat, vagy talán nem is voltak tisztában a múltjukkal.

A háború utáni, kommunista vezetés alatt álló Lengyelországban Irena hősies tetteit nem tették közzé, sőt az antiszemita rezsim rosszallóan tekintett rá, amiért rokonszenvezett a zsidókkal.

De amikor egykori pártfogoltjai felnőttek, tettei nem maradhattak többé titokban.

Irena a megmentettjei körében 2005-ben

Irena a megmentettjei körében 2005-ben

1965-ben Sendler Izraeltől megkapta a Világ Igaza címet, és fát ültettek a tiszteletére. A lengyel kormány nem engedte az Ígéret Földjére utazni, így a kitüntetést csak 18 évvel később, 1983-ban vehette át.

Története hosszú időre feledésbe merült, mígnem 1999-ben négy amerikai lány megtörte a csendet. A kansasi diákok témát kerestek egy történelemversenyre, és a tanáruk adott nekik egy rövid szöveget Sendlerről. Azt kérte, hogy írjanak egy esszét Egy másik Schindler címmel. A tanár kételkedett a megmentett gyerekek számában. Végtére is senki nem hallott erről a nőről, és a híres Schindler is csak 1000 zsidót mentett meg, mondta.  250 gyerek valószínűbb, mint 2500. A lányok kutatni kezdtek Irena Sendler után, és nagy örömükre kiderült, hogy még életben van. Felvették vele a kapcsolatot. 2006-ban kansasi egyetemisták színdarabot írtak és adtak elő Irena életéről, amely az Élet egy üvegben címet kapta. Ebből később film készült Irena Sendler – Bátor szív címmel. Irenát ekkor ismerte meg a nagyvilág.

Irena egy kansasi diáklánnyal

Irena egy kansasi diáklánnyal

2003-ban II. János Pál pápa személyes levélben köszönte meg Irenának a háborúban nyújtott segítségét, majd megkapta a Fehér Sas-rendet, amely Lengyelország legmagasabb civil kitüntetése, továbbá Washingtonban, az Amerikai Lengyel Kulturális Centrumban Jan Karski-díjat adományoztak neki bátorságáért és jó szívéért. Ugyanebben az évben

Nobel-békedíjra jelölték, de nem ő, hanem Al Gore kapta meg.

2007 március 14-én kitüntette Lengyelország szenátusa. 97 évesen már nem volt olyan egészségi állapotban, hogy átvehesse a díját, helyette egy levelet írt, amelyet az egykor általa csecsemőként megmentett Elżbieta Ficowska vitt el. 2007. április 11-én, a legidősebb kitüntetettként, a Mosolyrend lovagjává ütötték.

Mary Skinner amerikai filmrendező dokumentumfilmet készített Jolantáról Irena Sendler, mindannyiunk anyja nevében címmel. A filmet főleg Lengyelországban, helyi operatőrökkel, Andrzej Wolffal és Sławomir Grunberggel forgatták, bemutatva számos helyszínt: Irena háború alatti szállását, a Żegota székhelyeit, Varsó csatornáit, a Gestapo székhelyét, illetve a Pawiak börtönt. Ez az első nem lengyelek által készített dokumentumfilm, amely Irena Sendler igaz történetét és a nők merész ,,összeesküvését” mutatja be. Skinner több mint 70 órányi interjút vett fel, 4 évet töltött archívumok tanulmányozásával, történészekkel és szemtanúkkal értekezett, hogy minél hitelesebb munkát készíthessen.

Irena 2005-ben

Irena 2005-ben

Bár a gyerekek csak Jolantaként ismerték Irenát, amint nyilvánosságra került a története, egyre-másra kapta a hívásokat:

‘Emlékszem az arcodra! Te vittél ki a gettóból!’

Irena Sendler 2008. május 12-én hunyt el. Életének utolsó éveit kerekes székben töltötte – sosem gyógyult fel teljesen a Gestapo kínzásából. Néhány hónappal a halála előtt egy ABC News-interjúban azt mondta:

A második világháború után úgy tűnt, hogy az emberiség megértett valamit, és soha többé nem történnek ilyen szörnyűségek. De az emberiség semmit sem értett meg. A vallási, törzsi, nemzeti háborúk folytatódnak. A világ továbbra is tengernyi vérben úszik. A szeretet, a tolerancia és az alázat azonban  jobbá teheti.

A varsói sarki bolt, ahol a pincében rejtegették a gyerekeket, valamit az almafa, amely alatt az adataikkal teli üvegeket elásták, áll még. Mostantól Cieszyn is hirdeti az igaz és bátor szívű asszony tettét: „Aki megment egy életet, az egész világot menti meg.” A Gonosz legyőzhető.

Oldalak: 1 2

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Krisztina Katura

    2015-11-22 - 20:31

    „Aki megment egy életet, az egész világot menti meg.” és Irena Sendler gyerekeket mentett meg s nem akár milyen körülmények között . . . nagyon tisztelem. Ritka ember ez az Irena Sendler, le a kalappal előtte! Igazán meg érdemelte volna a Nobel-békedíjat. . .

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top