+ Interjú

Szabó Mátyás Péter: Chaten máshogy beszélsz a tabukról

szabó mátyás péter

Szabó Mátyás Péter két egészen különböző produkciót próbál párhuzamosan. A rengeteg embert mozgató Ózt a Vígszínházban és az egyszemélyes Jónás könyvét a Bethlen Téri Színházban. Interjú.

Életre kelteni Ózt és a hit árnyait

Szabó Mátyás Péter két egészen különböző produkciót próbál párhuzamosan. A rengeteg embert mozgató Ózt a Vígszínházban és az egyszemélyes Jónás könyvét a Bethlen Téri Színházban. Előbbi egy zenés mesejáték felnőtteknek és gyerekeknek, utóbbi a digitális technika és fizikai színház fúzióját kutatja.

Marton László rendezésében próbálom az Ózt. Első körben bábozni hívtak, aztán kiderült nagyon hamar, hogy vissza kell nyúlnom a cirkuszi múltamhoz is, onnan is használok tudást. Nagy volumenű produkció lesz, jó látni hogyan működik egy összetett rendszer, sok háttérmunkával. Az a legnagyobb kihívás benne, hogy minden a megfelelő helyen és időben történjen meg.

Milyen jelenetekben tűnsz fel?

Amikor Dorothy bekerül a mese világába, elsőként Manóországba érkezik, ahol a manókat bábokkal jelenítjük meg. Később egy hatalmas almafa vagyok, gólyalábon, itt szövegem is van. A legizgalmasabb feladat viszont Óz megjelenése, aki egy négy és fél méter magas marionett báb. A zsinórpadlásról, kihevederezve mozgatjuk a rendkívül robosztus figurát. Négyen csináljuk, mindannyian életünkben először, most próbálunk ilyesmit. Nem is annyira bábművészet ez, hanem egyfajta koreográfia. Négyünknek nagyon összhangban kell mozogni, ujjnyi vastag köteleket mozgatva a világítási hídról néha derékig kihajolva. Az előadásban ezenkívül működünk még, mint Smaragdváros népe is.

Van egy bábos csapat? Kik ők?

Főleg a Budapest Bábszínházból érkeztek a bábosok, de az ország minden pontjáról hívott embereket Ellinger Edina. Őt kérte fel Marton László, hogy a bábos részeket rendezze meg. Köztük ez egy folyamatos kommunikáció, hogy a Tanár úr mit szeretne látni, aztán Edina velünk, a tizenkét fős csapattal közösen, műhelymunkában kidolgozza ezeket a részeket. Egyszerre hét bábos van színpadon. Nagyon érdekes, mert bár mindenki ismer mindenkit, így egyben még sosem dolgoztunk együtt. Jó csillagzatnak tűnik.

szabó mátyás péter

Szákorssy Zsuzsa

Hogy fogadják a Víg nagyszínpadán a bábozást?

Az elején kicsit tartottam tőle, hogy statisztériaként leszünk kezelve, de hamar partnerként kezdtek el ránk nézni. Például az almafás jelenetben, ahol egy döntött, mozgó forgószínpadon kell gólyalábazni, mindig mondják, hogyha bármi gond van, rögtön szóljunk, első a biztonság. Ha valamit nem lehet megvalósítani, mert veszélyes, szóljunk és megváltoztatják a jelenet menetét. Szilágyi Csengének, aki Dorothy-t játssza újdonság a bábozás, a kutyája Toto sokszor bábként jelenik meg. Nagyon nyitott ő is, és a többi fiatal színész is: Csapó Attila, Wunderlich József, Telekes Péter. Türelmesek, ha egy bábos technikai probléma miatt meg kell állnunk.

A Kriptonit előadása, a Jónás könyve teljesen más típusú munka.

Teljesen más. Szitás Balázzsal ismertük egymást szegről-végről korábban is, de igazán jóba a színművészeti felvételijén lettünk. Mesélt a Jónásról, hogy miket gondol róla, miket lát benne izgalmasnak. Kérdezte a véleményemet, aztán elkezdtünk kijárni a Városligetbe és hosszan beszélgettünk a szövegről, a problémákról. Amikor kiderült, hogy a kettőnk véleménye közelít egymáshoz, akkor úgy döntöttünk, hogy kezdjük el próbálni és csináljunk ebből egy előadást.

A koncepció is közösen alakult ki?

Balázs már nagyon régóta foglalkozik a Jónás könyvével, évek óta szeretné megrendezni. Volt is egy korábbi koncepciója, amire hoztam ötleteket, a digitális térbe való helyezést, az önmagunk digitális térbe helyezését, az arcunk elé húzott monitorokat, minden élethelyzetben. Ennek mentén kezdtünk el közösen gondolkozni.

Mesélsz még egy kicsit erről? A digitális kor és a Jónás kapcsolatáról?

A bibliai történet és Babits szövege is arról szól, hogy van egy próféta, Jónás, aki ezt a prófétai hitvallást, prófétai én tudatot eltolja magától. Önmaga beteljesítése ellen és Isten ellen is küzd. A történet arról szól, hogyan jut el oda egy külső, isteni hatásra, hogy a rendszer részévé válik. Megtanítja lázadni a rendszer önmaga ellen, de mégis belekerül. Ezt szeretnék a saját nyelvünkön elmondani.

A mostani 20 és 30 közöttiek érdekes váltógeneráció. Kölyök korunkban még vezetékes telefonon megbeszéltük, hogy ötkor a téren találkozunk, és ha fél hatkor a haver még nem volt sehol, akkor vártunk rá tovább. Most meg öt óra öt perckor csörgünk, smst írunk, hogy merre jár. Ma már nem muszáj pontosan érkeznem, hiszen csak dobok egy üzenetet vagy felhívom. Már nem járunk le a térre focizni, a szobában nyomkodjuk a billentyűzetet. Elértük, hogy a számítógép és a mobiltelefon létszükségletté váljon. És nem csak a szórakozásról beszélek. A gépen nézem meg, mikor vannak óráim, hogy mikor indul a vonatom, hogy milyen hírek történtek ma. Ez egy művi és mesterkélt világ, mint a facebook is. Kialakítunk magunkról egy profilt, ami nem mi vagyunk. Az emberek közötti kommunikáció sem közvetlen már. Írunk egymásnak, késleltetve reagálunk. Vagy valós időben, de mimika és hangsúlyok nélkül. Például chaten. Úgy egészen máshogy beszélsz a világról. Akár a hitről is. Máshogy beszélsz a tabukról, kimondasz olyan mondatokat, amiket az életben nem mondanál ki, mert elárulna az arcod.

szabó mátyás péter

Görgényi Gábor fotója

Önmagát generáló folyamat ez, aminek lassan elérünk a végére. Ennek a világára fordítottuk le a Jónás könyvét. Hogyan lesz az egyszerű ember Jónás, hogyan lesz a rendszer ellensége és aztán hogyan kerül bele mégis a rendszerbe. A rendszerbe, amire tekinthetünk szörnyként, ami zsinóron rángat minket, vagy nézhetjük pozitív előjellel is.

A hit és digitális világ viszonya izgalmas kérdés.

A közvetlen Isten-értelmezést, Biblia-értelmezést szeretnénk kihagyni a műből. Közvetetten persze lehetetlen, hiszen bele van kódolva, de ami igazán érdekelt minket, az a prófétai szerep és az attól való elfordulás. A felelősség áttolás. Hogy a hétköznapi életben hogyan fordítom el az arcomat, amikor egy problémát látok. Ezer okot találunk ki ott hirtelen, és ezer ok van már a fejünkben, amivel megindokoljuk, hogy az miért nem az én felelősségem. Ezt mondja Jónás is: Ez „…az Isten gondja és nem az enyém”.

A hit egy értelmezés szerint azt jelenti, hogy tartom magam bizonyos értékekhez. Ez a hétköznapi életemben kell, hogy megnyilvánuljon. Nem a kereszténységre vagy a buddhizmusra gondolok, hanem egy olyan értékrendre, amit a családomból, önmagamból hozok. Viszont az értékrend, ami a család közösségében működik, nem biztos, hogy a baráti közösségben vagy a munkahelyi közösségben szintén működni fog. Hajlamosak vagyunk ilyenkor arra, hogy a könnyebb ellenállás felé mozduljunk és zárójelbe tegyük az értékeket.

A zárójelbe tevés mellett hajlamosak vagyunk pátosszal beszélni az értékrendekről, hitről. Magánbeszélgetésekben és a médiában is. A középutat keresi az előadás?

A probléma megmutatása a célunk. „Itt ültök, nézitek, nem tudjátok elfordítani a fejeteket.” Nem válaszokat és megoldásokat szeretnénk adni, hanem a létező problémára szeretnénk ráirányítani a figyelmet, kérdéseket feltenni róla.

Mi a közös és miben különbözik a két próbafolyamat?

Mind a két helyen mindennek megfelelő helyen és jó időben kell lennie. Minden színház komplex rendszer, amiben fontos a pontosság. A Vígben sok emberrel dolgozom együtt, egy klasszikus formában. A Jónás könyvében pedig nagy kihívás lesz ötven percig egyedül színpadon lenni, beosztani az energiákat, végig fenntartani a feszültséget. Izgalmas lesz életet adni a vetített képnek, mert bár látom a sziluettet és hallom a hangot, az akkor kel életre, ha én úgy viszonyulok hozzá. Ez nagyon hasonlít a bábozáshoz.

Hodászi Ádám

Óz, a csodák csodája – bemutató október 31. Vígszínház
Jónás könyve – bemutató november 5. Bethlen Téri Színház

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top