+ Irodalom

Elhunyt Adonyi Nagy Mária

adonyi nagy mária

Elhunyt Adonyi Nagy Mária, költő, újságíró, műfordító. A halálról ezeket a sorokat vetette papírra első kötetében: Hívom ezt a végső könyörgést,/ hívom, az aljból emeljen fel, / már minden mozdulatod szökik,/ szövetkezik a végtelennel.

  • adonyi nagy mária
  • adonyi nagy mária

Elhunyt Adonyi Nagy Mária, költő, újságíró, műfordító. A halálról ezeket a sorokat vetette papírra első kötetében: Hívom ezt a végső könyörgést,/ hívom, az aljból emeljen fel, / már minden mozdulatod szökik,/ szövetkezik a végtelennel.

Adonyi Nagy Mária Éradonyban született 1951. október 6-án. A székelyhídi és a nagyváradi 3-as számú (ma Ady Endre) gimnáziumban tanult, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, magyar–német szakon szerzett diplomát 1974-ben. Három évig Szatmárnémetiben tanított, ezt követően egy évig munkanélküli volt, 1978-tól Bukarestben a Munkásélet, 1979-től 1989 végéig A Hét belső munkatársa. 1989. december 22–23-án egyedüli magyar újságíróként járt azokon a bukaresti utcákon, ahol lőttek.

Tapasztalatairól, a forradalom furfangos ellopásáról később a Terrorizmus című sorozatában számolt be a Valóság hasábjain. 1990–1992 között a bukaresti Romániai Magyar Szó, majd a Valóság szerkesztője, 1992–1995 között a nagyváradi Erdélyi Napló szerkesztője, főszerkesztő-helyettese. 1996-ban az Erdélyi Híradó könyvkiadó részlegének főszerkesztője, majd a Scripta Kiadó szerkesztője, közreműködött a Romániai magyar ki kicsoda, 1997 szerkesztésében. Nagyváradi munkalehetőségeinek végleges megszűnése után Budapestre települt át, a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának olvasószerkesztője lett.

Irodalmi pályáját versekkel, kritikákkal az Utunkban kezdte 1969-ben. Bár első kötetének anyagát 1974-ben leadta a kiadónak, az csak 1978-ban jelenhetett meg a cenzúra többszörös rostálása miatt Emlék jelen időben címmel. Második kötete, az Állatövi jegyek 1982-ben jelent meg. Szerepelt a Varázslataink (1974) és a Kimaradt szó (1979) antológiákban, később a Bábel tornyán c. Echinox-antológiában (1983), a Magyar költőnők antológiája (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1997), az Álmok szállodája: erdélyi magyar költők, 1918–2000 c. antológiában (Kolozsvár, 2002), majd a 111 vers erdélyi költőnőktől c. gyűjteményes kötetben (Kolozsvár, 2006). Képtelennek tetsző, de a valóság áramaiból fölbukkanó képzettársításai kozmikus látást és léttudatot kapcsolnak költészetéhez.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top