+ Film

Egymást segítve menekültek meg a vándorszínészek

Vándorszínészek

Sándor Pál: Nem hiszem, hogy Európában sok olyan hely van, ahol az ember – mint producer és mint rendező is – ilyen körülmények között tudna dolgozni

Vándorszínészek címmel forgatja új filmjét Sándor Pál: az 1800-as évek első felében játszódó kosztümös road movie egy színtársulat utazásának humorral és iróniával átszőtt története.

A Bohóc a falon, a Régi idők focija, a Ripacsok, a Szerencsés Dániel és a Miss Arizóna című alkotások rendezőjének új filmje a tervek szerint jövő ősszel lesz látható a mozikban. A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával fejlesztett forgatókönyvet Sándor Pál, Szekér András és Péterfy Gergely írta. A Vándorszínészek gyártását több mint 547 millió forinttal támogatja a filmalap.

Az alkotás budapesti forgatásán többször is a víz alá került a Vándorszínészek szereplőgárdája: Mohai Tamás, Martinovics Dorina, Gáspár Sándor, Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter, ifj. Vidnyánszky Attila, Gonzales Jázmin és Végh Péter is csuromvizes lett, amikor a szekér vízbe csúszásának jelenetét rögzítették három kamerával a Mafilm műtermében.

Sándor Pál a forgatás szünetében az MTI-nek elmondta: a vándorszínészek szekerükkel megpróbálnak átkelni egy folyón, belehajtanak a vízbe és egymást mentve megmenekülnek. Az egész történet arról szól, hogy meg tudjuk-e menteni egymást – jegyezte meg. A jelenet nagy részét a Dunában vették fel, a műteremben a víz alatti felvételeken dolgoznak.

Elmondta: a 35. forgatási napnál járnak, még 11 nap van hátra, amelyből nyolc télre marad. Több évszakos filmről van szó, nyári, őszi és téli jelenetekkel, az utóbbiakat reményei szerint novemberben, hóban vehetik fel. A filmet több mint 30 helyszínen forgatják húsz utazással. Az operatőr Garas Dániel.

A témaválasztásról szólva a rendező elmondta: egy súgó naplója alapján írták az 1840-es évek elején játszódó film forgatókönyvét. A történet néhány mániákus, tehetséges emberről szól. Összezárva elindulnak Pest felé, hogy a kőszínházba keveredjenek – ázva-fázva, éhezve, mindent odaadva, egymás között megtapasztalva az árulást, a szerelmet, a barátságot.

Tehát egy kis tehetséges, mániákus közösség emberi mozgása az, ami engem érdekel. Az ugyanolyan volt ezelőtt, mint ma

– jegyezte meg a rendező.

A forgatókönyv csaknem ötéves munka eredménye, eközben producerként egy játék- és egy dokumentumfilmet készített.

Amikor úgy éreztem, hogy most már nem bírok magammal mint filmrendező, akkor leültünk, előbb Szekér Andrással, később Péterfy Gergellyel és megírtuk a forgatókönyvet közösen

– mondta.

Arról szólva, hogy hosszabb kihagyások után mikor kezd új film rendezésébe, úgy fogalmazott: van benne egy nagy edény és amikor ez megtelik érzelemmel, tapasztalattal és összeáll egy történetté, akkor megpróbál belőle filmet csinálni.

Az átkosban ez kétévente volt, most sokkal nagyobb kihagyásokkal történik ez a dolog. Nehezebben ismerem meg ezt a világot, mint amelyikbe beleszülettem

– mondta.

A film támogatásáról azt mondta: annyi pénzt kapott a filmalaptól, amennyiből ezt az alkotást meg tudja csinálni.

Nem hiszem, hogy Európában sok olyan hely van, ahol az ember – mint producer és mint rendező is – ilyen körülmények között tudna dolgozni

– fogalmazott, kiemelve: abszolút minőségi körülmények között, normális módon lehet ma itt filmet készíteni.

Ebben az érában a negyedik filmet csinálom – háromnak producere voltam – és nem történt olyan, hogy a filmcsinálási, rendezői szabadságnak egy másodpercig is bárhol korlátját éreztem volna

– tette hozzá.

Rudolf Péter, aki a filmben a Zengő nevű figurát játssza, az MTI-nek elmondta: Sándor Pál régóta készült erre a filmre és mindig is rájuk – feleségére, Nagy-Kálózy Eszterre és rá – gondolt, mint Zengőre és Zengőnére.

Elmondta: a filmben megjelenő vándorszínésztrupp életének nagy álma, hogy kőszínházba kerüljön és a nyomorúságos életből egy fokkal feljebb lépjen. A társulat különböző nehézségeken keresztül halad célja felé: zuhog az eső, hóban tolják a kocsit, éheznek.

A történet általános és a rendező nem foglalkozik azzal, hogy ez milyen történelmi háttérrel és közegben játszódik, a csapat az érdekes, az emberek

– tette hozzá.

Mint mondta, a filmben a csapaton belüli viszonyok, Zengő feleségéhez való viszonya jelenik meg: a férfi egy pernahajder, visszaél színészi helyzetével, míg aztán egyszer csak bosszút áll rajta Zengőné.

A szerepre való készüléséről elmondta: ez előtt a munka előtt Török Ferenc 1945 című filmjét forgatta, a szerephez szükséges plusz 8 kiló átalakította a habitusát. A két film forgatása között csupán egy nap volt, ezért csak arra törekedtek, hogy a két figurát külcsínben alaposan elválasszák egymástól: míg az első filmben kopaszon, saját bajusszal, ezúttal bajusz nélkül és a fejtetőn kopaszon, alul hosszú hajjal játszik.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top