+ High-tech

Tényleg a gondolatainkból olvasnak majd a gépek?

otthoni IoT

Nem egy egyszerű gép hallgat bennünket, hanem szolgáltatások teljes ökoszisztémája, amelyeket arra fejlesztettek ki, hogy elemezzék a szavainkat, a gesztusainkat. Ezeket az adatokat pedig arra is felhasználhatják a szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, hogy ma még egyelőre elképzelhetetlen mélységben megismerjenek bennünket és szokásainkat. Az eszközök és szolgáltatások hamarosan a gondolatainkból is képesek lesznek olvasni.

A hangvezérléssel működő készülékkel nem csak a kezünk szabadul fel, az egyes készülékek – és a mögöttük álló szolgáltatók – minden eddiginél mélyebben megismerhetnek minket. Veszélyes a tudásuk?

Egyre több olyan hangfelismerő technológia létezik, mint például a Siri, a Cortana, a Jibo, az Alexa vagy a Google erre kifejlesztett megoldása, amelyek képesek megérteni az emberi beszédet, és reagálnak is rá.

Ezzel párhuzamosan többféle olyan eszköz jelenik meg, amelyek futtatják ezeket a technológiákat, és az elkövetkező években várhatóan ugrásszerű lesz a növekedés ezen a területen.

Készülékek, melyek értenek a szóból

Számos előnnyel is jár, ha szóban mondhatjuk meg eszközeinknek is, mit tegyenek, ahelyett, hogy kattintást vagy érintést alkalmaznánk. Egyrészt szabad marad a kezünk, másrészt a hangfelismerő rendszerhez nem kell odamennünk, ha utasítást akarunk neki adni. Egyszerűen, távolról is megmondhatjuk neki, mit tegyen, aztán hagyhatjuk dolgozni.

A szavainkra figyelő rendszerek az otthonainkat, autóinkat, irodáinkat is meg fogják hódítani. Az otthoni IoT (Internet of Things – dolgok internete) technológiák, így például a Google Nest vagy az Amazon Echo ígérete szerint hamarosan úgy irányíthatjuk az otthonunkat, hogy a legtöbb eszközt nem kell kézzel vezérelnünk.

Eladó a magánszféránk?

Az előnyök számbavétele mellett elkerülhetetlen kérdés: kihez is beszélünk pontosan? Ugyanis természetesen nem egy egyszerű gép hallgat bennünket, hanem szolgáltatások teljes ökoszisztémája, amelyeket arra fejlesztettek ki, hogy elemezzék a szavainkat, a gesztusainkat. Ezek az adatokat pedig arra is felhasználhatják a szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, hogy ma még egyelőre elképzelhetetlen mélységben megismerjenek bennünket és szokásainkat. Az eszközök és szolgáltatások hamarosan a gondolatainkból is képesek lesznek olvasni.

Már most hozzászoktunk, hogy a technológia rengeteget tud rólunk. A netes rádiók lejátszási listákat állítanak össze nekünk, weboldalak minket érdeklő témákat, esetleg termékeket ajánlanak online viselkedésünk alapján. A jövőben pedig azt sem kell megmondanunk a tévénknek, melyik csatornát akarjuk nézni, mivel az okosotthonunk magától javasol nekünk műsort attól függően, amit érzékel. Ehhez figyelembe veszi, milyen hangulatban vagyunk, ki van még velünk a szobában, milyen hangokat észlel, vagy azt, hogy mit szoktunk csinálni az adott napszakban. Mivel mindenre szóban reagálhatunk, a digitális lábnyomunk óriási lesz, hiszen az eszközök minden egyes arcrándulást, szemforgatást vagy elnyomott ásítást csendben elmentenek és elemeznek.

Ki hall minket?

Az egyik legnagyobb aggály, hogy nem tudjuk szabályozni, ki tud belehallgatni ezekbe az interakciókba, és ki fér hozzá a legbelsőbb vágyainkról készült fájlokhoz. Bízhatunk-e benne, hogy ezek az eszközök csak akkor fülelnek, amikor mi is akarjuk? Képesek-e ellenállni a rosszindulatú támadásoknak? Az is kérdés persze, hogy számít-e mindez egyáltalán: ha boldogan megosztjuk ezeket az információkat, kell-e egyáltalán aggódnunk a magánszféránk védelméért?

Az IoT egyre inkább az életünk részévé válik, ezzel együtt pedig el kell fogadnunk, hogy az előnyökért cserébe csökken a kontrollunk és szűkül a magánszféránk. Hozzáférést adunk a gondolatainkhoz – cserébe jobb szolgáltatásokat, testre szabottabb ajánlatokat, olcsóbb szállítást, érdekesebb tévéműsorokat és összességében okosabb otthonokat kapunk. Nem tűnik olyannyira rossz üzletnek, de érdemes utánajárni, hogy milyen adatokat gyűjtenek rólunk, illetve kivel osztják meg őket.

Szakértők szerint az ilyen eszközök esetében is a személyazonosság-alapú biztonsági stratégia lehet eredményes, amelyet a vállalatok számára már most is ajánlanak a legmodernebb fenyegetések kiszűrésére. A megoldás lényege, hogy nem elég a gyanús tevékenységek monitorozása, minden egyes eszközhöz és személyhez külön személyazonosságot kell rendelni a céges infrastruktúrán belül. A különféle aktivitások megfigyelése, ellenőrzése és elemzése során pedig ezeket a személyazonossági információkat is figyelembe kell venni annak mérlegeléséhez, hogy normálisnak vagy gyanúsnak számít-e az adott tevékenység. Így még idő előtt észlelhető, ha egy eszköz vagy egy személy olyan adatot gyűjt, amelyre nem lenne szüksége és jogosultsága, vagy olyan helyre továbbítja, ahova nem kellene.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top