x

Így vadásznak a bálnák a sarki fény alatt – videó

Harald-Albrigtsen

Egy fotós Norvégiában lenyűgöző videofelvételt készített hosszúszárnyú bálnákról, amint az északi fények függönye előtt vadásznak heringre.

A norvég közszolgálati televízió fotósa, Harald Albrigsten felszerelése tesztelése – többek között egy olyan kameráé, amely sötétben is képes éles felvételeket lőni – közben készítette a videofelvételt. A fotósnak már korábban is volt egy olyan videója, amely bejárta a világhálót: abban egy szarvas legelészett az északi fények alatt.

Legutóbbi projektjével kapcsolatban kifejtette, ahogy a felszerelését ellenőrizte, hirtelen feltűnt neki a játékos bálnacsoport az északi fények függönye előtt. Másnap visszatért, hátha közelebb tud merészkedni hozzájuk. Néhány óra múlva már majdnem feladta, de szerencséjére a bálnák visszatértek.

A BBC szerint a videó a Tromsø közeli Kvaløya partjai mentén készült, ami igencsak megfelelő helyszín, hiszen Kvaløya jelentése éppen bálnasziget: nagyon sok bálna érkezik a helyszínre táplálkozni, sütkérezni, játszani.

A pillanat szépsége mellett a videó dokumentálja a hosszúszárnyú bálnák visszatérését – a folyamat csak 3-4 éve indult be – is a norvég vizekbe. A legtöbb cet a Barents-tengerből közvetlenül a karibi térségbe indul, ezért nagyon ritkán figyelhetőek meg Norvégiában.

Fredrik Broms természetvédelmi szakember a ScienceNordic folyóiratnak a jelenséggel kapcsolatban elmondta, a bálnák Tromsø közeli feltűnése teljesen új, élő ember még nem is látta őket a régióban. Visszatérésük egyedülálló lehetőséget nyújt az észak-atlanti hosszúszárnyú bálnák egyébiránt alig ismert északkeleti állományának felmérésére.

Az északi fény, avagy aurora borealis természetes légköri jelenség, nevéből kiindulóan az északi féltekén jellemző. Déli párja az aurora australis. Galileo Galilei olasz csillagász nevezte el két jól ismert mitológiai istenség után. Egyikük Aurora, a római mitológiában a hajnal istennője, a másik pedig Boreas, a görög mitológiában az északi szél istene.

A sarki fények keletkezése a Nap aktivitásának közvetlen hatása. Amikor csillagunk gázfelhőt – koronakidobódás – bocsát ki, az 2-3 nap múltán eléri a Földet, és összeütközik mágneses mezejével. A két természeti erő közötti ütközés töltött részecskék áramlatát hozza létre az égbolton, amelyek „végigfolynak” a sarki régiókban található mágneses vonalak mentén. Ahogy kapcsolatba lépnek a légkörben található nitrogén- és oxigénatomokkal, létrehozzák a sarki fények során észlelt ragyogó színeket.

Bizonyos helyszíneken, úgymint Alaszkában vagy Grönlandon, az északi fények az év legtöbb éjjelén láthatóak.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!