A magyarság eredetének kérdése nem pusztán „belügy”, hanem nemzetközileg is releváns tudományos kérdés – mondta Türk Attila régész, akinek a vezetésével a nyár második felében zajlott le a 3. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíció.
Ugyan a magyarok elődeinek vándorlása csupán egy kis szeletét képezi a mai Moldova, Dnyeszter menti Köztársaság, Ukrajna és Oroszország történetének, mégis fontos ezen országok kutatóinak a kérdés, ezzel pedig élnie kell a magyar tudománynak.
A július 26. és augusztus 19. között lezajlott expedícióban a magyarság korai történetének szakértői, régészek, antropológus, turkológus, archeozoológus és egyetemi hallgatók vettek részt, akik drónt is vittek magukkal a lelőhelyek légi fényképezéséhez. A kutatócsapat a feltárásokon való munka mellett több múzeum régészeti gyűjteményeinek kora középkori leletanyagát is átnézte, valamint szakmai kapcsolatokat épített ki helyi szakemberekkel.
Az elmúlt évtizedben a magyar őstörténethez kapcsolódó kelet-európai régészeti leletek száma örvendetesen megszaporodott, emellett a hazai intézményrendszerben is komoly lendületet vett a téma kutatása – mondta el Türk Attila, hangsúlyozva, hogy a terepi kutatások terén három évtizedes lemaradást kell behozniuk a kérdéssel foglalkozó magyar régészeknek.
A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) létrejött Magyar Őstörténeti Témacsoport, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Régészeti Tanszékén elindult speciális őstörténeti képzés együttműködése révén 2013 óta van lehetőség arra, hogy a magyar régészek olyan kelet-európai ásatásokba kapcsolódjanak be, valamint olyan régészeti kutatások elvégzésére tudjanak buzdítani helyi szakembereket, amelyek hozzájárulnak a magyarság korai történetének feltárásához.
Az 1980-as évek eleje óta nem zajlott valódi terepmunka magyar régészek részvételével az érintett területeken, ezért ideje volt kilépni abból a „passzív hozzáállásból”, amely abból áll, hogy
ülünk Pesten vagy Szegeden az íróasztalnál és várjuk keletről az információkat.
Főleg azért is időszerű ez, mert főleg Ukrajnában, a Dnyeper középső folyása mentén igen gazdag, magyarsághoz köthető leletanyag került elő az elmúlt időszakban, ezzel pedig meglehetősen biztosan állítható, hogy itt feküdt Etelköz.
Mint fogalmazott, az orosz-magyar expedíciók legfontosabb célkitűzése egy olyan modern adatbázis alapjainak lefektetése, amely tartalmazza az Uráltól a Kárpát-medencéig húzódó terület magyarsággal kapcsolatba hozható teljes régészeti leletanyagát.
Ahhoz, hogy újat lehessen mondani a magyar etnogenezisről a régészet segítségével, első lépésként teljes anyaggyűjtésre van szükség
– mondta. A leletek gyakran „kontextusból kiragadott” interpretálása zsákutca volt, amely nagyon súlyos, elsősorban időrendi tévedésekhez vezetett korábban.
Példaként említette, hogy a veszelovói tarsolylemezként számon tartott Volga menti leletet a magyar kutatás automatikusan a honfoglalásnál korábbra datálta, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a magyarok keletről nyugatra irányuló vándorlása miatt a keleten talált tárgyi emlékek kizárólag korábbiak lehetnek a 9. század végénél. Csupán a lelőhely – egy őscseremisz temető – teljes anyagának áttekintésekor derült ki, hogy a helyszínen egyetlen sír sem korábbi a 10. századnál, így a tarsolylemez sem lehet az.
Az adatbázis mielőbbi felépítése azért is nagyon fontos, mert a keleti múzeumok eldugott gyűjteményeiben rengeteg tárgyi emlék megy tönkre, a modern eszközökkel történő részletes dokumentáció nélkül ezek a leletek elveszhetnek a magyar kutatás számára.
Türk Attila az idei expedíció legkomolyabb eredményének azt nevezte, hogy négy új múzeumi gyűjteménnyel és régészeti kutatóközponttal sikerült felvenni a szakmai kapcsolatokat. Fontos helyszín Szamara város környéke, ahol minden valószínűség szerint megtörténhetett a magyar törzsek Volgán való átkelése. Szintén jelentős az izsevszki és az ufai régészeti kutatóközponttal kialakított együttműködés, amelyek lehetővé teszik a rendszerváltozáskor megszakadt tudományos kapcsolatok újjáépítését.
Az expedíció emellett megtekintette a szentpétervári Ermitázs vonatkozó régészeti anyagát, ahol egy olyan, a Kaukázus északi részéről származó régészeti emlékekből álló magángyűjteményről is hírt kaptak, amelynek több darabja meglepő hasonlóságot mutat a honfoglaló magyarok leletanyagával.
Ez persze nem azt jelenti, hogy egyből oda kellene a Kaukázusba rajzolni a magyarokat, de indokolt lenne alaposan áttekinteni a térsége.
A régész arról a többek által már korábban felvetett, de lényegében most formálódó tudományos hipotézisről szólva, amely a magyaroknak az Urál-hegységtől a Kárpát-medencéig tartó vándorlását pár évtized hosszúságúra becsüli a korábbi több évszázadról szóló elmélettel szemben, elmondta, régészetileg semmi nyoma nincs annak, hogy bármilyen népesség is átkelt volna a Volgán a 6. századtól a 8. századig tartó időszakban. Ellenben a 9. század középső harmadában a Dnyeper középső folyásánál a Volga-vidékről ismert jellegzetes leletek tűnnek fel, és talán nem véletlen, hogy az első írott források a magyarokról a 830-as éveket követően jelennek meg.
Mint fogalmazott, az iskolai történelemkönyvekben olvasható elmélet – mely szerint a magyarok elődei 750 körül keltek át a Volgán – elsősorban a nyelvészet nyomására lett elfogadott, így próbálták megmagyarázni, miként került több száz ótörök eredetű jövevényszó a magyar nyelvbe. Ennek azonban – hasonlóan a szintén nyelvészeti okok miatt a Don és a Szeverszkij Donyec folyók közé lokalizált Levédiához – semmilyen kézzelfogható régészeti bizonyítéka nincsen.
……miként került több száz ótörök eredetű jövevényszó a magyar nyelvbe. Ennek azonban – hasonlóan a szintén nyelvészeti okok miatt a Don és a Szeverszkij Donyec folyók közé lokalizált Levédiához – semmilyen kézzelfogható régészeti bizonyítéka nincsen……
Lehet, hogy régészeti bizonyítéka nincsen de mégis ott az a több száz ótörök eredetű jövevényszó. Amit valahol mégiscsak át kellett vennünk 🙂
Bolgár kapcsolat. A bolgárok is törökök. Csak nem az ottomán ágból.
De tényleg, akkor honnan jöttek azok a szavak?
Vélem, hogy sokat lendítene a tisztánlátás kérdésében, ha végre, utánanéznénk, vizsgálat tárgyává tennénk, Pió-atya magyarokat dicsfénybe vonó „jóslatának” vatikáni irattári alapját!
Gyz
A MAGYAR NYELV
A magyar nyelv a messzi múltban gyökerezik. Sajátos módon fejlődött ki, és a
szerkezete oly régi időkből ered, amikor a ma beszélt európai nyelvek még
nem is léteztek. Olyan nyelv, amelyik önmagában, következetesen és szilárdan
fejlődött, és amelyben mély logika rejlik, párosulva az érzés a hangzás alkalmazkodóképességével és rugalmasságával. Az angol büszke lehet arra, hogy
nyelve magában hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők benne az idegen rétegek, amelyeket a különbözőnépekkel való
érintkezések során olvasztott magába. Ellenben a magyar olyan, mint egy
egyetlen darabból álló terméskő amin az idők viharai még csak karcolást sem
ejtettek. Nem naptár ez, amely a korok változásaihoz alkalmazkodik. De
nincs is szüksége erre: nem vesz kölcsön, nem ad senkinek, de nem is vesz el
senkitől. Ez a nyelv a legrégibb és leg dicsőségesebb emlékműve a nemzeti
önállóságnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, azt mellőzik. A nyelvészetben éppúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok mennyezete is egyetlen sziklából készült, és erre sincs magyarázat. Senki sem tudja, honnan származnak, vagy hogy melyik hegyből vették
a csodálatos sziklatömeget. Azt sem tudni, hogyan szállították és emelték fel a
templomok csúcsáig. A magyar nyelv eredetisége még ennél is bámulatosabb.
Aki ennek titkát valaha is megoldja, az isteni titkot fog megfejteni…
Van egy súlyosabb szempont, mint a török jövevényszavak nyelvünkbe kerülése: őseink az uráli vadász-halász-rénkergető életmódot gyökeresen meghaladó lovaskatonákká váltak, olyan fokon, hogy ezt a képességüket sikerrel eladták a kazároknak és egyebeknek (bizonyítottan 2x harcoltak a Kárpát-medencében, keleti frank zsoldban a honfoglalás előtt), majd ezt betetőzve sikerrel meghódították a területet. Ez a gyökeres életmódváltás elképzelhetetlen 2-3 évtized alatt. Kutassatok uraim, szép cél.
Egy témabontás.. : D
https://www.youtube.com/watch?v=n1vS0r4sUGc&t=1s
Meg kellene vizsgálni új kutatásom tárgyát, mely a Kárpát medencei Galaták, és egyéb kelta törzsek vándorlásai nyomvonalát vizslatja. Elméletem szerint az i.e. megindult kelta törzsek Itáliát, a görög félszigetet, a mai törökország területét végigdúlták. Az Anatóliában letelepedett galata törzsek fokozatosan szorultak észak felé, a közel kelet felől érkezők elől, egészen a sztyeppékig, ahol aztán ismét felszaporodván visszavándoroltak, számos más ott élő törzsel felszaporodván a kiindulási pontra. Ezek a galaták lovas népek voltak, a könnyűlovas harcmodort művelték. Nem hittek kitalált istenekben, természeti népek voltak. Anatóliában sok korai zsidó és keresztény csapódott hozzájuk, lásd. újszövetség. A fehér rassz egy tőről fakad aminek kiemelt bölcsője a kárpát medence. Egy példa: A családom neve Gőgh. Ennek Gógh, Gogh változatai léteznek. Az őseink felvidéki család, már 1200-ban ott éltek. Ezzel a névvel élnek Hollandok és Frízek. Welsiek Írek, Skótok a Gough nevet használják és I. Edward idején jegyezték fel Griffin Gogh-ot összeíráson. A család neve kiválóan végigvezethető a keletről nyugatra vándorló kelta utakon. A Gogh név a kelta Goff, azaz kovács szóból ered, más breton kelta magyarázat szerint a vörös, piros képű, hajú jelzője, ami a kontinensről átvándorlók jelzője volt a brit szigeten. A kommunizmusban a legtöbb leletre egyszerően rásütötték, hogy avar, ma már számos tudós kijelenti, hogy ezek zöme kelta eredetű. Érdemes rákeresni a kelta leletek, lelőhelyekre a kárpát medencében. Meg fogtok döbbenni. A mai régi „magyar” városok kivétel nélkül már előtte évezredek óta lakott telepek voltak, főleg a dunántúlon, balatonnál és a felvidéken. A keletről bejövő „honfoglalók” egyszerűen rácuccoltak a helyiekre, akik a fent említett területeket lakták. Mivel pl északon, Sopronban és a felvidéken Boi-ok éltek feltételezem a Frank-Bajor-Morva szövetség ezért támadta meg szinte elsőként a friss betelepülteket, mivel ők is Boi törzsbéliek voltak zömében és gátat szerettek volna vetni a keleti terjeszkedésnek. A kelta törszek mindig is egymást maró népek voltak, ezért is tudták őket sokáig nyúzni a rómaiak és sajnos ez a mentalitás nem sokat változott ma sem.
„anyagának áttekintésekor derült ki, hogy a helyszínen egyetlen sír sem korábbi a 10. századnál, így a tarsolylemez sem lehet az.” Ennyi esze van? A lemez nagyszülőktől nem örökölhette? Rég eszű majom megtiltja!