Ilyen szürreálisan ábrázolták a magyar nőket több mint száz éve

sziami

Fővárosi lomtalanításokon megmentett, hagyatékokból előkerült, mások által beküldött, leginkább régi, amatőr, 1900-1990-ig készült fényképekből áll a Fortepan online filmarchívuma, ami telis-tele van kincset érő felvételekkel. Imádjuk böngészni, és elidőzni a képek felett: több mint 50 ezer online elérhető fotóból válogathatunk. Az önkéntes szerkesztők és segítők, Tamási Miklós és barátai, az elmúlt húsz évben szedték össze a lenyűgöző archívumot, amely folyamatosan bővül. Ezúttal olyan fotókat válogattunk, ahol a nőket szokatlan, már-már szürreális módon ábrázolják: bekötött fejjel, tehénnel vagy éppen összenőtt sziámi ikrekként.

fortepan

FOTÓ: FORTEPAN 1915.

Elragadó ez a kép, a farönkön ülő mosolygó hölggyel és háttérben a tehénnel. Az egész nagyon szürreális, bájos és humoros. Ferenczy Zsolt festményeit juttatja eszünkbe, legalábbis témáját, komponálását illetően. Elsőre lehet kicsit meredeken hangzik, hiszen Ferenczy meglehetősen színes képeket fest, mégis csalhatatlanul érezzük a párhuzamot.

fortepan

FOTÓ: FORTEPAN / NAGY ZITA 1910.

A fenti kép 1910-ben készült, az első világháború előtt. Akkoriban még nem léteztek külön fürdőszobák: a tehetősebbek szalonokban helyezték el a kádakat. A különálló fürdőszobák építését az I. világháború után kezdték el az USA-ban, és onnan terjedt el világszerte. Még 1921-ben is csupán a lakások 1 százalékában volt fürdőszoba. A XX. század végére azonban az újonnan épült házak mindegyikében.

fortepan

FOTÓ: FORTEPAN 1901.

A 20. század elején bizony gyakran előfordult, hogy kitiltották a strandról, feljelentették vagy letartóztatták azokat a hölgyeket, akik egy bizonyos hossznál rövidebb fürdőruhában tündököltek a vízparton.

fortepan

FOTÓ: FORTEPAN 1915.

Addig ugyanis ugyanolyan ruhában – csak könnyített változatban – úsztak a nők, mint amiben az utcán jártak. Az 1900-as évektől azonban évről évre rövidült egy kicsit a szoknya hossza. A fenti fényképeken már egy lazább változatot láthatunk, ahol a kar és a láb combközépig kikandikálhatott a fürdőruha alól. Az utóbbi fotó önmagában is izgalmas, bátor felvétel, hiszen készültekor 1915-öt írtunk.

fortepan

FOTÓ: FORTEPAN 1904.

Mintha a két hölgy összenőtt volna, vagy szándékosan montázsolta volna össze őket egy alakzattá a készítő. Minket mindenesetre elbűvölt a fekete sziámi ikrek.

fortepan

FOTÓ: FORTEPAN / MÉSZÖLY LEONÓRA 1900.

A komponálás miatt ez a fénykép is kicsit olyan, mintha sziámi ikreket ábrázolna, épp ezért éreztük a szokatlantól eltérőnek, már-már – az akkori korhoz viszonyítva – bizarrnak. Feltesszük, a fénykép anyát és lányát ábrázolja, szerintünk harmonikusan, és az átlagostól kissé eltérően.

fortepan

FOTÓ: FORTEPAN 1904.

A szőke hölgy, Annabell volt a falu gyógyító boszorkánya, akihez tanácsokért és gyógyító praktikáért fordulhattak a segítséget kérők. Fekete bugyellárisában ásványokat és gyógyfüveket tartott, de egy-két szem cukorka is mindig ott lapult a zsebében, amit a gyerekeknek osztogatott. „Babacsinálóként” is emlegették, konyhájában, amelynek ablakát a képen is láthatjuk, olyan gyógyfőzeteket készített, amiktől a meddő nők is képesek voltak teherbe esni – a fenitekből persze egy szó sem igaz (vagy hát, ki tudja), mindenesetre valami hasonló történetet tudunk elképzelni az ismeretlen eredetű fénykép alapján.

FORTEPAN

FOTÓ: FORTEPAN / JULI 1917.

A kép forrásaként röviden csak ennyi szerepel: „Juli” . Nem tudjuk ki, csak azt, hogy mikor (1917) készítette a felvételt. A fotó szimbolikus számunkra: az I. világháborúban vagyunk, háttérben a zongora, az úri, polgári szalonok elengedhetetlen darabja, ami a borzalmak közepette még megadhatja a tartást belülről, a reményt a helyzet normalizálódására. Az előtérben látható, mereven bámuló, bekötött fejű hölgy pedig szokatlan megjelenítés, ami szerintünk szimbolizálja a háború rettenetét és a megtört, egyéni sorsokat is.

fortepan

FOTÓ: FORTEPAN 1917.

A fénykép szintén az I. világháború idején készült, a szögesdrót mögött, katonákkal körülvett mosolygó ápolónő egyszerűen hátborzongató. Ehhez nem lehet mit hozzáfűzni, annyira szimbolikus.

fortepan

FOTÓ: FORTEPAN / FODOR ISTVÁN 1910.

Több tucat női szerzetesrend létezett Magyarországon – Az Angolkisasszonyok Boldogságos Szűz Mária Intézete, Annunciáta Nővérek, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Assisi Szent Ferenc Leányai, Ágostonrendi Apácák, Bencés Apácák, Caritas Socialis Nővérek, Cenaculum Nővérek, Ciszterci Apácák, Domonkos Apácák, hogy csak néhányat említsünk – de egy kollegina szerint a képen az angolkisasszonyok rendjébe tartozó apácát láthatunk. Ha valakinek más ötlete van, ne habozzon megosztani velünk! Mindenesetre lenyügöző az erő, ami a női tekintetéből sugárzik, nem egy szokványos apáca-ábrázolás, annyi biztos.

fortepan

FOTÓ: FORTEPAN 1916.

Akkoriban szokás volt a nőket pikniken csevegve, varrógép mellett, vagy esernyővel a kezükben, kertben üldögélve fényképezni. Na, de cigarettával a szájukban, férfi, valamint katonaruhában? Ki látott még ilyet? Az I. világháború alatt, 1916-ban készült a kép.

FORTEPAN

FOTÓ: FORTEPAN / JANOVSZKY GYÖRGY 1923.

Bár a szendergő nő a felvételen nem cigarettázik, első ránézésre olyan, mintha a háttérben meghúzódó üvegtükröződés füst lenne, amit a finom hölgy ereget a száján át szunyókálás közben vagy éppen a kifújt levegő válna láthatóvá.

fortepan

FOTÓ: FORTEPAN / KURUTZ MÁRTON 1913.

Az ősi Egyiptomban, Kínában, valamint az ókori görögöknél és rómaiknál is léteztek bohócok, de magát a kifejezést a 16. század óta használják. Az udvari bolond, a középkori karnevál, a korai színjátszás és a vásári szórakoztatás régi archetípusainak egyike, a bolond, akinek mindent szabad és olyan dolgokat is kimondhat, amit mást nem. Cirkuszi bohócokat először Angliában alkalmaztak a derbiken, a színházi előadásokon, és más állatviadalokon, ahol a szünetekben szórakoztatták a közönséget. Az első kifestett bohóc, vagyis az igazi harlekin a 18. század folyamán született meg. A modern bohócnak két arca létezik: az egyik a tragikus figura Pierrot, a másik a tréfacsináló Auguste.

fortepan

FOTÓ: FORTEPAN 1900.

Már Arisztotelész is megmondta, hogy „egyedül az ember tud nevetni.” A nevetésről tudjuk, hogy stresszoldó, gyógyító hatású, segítségével megszabadulhatunk a problémák súlyától. Egy afrikai ik népnél például a rettenetes éhezések idején, körbeveszik a haldoklót és egyszerűen kinevetik, így oldva halálfélelmüket. Ez a hölgy különösen felszabadítóan nevet, az akkori időkben divatos „mogorva” tekintetek között pedig igazi öröm látni egy ilyen jóízű kacajt.

(Forrás: Fortepan, Wikipedia, kad.hu, adorans.hu, origo.hu)



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!