Ljudmilla Alekszejeva orosz jogvédő kapta meg az idei Václav Havel emberi jogi díjat – jelentették be Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) hétfői plenáris ülésnapján tartott ünnepségen.
A 88 éves díjazott az emberi jogok régi védelmezője. Fiatal korában ígéretes tudományos karrierjét adta fel, amikor csatlakozott a szovjet „máskéntgondolkodók” mozgalmához, és társalapítója volt a Moszkvai Helsinki Csoportnak. A szovjet hatóságok 1977-ben arra kényszerítették, hogy emigráljon az Egyesült Államokba. Hazájába 1989-ben tért vissza, majd a Nemzetközi Helsinki Alapítvány elnöke lett.
A kitüntetés odaítélését Anne Brasseur, az EPTK – és egyben a bíráló bizottság – elnöke azzal indokolta, hogy Alekszejeva példája aktivisták nemzedékeit ösztönözte Oroszországban és külföldön arra, hogy küzdjenek az igazságosságért. Üldözték és megfélemlítették, elvesztette állását, és el kellett hagynia hazáját azért, hogy továbbra is felemelhesse szavát az emberi jogok szovjetunióbeli megsértése ellen – emlékeztetett Brasseur.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Alekszejeva által vezetett Moszkvai Helsinki Csoport ma is gyakran kerül szembe ellenséges környezettel. Ez a szabadon gondolkodó nem-kormányzati szervezet tovább folytatja az emberi jogsértések leleplezését, és gyakran segíti e jogsértések áldozatait.
Az ünnepségen jelen volt és elismerő oklevelet vett át a díjra szintén jelölt két szervezetnek, a „Nők az afgán nőkért”, valamint az „Ifjúsági kezdeményezés az emberi jogokért” mozgalomnak a képviselője.
A díjat Václav Havel volt csehszlovák, későbbi cseh elnökről, drámaíróról nevezték el, aki a kommunista Csehszlovákiában az ellenzéki értelmiség vezéralakja volt. A 60 ezer euróval járó kitüntetést idén harmadik alkalommal ítélték oda, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, a cseh kormánynak, a Václav Havel Könyvtárnak, valamint a Charta 77 Alapítványnak a pénzügyi hozzájárulásából.
