Aki a végtelen Alföld ezer arcát örökíti meg – Interjú Papdi Balázzsal

Papdi Balázs

Tovább folytatjuk fotós interjúsorozatunkat.  Bódis Krisztián, Rizsavi Tamás és Soós Bertalan után ezúttal Papdi Balázs a soros, aki legtöbbször a hamisítatlan vidéki idillt, a tanyavilágot kapja lencsevégre. Fotóin Szeged városa, illetve az Alföld elevenedik meg. Képeiből egyfajta nosztalgikus hangulat és végtelen nyugalom is sugárzik. Saját fotós Facebook oldala mellett indított egy másikat is, melyen az Alföld 1000 arcát kívánja megmutatni. Papdi Balázzsal beszélgettünk Szegedről, a természetfotózásról és a  környezetszennyezésről. Interjú. 

Ha jól tudom, 2010-ben kezdtél el magasabb szinten foglalkozni a fotográfiával. Mi fogott meg leginkább a fényképezésben?

Én inkább 2011 végére tenném, talán azért is, mert akkor indítottam el a Facebook oldalamat, azaz akkor már ki mertem állni szélesebb közönség elé is. Persze jóval régebb óta fotózom, először még abszolút hobbi jelleggel indult, mint szinte mindenkinél. Egészen kiskoromtól fogva rengeteg dolog érdekelt, mint például kirándulás, túrázás, műemlékek és minden hasonló dolog, ami gyorsan magával hozta azt az igényt is, hogy jó lenne fotózni, megörökíteni a helyeket, ahol járok. Ennek az igénynek aztán a digitális fényképezőképek villámgyors elterjedése is jó táptalajt adott. Egyszóval ezt a sok érdeklődési kört jól be lehetett sűríteni a fényképezés alá. Az első saját gépem talán a középiskolai ballagás környékén lett meg, egy – mai szemmel nézve – eléggé kezdetleges kis kompakt gép személyében, aztán mindig jobb és jobb jött, végül a mérföldövet az első tükörreflexes fényképezőgép megvétele jelentette, lassan 4 éve.

Egyik jellegzetes fotótémád a szülővárosod, Szeged. Ha nem képekben, hanem szavakban kéne kifejezni, mit mondanál, mit jelent számodra Szeged és az Alföld?

Mindig is lokálpatrióta szellemiségű voltam, nekem a tágabb és a szűkebb értelemben vett szülőváros, ill. szülőföld meglehetősen sokat jelent, anélkül, hogy különösebben nagy szavakat használnék erre. Állítólag a képeimen ez látszani szokott, ha így van, annak örülök.

Papdi Balázs

Szeged megannyi épületét, utcáját lencsevégre kaptad már. Fotós szemmel nézve szerinted mikor és hol mutatja legszebb arcát a város? 

Minden évszakban (ill. minden évszaknak) megvan a különlegessége, mindig mások a színek, a fények, így nehéz lenne egyet kiemelni. Kimondottan szeretem a 4 évszak változását, sokakkal ellentétben imádom az őszt meg a telet is, bár hozzáteszem, hogy azok között, akik fotós szemmel nézik a körülöttük lévő világot, ez nem túl meglepő. Próbálom kicsit szokatlanabb helyekről és nézőpontokból is bemutatni a városom sokak által kedvelt és ismert szépségeit, vagy esetleg már unalomig fotózott nevezetességeit. Rengeteg ügyes fiatal fotós van Szegeden is. Ez is arra ösztönzi az embert, hogy mindig kitaláljon valami újabb vagy érdekesebb nézőpontot.

A fotóidat nézve szembetűnő, hogy szívesen örökíted meg a csendes, nyugodt, hamisítatlan vidéki idillt. Jól látom, hogy ezekkel a képeiddel egyfajta nosztalgikus életérzést is át kívánsz adni?

Így van, több szempontból is szívügyem az Alföld téma, ezért is indítottam nagyjából 1 évvel ezelőtt útjára “Az Alföld ezer arca” oldalt, és minden várakozást felülmúlóan sok a pozitív visszajelzés, nap mint nap kapok olyan üzeneteket, amik pont arról szólnak, hogy mennyire átjön az embereknek az általad is említett nosztalgikus hangulat, akár a gyerekkorukat idézve, akár a szülőföldet jelentő magyar  Alföldről elszármazva vagy már külföldön élve. Az alapvető célom az volt ezzel az új oldallal, hogy kicsit jobban reflektorfénybe irányítsam az Alföld szépségeit, nevezetességeit illetve, hogy eloszlassam azokat a sztereotípiákat, hogy az Alföldünk nem olyan szép, unalmas stb. Mindettől függetlenül örömmel tapasztalom, hogy az utóbbi években egyre jobban fellendül az Alföldi turizmus, és felfedezik az itteni látnivalókat.

Papdi Balázs

Sokat jársz a természetben, így van rálátásod a témára: mennyire jellemző a környezetszennyezés hazánk erdeiben, vagy például az Alföldön?

Legnagyobb rálátásom az Alföldre van, annál is inkább, mert gyakran járok kerékpárral vagy gyalogosan, és így lehet legegyszerűbben erdőszéli dűlőutakon vagy kiserdőben elég szomorú csúfságokba botlani, ezek leginkább illegális hulladék lerakóhelyek. A másik jellegzetes probléma folyókkal és általában a vizeinkkel kapcsolatos. Szinte mindenki emlékszik az európai méretű visszhangot kapott 2000-es tiszai ciánszennyezésre. Azóta már kevesebb szó esik a témáról, de jó hír, hogy a várhoz képest gyorsabban regenerálódott a katasztrófa után az élővilág. Szintén emlékezetes lehet a híradásokból a néhány évvel ezelőtti eset, amikor több tonna műanyag hulladék érkezett Ukrajna felől a Tiszán, amit aztán az áradó folyó szét is terített az ártéri erdőben, az ilyen jellegű szennyezéssel máig gyakran lehet találkozni. Mindezektől függetlenül a Tisza szerencsére köszöni szépen és jól van, remek példa erre a nyári kérészrajzás (Tiszavirágzás), ami legjobb tudomásom szerint egész Európában a Tiszán és mellékfolyóin a legnagyobb méretű, ez pedig a víz jó minőségét és a megfelelő élőhelyet is feltételezi, mivel a kérész nagyon érzékeny a körülményekre.

Hogy álljon itt még több pozitív dolog is, ezért még megemlíteném, hogy szerintem a környezetvédelem és a környezettudatos ismeretterjesztés terén rengeteg fejlesztés volt az utóbbi években ezen a tájon, gondolok itt például a rengeteg újonnan létesült bemutatóhelyre, tanösvényre. Ezeknek a helyeknek a bemutatását is fontosnak tartom az oldalon, annál is inkább mert a mezőgazdaság és a Tisza-szabályozás által gyökeresen átformált alföldi tájon, meglehetősen kicsire zsugorodtak az eredeti állapotokat őrző területek.

Papdi Balázs

Mennyire magányos hobbi a fotózás? Amikor az Alföldet fényképezed, egyedül járod a tájat, vagy társasággal indulsz el?

Nyilván fotósa válogatja, de én kifejezetten magányos farkas típus vagyok, általában mindig akkor születnek a legjobb, legkedvesebb képek, amikor csak úgy egymagam nekiindulok a városnak, vagy a környéknek.

Ha valamilyen okból el kéne hagynod Magyarországot, és máshol folytathatnád a fényképezést, melyik országot fotóznád körbe?

Remélem erre nem fog sor kerülni, nem szeretném elhagyni Magyarországot. Ettől függetlenül nyilvánvalóan vannak olyan helyek, ahol szívesen fotózok, illetve fotóznék, ilyen például a történelmi Magyarország területe, vagy Izland, ahol lélegzetelállítóan szép tájak találhatóak.

Papdi Balázs

Hobbifotósok és profi fotográfusok is képviseltetik magukat a közösségi médiában képeikkel. Kik a kedvenc magyar fotósaid?

Elég sok fotósnak  követem a munkáit nap mint nap, hobbifotósoktól a komoly profikig, most neveket nem szeretnék külön kiemelni.

Te sem úszhatod meg a kérdést, amit eddigi fotós interjúalanyainknak is feltettem. Milyen felszereléssel dolgozol?

Egy átlagosnak mondható felszereléssel fotózom, a Canon 70D vázhoz zömében 4 optikát használok: egy 17-55 2,8-at, egy 10-20 mm-es nagy látószögűt, egy 8mm-es halszemet, és egy 70-200-as teleobjektívet.

Júliusban szóba került, hogy az Európai Unió korlátozná a panorámaszabadságot, ám ezt végül nem szavazta meg az Európai Parlament. Szerinted kell-e, egyáltalán lehet-e korlátozni a panorámaszabadságot? 

Nem gondolom, hogy ez egy előremutató dolog lenne, habár tisztában vagyok vele, hogy már ezelőtt a javaslat előtt is több EU-s országban volt a hazainál szigorúbb szabályozás ezzel kapcsolatban. Mindenesetre örülök, hogy ez a téma lekerült a napirendről.

Papdi Balázs

Sokan fotózzák Budapestet, vagy az épp az adott várost, ahol élnek. Mit tanácsolnál annak, aki most ismerkedik a fényképezéssel, és minél magasabb szintre szeretne lépni? Érdemes egyből beiratkozni egy fotós iskolába, vagy magától is kialakul az a bizonyos látásmód?

Ahogy írod is, az a bizonyos látásmód a legfontosabb, az pedig nem iskola és nem is drága technika/felszerelés kérdése. Volt már rá példa, hogy ilyesmit kérdeztek, azt szoktam javasolni, hogy menni kell sokat fotózni, keresni a témákat, meg kell tanulni kicsit más szemmel nézni a mindennapi dolgokat, mindezt lehetőleg egyedül, mert akkor lehet szerintem legjobban ráhangolódni. A legfontosabb technikai dolgokat szerintem autodidakta módon is el lehet sajátítani, a fotós iskola főleg azoknak hasznos, akik a hobbi/amatőr szintnél többet szeretnének hosszútávon.

Hogyan tovább? Mik a jövőbeli terveid?

Rengeteg terv és ötlet van a fotózással kapcsolatban, de igyekszem mindig a rövidebb távú dolgokra koncentrálni.  Most éppen egy kiállításom lesz szeptember harmadik hetében a kilátótoronyként és kulturális térként is funkcionáló szegedi Szent István téri műemlékvíztoronyban. A közeljövőben szeretném folytatni a tanyavilágot bemutató sorozatot is, ezúttal kicsit más szemszögből, de mindez majd látható lesz a Facebook oldalaimon is, plusz a hamarosan elkészülő vadonatúj weboldalamon is.

 

Papdi Balázs többi fotóját Facebook oldalán és Az Alföld 1000 arca oldalon tekintheted meg. 



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!