Kisgyermek csontvázát találták meg egy római kori fürdő medencéjében

fenekpuszta2

Valószínűleg négy és nyolc év közötti lehetett az a kisgyermek, akinek a csontvázára a fenékpusztai római kori erőd ásatása közben bukkantak rá a napokban a régészek. A Balaton római neve, a Pelso után Pelsina névre “keresztelt” gyermek a fürdő egyik medencéjében feküdt – mutatta be az idei feltárások eredményét hétfőn a helyszínen az ásatások vezetője.

Tamáska Orsolya elmondta:

egyelőre megoldásra váró rejtély, hogy mikor és miként került a még meghatározatlan nemű gyermek csontváza a mintegy 600 négyzetméteres fürdő egyik medencéjének aljára. Annyi bizonyos, hogy a feltehetően a 4. században épült, 15 hektáros római erőd klasszikus fürdőjét már nem használták, amikor a kisfiú vagy kislány holtteste odakerült, valószínűleg a későbbi századokban.

A Keszthelyhez tartozó Fenékpuszta területén 2009 óta folyik német és magyar együttműködésben az egykori erőd vagy inkább erődváros régészeti kutatása, bár már 130 évvel ezelőtt is voltak itt kezdetleges feltárások. A gyermekcsontváz inkább csak egy érdekessége az idei munkáknak, amelyek során a Heidelbergi Egyetem, a lipcsei Közép-Kelet-európai Kutatóintézet, valamint a zalaegerszegi Göcseji Múzeum együttműködésében négy héten át dolgoznak a terepen magyar és német régészek, illetve egyetemisták.

A 4. században épült római erőd jelentőségét sokkal inkább az adja, hogy az akkori Pannónia tartomány egyetlen olyan központja, ahol a rómaiak utáni korszakot is nyomon lehet követni. A limes, vagyis a római birodalom egykori határvonalának itt lehetett az egyik olyan – mai kifejezéssel – logisztikai központja, ahonnan mezőgazdasági termékekkel látták el nagy körzetben a katonaságot.

Az erőd már méreteiben is mutatja a jelentőségét,

hiszen 15 hektáros, szabályos négyszög alakú területet zárt körbe, falait összesen 44 torony övezte, ezek valószínűleg a katonák lakótornyai is voltak egyben. Mostanáig 27 épület alapjait tárták fel, köztük gabonatárolókat, kisebb villákat és reprezentációs célokat szolgáló palotát, a négy égtájra nyíló kapuiból hármat, valamint a római fürdő nyomait. Mindezek mellett a rómaiak kivonulása után, már a 6-7. század körül épülhetett az a kora keresztény bazilika, amelynek kövei szintén a falon belül álltak.

A fenékpusztai terepen idén két nagyobb épületegyüttesnél folynak az ásatások. A mintegy száz méter hosszú, belső udvarokkal is tagolt palotánál, annak is a déli egységénél, illetve a mai méreteiben is impozáns római fürdő és a hozzá tartozó, a testkultúrát, a tornát, gyúrást szolgáló helyiségnél.

A palotánál már eddig legalább négy-öt építési fázist sikerült elkülöníteni,

mindebből már látható, hogy a rómaiak után a területet elfoglaló népesség más technikával emelt benne új oszlopokat, hogy tetőt építsenek. A nagyjából 600 négyzetméter területű fürdő klasszikus tagolásának köszönhetően az öltöző, a hidegfürdő, az átmeneti helyiségek és a gőzfürdő, a padlófűtést szolgáló csatornák, sőt a mellékhelyiségek helyét is beazonosították, mindezek során bukkantak rá a gyermekcsontvázra.

A régész beszámolt arról is, hogy egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy az erődítmény épületeit mennyire használták katonai vagy más célokra, de az bizonyosnak tűnik, hogy idővel a funkciói változtak. Érdekes módon – más római kori ásatásokkal ellentétben – Fenékpusztán még nem sikerült mozaikot vagy falfestményeket találni, amelyek pedig nagyban segítenék az azonosítást. Jobbára pénzérméket, kerámiatöredékeket tártak eddig fel.

Az erődön kívül korábban feltárt, nagyjából ötezer sírt magába foglaló temetőben körülbelül ezer sírt ástak ki, de a terület műszeres kutatását szeretnék még idén ősszel folytatni. Remélik, hogy további épületek, nagyobb sírok, mauzóleumok nyomaira is bukkanhatnak, ami újabb feltárásokat indokolhat majd Fenékpusztán.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!