+ Tudomány

Óriási ütemben fakul az univerzum fénye – videó

univerzum

Annyi űrbéli és földi teleszkópot használtunk, amennyit csak tudtunk, hogy több mint 200 ezer galaxis energiakibocsátását megvizsgáljuk a hullámhosszok lehető legszélesebb tartományában

Majdnem felére csökkent az univerzum energiakibocsátása kétmilliárd év alatt – derül ki egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányából, amely az eddigi legjobb becslést készítette arról, hogy milyen sebességgel „gyengül” a világegyetem.

A tudósok több mint 200 ezer galaxis fényét elemezték 21 hullámhosszon. Arra az eredményre jutottak, hogy a világegyetem energiakibocsátása majdnem megfeleződött kétmilliárd év alatt.

Ez egybeesik a korábbi számításokkal: megerősíti, hogy az univerzum fényei lassanként fakulnak – tudósított a BBC hírportálja az előadásról, melyet a GAMA (Galaxy and Mass Assembly) csillagászati társaság tartott a Nemzetközi Asztronómiai Társaság honolului gyűlésén.

Az energia csökkenése annak tulajdonítható, hogy egyre kevesebb új csillag születik.

Annyi űrbéli és földi teleszkópot használtunk, amennyit csak tudtunk, hogy több mint 200 ezer galaxis energiakibocsátását megvizsgáljuk a hullámhosszok lehető legszélesebb tartományában

– magyarázta Simon Driver, a GAMA vezető kutatója, a nyugat-ausztráliai Nemzetközi Rádiócsillagászati kutatóközpont munkatársa.

Kutatócsoportjuk most a többi csillagász számára is elérhetővé teszi az általuk összeállított, hatalmas adatbázist. A GAMA-tanulmány nagy erőssége, hogy nagyon sok hullámhosszt tartalmaz, míg korábbi kutatások csak néhányra koncentráltak – vélte Stephen Wilkins, a Sussexi Egyetem kutatója.

Mind idős, mind fiatal csillagok fényét vizsgálni tudták, mert a felhasznált hatalmas teljesítményű teleszkópok az ultraibolyától az infravörösig igen sok hullámhosszon gyűjtöttek adatokat. Így olyan fényt is elemezni tudtak, amelyet elnyelt az űrbéli por, majd újra kibocsátotta. Ezzel az univerzum hanyatlásáról szóló kalkulációkba olyan galaxisokról is kaptak információt, amelyek por mögött rejtőznek.

Wilkins elmondta, hogy a csillagok születésének csúcsidőszaka néhány milliárd évvel ezelőtt volt, azóta csökkenést mutat, amit most ezzel az új módszerrel is megmértek.

A világegyetem energiakibocsátása azért esik, mert a már létező csillagok öregszenek, kisebbek és erőtlenebbek lesznek – tette hozzá.

Az univerzum vége azonban még beláthatatlanul messze van, túl korai lenne megállapítani a pontos dátumot a kutatók szerint.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top