Migration Aid: Kéne egy kamion, mind bele és elszállítani őket innen


IVÓCSAP – BABA – MOSOLY

Az ideiglenesen felállított ivókutat a korlátról lepillantva találtam meg. Néhányan üldögéltek a lépcsőkön, ketten labdáztak.  A lépcsőn lesétálva “Babát” könnyű volt észrevenni, – nagy mackó, – beszélgettek a “Migration Aid” feliratú helyiség előtt egy kis asztalka mellett. A bemutatkozáson hamar túllendültünk, s egy fiatal hölggyel már bent is voltunk a teremben. Konzerveket pakolásztak a sok ruhaadomány mellett.

– Ceruzát elfelejtettem hozni.

– Van itt. Te csináltad a kifestőt?

– Igen. Holnap hozok ceruzákat is.

– Nagyon szép, köszönjük. A gyerekek örülni fognak neki.

– Akkor jó! Szia, jó munkát.

– Szia.

Mosolyogva váltunk el.

A helyiségből kilépve, elköszöntem “Babától” is, megszorongattuk egymás kezét és ismét mosolyogtunk.

Már teljesen besötétedett, mire a II. János Pál pápa térre értem. A füvön kisebb csoportokban emberek üldögéltek, heverésztek, beszélgettek, pokrócokon, ruhákon. A gyerekek szaladgáltak. Az egyik padnál megállt néhány fiatal, s hamarosan köré sereglettek az emberek, szépen. Kis műanyag edényekben, műanyag kanállal osztottak valamiféle ételt.

Kicsit távolabb álldogáltam, nézelődtem, figyeltem mi történik, próbáltam észrevétlen maradni, de az egyik fiú nézegetni kezdett. Rámosolyogtam, azonnal visszamosolygott. Felemeltem az egyik kezem, integettem neki. A tenyerem mindig felé mutatott, hiszen ez a békés közeledés egyetemes jelzése. Azonnal odajött és arról kezdett mesélni, hogy mennyire szomorú amiért ő nem olyan magas, mint én. De továbbra is nagyon vidáman magyarázta, hogy ez a magasság tetszik neki és sajnálja, hogy ő pedig mennyire alacsony. Monológja közben néha elnézést kértem tőle, és ismét széttártam a kezeimet, ő pedig vidáman magyarázott angolul. Nemsokára odajött egy haverja, átkarolta és arrébb sétált vele.

Egy házaspár a biciklijük csomagtartójáról banánt osztogatott. Egy hölgy babakocsiból vizet. Kicsit távolabb egy oszlop lábánál egy hanyatt fekvő férfi feküdt ájultan. Majd később megmozdította a kezét. Ő nem messziről érkezett, de nagyon kimerült. Mellette egy félig telt műanyag palack, piros folyadékkal.

Három fiatal érkezett egy harci kutyaszerűséggel. Pórázon vezették az állatot, mint ahogy a park bejáratánál álló táblák ezt megkövetelik. Nem illettek a nagyon békés, barátságos, nyári kánikulai képbe. Miután a sétálgatás közben ismét összetalálkoztak útjaink, ennyit hallottam, míg elhaladtunk egymással szemben: Kéne egy kamion, mind bele és elszállítani őket innen.

Hazafelé a park Rákóczi út felé eső szélén mobilvécéket találtam,  mosakodási lehetőséget nem,  de a játszótér korlátjain ruhák száradtak.

Holnap viszek színes ceruzákat is.

2015. augusztus 7.

Ocztos István



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!