+ Természet

Így készül az 1000 éves papír a fehér eperfa kérgéből

fehér eperfa

A fehér eperfa kérge rendkívül erős és akkor sem indul bomlásnak, ha egy éven keresztül vízben ázik. Továbbá rostjai szélesek, így a kéreg könnyedén átengedi a levegőt és a fényt egyaránt.

A fehér eperfa rostos, belső kérgéből készült koreai papírt, a hanji-t mutatja be a Koreai Kulturális Központ péntektől augusztus 7-ig nyitva tartó tárlata 24 alkotáson keresztül.

A hanji-t a koreai köznyelv 1000 éves papírként titulálja, mivel jól alakíthatósága mellett rendkívül tartós. Így a klasszikus megmunkálás mellett hanjiból készülhet akár virágváza, ruhadarab, játék vagy akár esernyő is. Az intézet tárlata az anyag felhasználásának ezen a sokszínűséget mutatja be.

A fehér eperfa kérge rendkívül erős és akkor sem indul bomlásnak, ha egy éven keresztül vízben ázik. Továbbá rostjai szélesek, így a kéreg könnyedén átengedi a levegőt és a fényt egyaránt. Az igazán jó hanji fiatal, egyéves fából készül, míg az olcsóbb, modern papírok gyártására a 20-30 éves “matuzsálemek” kevésbé szívós, kicsit már pudvásodó anyagát is felhasználhatják.  Nem ritka, hogy a hanji valóban képes volt ezer évig is kitartani, ami a nyugati világban szinte elképzelhetetlen, hiszen ott már a 300-400 éves papír is különlegességnek számít.

Koreában még őriznek azokból a könyvekből, rajzokból, amelyek csaknem ezer évet éltek át. A régi Silla királyság területén a Bulguksa-templomban találtak rá a világ legrégibb nyomtatott relikviájára, a buddhista Pure Light Dharani Sutrára, amely 751-ből származik.

fehér eperfaA “koreai papír” gyártása bonyolult, lassú és munkaigényes folyamat. A száraz fehér eperfát a fagyok beállta után vágják ki és csak akkor fejtik le a kérgét, amikor egy alapos gőzöléses eljáráson is átesett. Ezt egy egynapos vízben való áztatás követi, majd a napon való szárítás jön, ismét gőzölés és megint áztatás, ezúttal azonban nátrium-hidroxidos (marószódás) oldatban.  Szárítás után kőmozsarakban zúzzák össze, jól becsomagolják és folyóvízben áztatják, majd bambuszszűrűn gondosan átrostálják, paszírozzák, miközben a szűrőt meghatározott irányokba váltakozva sebesen mozgatják, hogy a rostok cikk-cakkos formában szóródjanak.

A hanji készítését ma már egyre kevesebb mester tanulja ki, hiszen a kis mennyiségben való előállítás, a munkafolyamat nehézségei és a piaci kereslet sajátosságai miatt a hanji nem igazán versenyképes az olcsó, nagy mennyiségben és alacsony gyártási áron készített modern papírtársaival szemben. Ezért a dél-koreai kormány mindent megtesz azért, hogy a hanji-gyártás ősi hagyománya ne vesszen ki, ezért egyrészt a nemzet művészeinek, Korea örökletes kulturális értékmegőrzőinek nevezte ki a kevés megmaradt mestert és újabb felhasználási területeket keres számára, a hagyományos kalligráfián és a festészeten kívül. Így lépett be a hanji a kézművesség és a divat világába is; nemrég a párizsi Champs Elysee-én is Korea papírjából készült ruhakölteményekben vonultak fel modellek egy divatbemutatón.

Az érdeklődők számára a Koreai Kulturális Központ augusztus 2-án déltől a Művészetek Völgyében a Folk Udvarban ingyenes hanji workshopot rendez.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top